Növénytan
Nektárium[1655] nélküli, szélporozta, pázsitfüvekre emlékeztető, többségükben lágyszárú évelő növények. Sűrű gyepeket alkotnak, gyakran rizómával vagy tarackkal terjednek. Száruk palkaszár. Leveleik szálasak, hengeresek vagy pikkelyszerűek, két vagy három sorban állók. Viráguk felépítése a liliomvirágúakéval megegyező. Egynemű, zöld vagy barna színű virágtakarójuk sokszor szőrszerű vagy hártyás képződménnyé redukálódott. A virágok egyesbogas részvirágzatokból összetevődő ún. ecsetvirágzatot alkotnak. Termésük tok . Endospermiumuk[1656] a liliomvirágúakétól eltérően keményítőtartalmú.
A szittyófélék családja - Juncaceae
Mérsékelt és hideg éghajlat alatt valamennyi földrészen megtalálható növények. A trópusokon csak a magas hegységekben fordulnak elő. Fajaik száma mintegy 300. A szittyó (Juncus) és a perjeszittyó (Luzula) nemzetség az északi féltekén terjedt el, a többi nemzetség csak a délin fordul elő. A szittyók háromüregű magháza sok magkezdeményt, a perjeszittyók együregű magháza pedig csak két magkezdeményt tartalmaz. A szittyók nedves termőhelyeken fordulnak elő, aminek következtében száraik és leveleik belsejét fiókos átszellőztető alapszövet (aerenchyma) tölti ki. A varangyszittyó (Juncus bufonius) és a békaszittyó (J. effusus) tömeges előfordulása zavarást jelez. A fülemüleszittyó (J. articulatus) nedves réteken, mocsarakban gyakori. Lomboserdők savanyú talajának indikátornövénye a fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides). A mezei perjeszittyó (L. campestris) száraz gyepekben és tölgyesekben terjedt el.
[1655] A nektáriumok vagy mézfejtők a zárvatermő növények megporzó rovarokat csalogató, édes nedvet (nektárt) kiválasztó mirigyei. Megkülönböztetünk virágon belüli, ún. intraflorális nektáriumokat és virágon kívüli, de annak mindig a közvetlen közelében elhelyezkedő ún. extraflorális nektáriumokat. A termőlevelek összenövéseinél szeptális nektáriumok helyezkedhetnek el.
[1656] Az endospermium a mag táplálószövete (ún. magfehérje), amely a nyitvatermőkben még elsődleges (primer), mert az egyszeres kromoszómaszámú (haploid) női ivarú előtelepből (macroprothallium) jön létre, a zárvatermőkben pedig másodlagos (secunder), mert az embriózsák megtermékenyített központi vegetatív magjából keletkezik, és ennek következtében háromszoros kromoszómaszámú.