Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

AENEAS SYLVIUSHOZ

AENEAS SYLVIUSHOZ[52]


      Martialist, ha epigrammáit őrzi a polcod,
          Kérlek, küldd meg olyan gyorsan, amint teheted.
      Nem látod, Fortuna reánk mily szörnyü zavart hoz?
          Nő a szorongásunk, s tőle alél a remény.
 5   Nyugtalan órákban legjobb felhagyni a gonddal
          S könnyü bohósággal, élccel elűzni a bút.
                                                                 (Áprily Lajos fordítása)



[52] 52

1–2 A következőkben tárgyalandó verses levélváltás Janus és Enea Silvio Piccolomini (1405–1464) – humanista nevén Aeneas Sylvius Piccolomineus – között valószínűleg 1455 húsvétja táján zajlott. Piccolomini európai hírű humanista költő és tudós, előbb V. Félix ellenpápa titkára, majd, III. Frigyes német-római császár udvarába kerülve, kancelláriai titkár. 1458. aug. 18-án (III. Calixtus halála után) II. Pius néven került a pápai trónra. Jó kapcsolatai voltak a magyarokkal, Vitéz Jánost és a fiatal Janust nagyon szerette. A Martialis epigrammáit kölcsönkérő Janus ekkor már alaposan magába szívta a bilbilisi költő (Bilbitani vatis) tudományát, epigrammaíró lelkületét. A könyvkérés valószínűleg egyben célzás arra, hogy Enea Silvio „fiatalkori” műveiben (Historia de duobus amantibus [Euryalus et Lucretia], Chrysis, Cynthia, Epigrammata) gyakran tűnnek elő Martialis sorai, motívumai, ötletei. Megemlíthetjük még Beccadelli azon versét, amelyben Giovanni Aurispától Martialis-kötetet kért (Preces igitu oratum mitiit Aurispam Siculum ut sibi Marcum Valerium Martialem commodet – Herm. 1,41).

3–5 A tumultus, timor, tempore sollicito […] luctus kifejezések bizonyára a török veszélyre utalnak, hiszen Bizánc eleste (1453) után a Török Birodalom terjeszkedése egyre fenyegetőbbé vált a Magyar Királyság számára.