Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

GRYLLUSRA

GRYLLUSRA[59]


      Írni nem írsz sem jót s igazán sem, Gryllus, azért így
          nem jó, ámde igaz: fűzfapoéta neved.
                                                                 (Végh György fordítása)



[59] 59

1–2 A többször is agyoncsepült Gryllus a rosssz költő két legjellemzőbb tulajdonságát kapja Janustól: nem jól (nec bene) ír, és nem is az igazat, az életízűt (nec vere) írja. A formai és tartalmi vonatkozásban egyaránt elmarasztalt Gryllus ezért nem méltó a poeta elnevezésre, legfeljebb a nem éppen elegánsan (non bene), de jogosan (sed vere) ráruházott pseudopoeta illeti meg. E hapax legomenon megalkotásakor nyilván a bibliai pseudopropheta is a fülébe csengett. Az ismétlésre (nec bene, nec vere – non bene, sed vere) épülő konklúzió nyelvi mintáját Martialisnál találjuk meg (Mart. 6,44,5: At si ego non belle, sed vere dixero quiddam).