Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

BERTALANHOZ

BERTALANHOZ[60]


      Azt panaszolja szavad, hogy rólad szól epigrammám:
          nem tagadom. De miért? – kérded. Akartam, azért.
      Tépjem szét – rendelkezel aztán. Ostoba! Láttál
          édesapát, ki saját gyermekeit megöli?
 5   Vége, ha nem teszek így, a barátságodnak, igéred.
          Bertalan, ezt a csapást még valahogy kibirom!
      Rágva az ujjad, távozol és közben fenyegetsz még:
          duzzogj, bánom is én; versem a régi marad.
                                                                  (Kerényi Grácia fordítása)



[60] 60

1–2 A vers alapötlete Martialis III. könyvének 11. epigrammájából ered, de a kidolgozásban Janus eltér tőle.

8 Janus ugyanolyan tántoríthatatlanul ragaszkodik leírt soraihoz, mint Pilátus az általa készíttetett, Jézus keresztfájára erősíttetett felirathoz (Iesus Nazarenus Rex Iudaeorum), amelyen a zsidó főpapok tiltakozására sem volt hajlandó változtatni, mondván: Quod scripsi, scripsi – Amit írtam, azt megírtam! (Io 19,22).