Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

TROILUSHOZ

TROILUSHOZ[61]


      Verset akarsz nagyságodról, Troïlus, de csak ingyen;
          hírem örök lesz így – mondod, elég legyen ez.
      Ó, hisz Ulysses, Achilles, Herkules ezt nekem éppúgy
          meghozzák, ha neved még le sem írja kezem,
 5   vagy Jason bárkája s a testvérharc, hol a vér folyt,
          s Róma korában lett bármi nagyobb esemény.
      Mit? Hogy téged is ekként tisztelnek valahára
          s kötve neved mellé így marad élve nevem?
      És ha személyem lábjegyzetben sem szerepel már,
10       érted egész lapon át lelkesedik az utód?
      Ujjam sem mozdítom! Nem méltánylod a költőt?
          Végső szóm, Troïlus: pénzt, vagy a szám se nyitom!
                                                                  (Csorba Győző fordítása)



[61] 61

1 Az epikus dalra érdemes nevű Troilus (Trója mitikus királyának, Priamosznak és Hekabénak a fia, bár Apollodórosz Mitológiája szerint Apollón volt az apja, akit a trójai háború legvégén ölt meg Akhilleusz, s a trójaiak ugyanolyan fájdalommal gyászolták meg, mint Hektórt) tetteinek megörökítését kéri Janustól, de ezért nem hajlandó anyagi áldozatot hozni (nec vis dare quicquam).

3–4 A Troilus által ígért hírnevet (sic fama perennis) megszerezheti Janus számára Héraklész (Tirynthius heros), az argoliszi Tirünsz városában nevelkedett hős számtalan tettének megörökítése vagy a sokfele bolygott Odüsszeuszéi, vagy Aeacus unokájának (Aeacides), Akhillésznek akár haragja (Iliász), akár a trójai háború előtti élete (Statius félbemaradt eposza, az Achilleis szól erről).

5–6 A Janus által felsorolt epikus témák a következők: a thesszaliai kikötővárosban, Pagaszaiban készült az Argo nevű hajó (Pagasaea ratis), amelyen az Argonauták Iaszón vezetésével elindultak Kolkhiszba, hogy megszerezzék az aranygyapjút. A mitológiai történetet Apollóniosz Rhodiosz (i. e. 293–?) Argonautikája, illetve Valerius Flaccus (d95) dolgozta fel Argonautica című eposzában. A mutua vulnera fratrum kifejezés mögött Eteoklész és Polüneikész thébai testvérháborúja húzódik meg (Ov. trist. 2,319: Cur tacui Thebas et mutua vulnera fratrum), amelyet leghatásosabban Statius (40–96) Thebais című eposza örökített meg. Ugyancsak epikus témát kínál a költőnek a római történelem bármelyik része (pars Romanae quaelibet historiae), Janus nyilván Ennius Annalesére, a Caesar és Pompeius közötti hatalmi harcot megörökítő lucanusi Pharsaliára, illetve a Silius Italicus (25–100) tollából származó, a II. pun háborút bemutató Punica című eposzra, esetleg Petrarca Africa című művére gondolt. A felsorolt epikai témákhoz képest a troilusi tettek aligha lehettek volna ihletadók.

9 Ha nevem – mondja Janus – véletlenül lemarad a címlapról (si me neglectus omiserit index), akkor feledésbe merül, Troilust azonban az egész könyv (pagina tota) teszi híressé (te insignem feret).

11 A kijelentő módban elhangzó mondat szerint Troilus habozik a költő „munkadíját” „ kifizetni. Fölösleges tehát mindenféle hírnévvel való ámítás: a költő számára az a legbiztosabb „bevétel”, ha pénzzel fizetik meg fáradozásait, poétikai gyötrelmeit. Vagy fizessen Troilus, vagy a költő hallgat. A korábban oly sokra tartott dicsőség, hírnév (gloria, fama) e fordított szituációban üressé, értéktelenné (inanis gloria) válik.