A taxon[1034] egyetlen rendje a szömörcsöggombáké (Phallales). Fajai többnyire talajlakók vagy korhadó faanyagon élő szaprotrófok[1035], ritkábban mikorrhizaképzők. Egyeseket fakultatív parazitáknak[1036] tartanak. A rend 5 családja közül a mérsékelt égövben csupán a szömörcsögöké (Phallaceae) és a virággombáké (Clathraceae) terjedt el. A fiatal, gömb alakú termőtestet[1037] - az ún. boszorkánytojást - egy bőrszerű perídium burkolja. A termőtestek tönkösek, glebájuk a kalap és a burok között található. A sötétzöld gleba a levegőn hamar ragacsossá válik és áthatóan erős, kellemetlen szagot áraszt. Spóráit a rászálló döglegyek terjesztik. Erdeinkben nyáron és ősszel gyakran talál-kozunk az erdei szömörcsöggel (Phallus impudicus) , amelynek boszorkánytojásai fogyaszthatók. Sztyeppeken, tengerparti dűnéken honos a rózsás burkú homoki szömörcsöggomba (Phallus hadriani) . A Clathraceae család főleg trópusi elterjedésű. Fajai közül elvétve fordul elő Európában a tintahalgomba (Anthurus archeri) és a piros kosárgomba (Clathrus ruber).
[1034] Taxon valamennyi rendszertani egység (faj, alfaj, változat, forma, törzs, osztály, rend, család, nemzetség stb.) közös neve.
[1035] Szaprotróf (szaprobionta) módon az élettelen szerves anyagok (korhadékok) lebontásával energiát nyerő szervezetek táplálkoznak. Ezért korhadékbontóknak is nevezzük őket.
[1036] Fakultatív parazita az olyan szervezet, amely szaprotróf módon él, de alkalomadtán képes élősködő életmódra is áttérni.
[1037] A termőtestek a gombák olyan szaporítóképletei, amelyekben a csoportokba rendezett spórák védőburokkal körülvéve helyezkednek el.