Növénytan
Leginkább a trópusokon terjedtek el. Tagolatlan tejcsövek, tejnedv és alkaloidok gyakori előfordulása jellemzi az idetartozó fajokat. Jelentős részük ennek következtében mérges. Leveleik keresztben átellenesek. Virágaik aktinomorfak[1448], kétivarúak, négykörűek, körönként általában öttagúak. Virágtakarójuk körönként összeforrt, pártájuk a bimbóban csavarodott. Magházuk felső állású. Cönokarpikus termőtájukban[1449] a csúcsi, egymással össze nem nőtt részek a megporzást követően erősen megnyúlnak. Ennek következtében ikertüszőtermés - egy tulajdonképpen másodlagosan apokarpikussá[1450] vált termés - fejlődik belőle, amely sok magot tartalmaz.
A meténgfélék családja - Apocynaceae
Mintegy 2000, zömében fa- és cserje-, ritkábban évelő lágyszárú fajokat magába foglaló család. Fajainak levelei rendszerint épek. Portokjaik szabadok, pollenszemeik egyedül állók. A mediterrán elterjedésű, és nálunk is ládában dísznövényként tartott európai leander (Nerium oleander) szívre ható glikozidokat tartalmaz. Érzékeny személyeken az érintése is bőrkiütéseket okoz, a vesszőin sütött hús pedig mérgezéseket okozhat (állítólag Napóleon Spanyolországban hódító katonáival is ez történt). A trópusi Strophanthus fajokból és az indiai Rauwolf-cserje (Rauwolfia serpentina) nevű fajból rend-kívül fontos szívgyógyszereket, a sztrofantint és a reszerpint állítják elő. A Strophanthus fajok magvainak, termésének, kérgének és gyökereinek kivonatát az afrikai törzsek halálos nyílmérgeik előállításához használták. A kis télizöld (Vinca minor) gyertyános-tölgyesekben, a pusztai meténg (V. herbacea) száraz gyepekben előforduló indás kúszónövények. Az előbbit gyakran ültetik dísznövényként szegélyekre, temetőkbe. Sejtosztódást gátló alkaloidokat tartalmaz. Alkaloidjait vérnyomáscsökkentésre, valamint az ideggyógyászatban és a rákterápiában is alkalmazzák.
A selyemkórófélék családja - Asclepiadaceae
Mintegy 2000 fajuk leginkább kapaszkodó félcserje,[1451] ritkábban cserje vagy évelő lágyszárú. Virágaik a legbonyolultabb szerkezetű zárvatermő virágok közé tartoznak. Porzóik a bibével összenőttek és ivaroszlopot (gynostegium) alkotnak. A portokok hátán lévő függelékek nektárvezető[1452] mellékpártát képeznek. Virágporuk összetapadva ún. pollináriumot alkot. A két szomszédos pollenzsák pollináriumait egy fogótest kapcsolja össze. Magvaikon szőrüstök van . A közönséges méreggyilok vagy vadpaprika (Vincetoxicum hirundinaria) száraz gyepekben gyakori évelő, rizómás[1453] növényünk. Mustárolaj-glikozidja, a vincetoxin a legelő állatokban súlyos mérgezéseket okoz.A selyemkóró (Asclepias syriaca) Észak-Amerikából származó kerti dísznövény. Sokfelé elvadult és kellemetlen gyomnövénnyé vált. A dél-afrikai sivatagokban élő törzsszukkulens[1454] dögvirágfajok (Stapelia spp.) a beporzó döglegyeket átható dögszag árasztásával vonzzák.
[1448] Aktinomorf a sugaras szimmetriájú, vagyis kettőnél több tengellyel szimmetrikus felekre osztható szerv.
[1449] Cönokarpikus az olyan termőtáj, amelynek termőlevelei egymással összenőve egyetlen termőt alkotnak. Szinkarpikus az olyan cönokarpikus termőtáj, amelynek termőlevelei egymással a termő közepéig összenőttek, és így többüregű magházat képeznek. A parakarpikus termőtáj szintén cönokarpikus; itt azonban a válaszfalak redukciója folytán utólag egyetlen üreg - esetleg egy központi oszloppal - keletkezett.
[1450] Apokarpikus (chorikarpikus) a termőtáj, ha a virág több termőlevele külön-külön alkot termőt.
[1451] A félcserjék átmenetet képeznek a cserjék és a lágyszárú évelő növények között. Száruk alsó része rövidszártagú, fás és kitelelő, fölső része pedig hosszúszártagú, lágy és a tenyészidőszak végére elszáradó.
[1452] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[1453] A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.
[1454] Szukkulens (pozsgás) egy növény vagy szerv, ha víztartó szöveteiben vizet raktároz, aminek következtében duzzadt teste meglehetősen puha, összenyomható.