Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

A FAJTALAN LEÓRA

A FAJTALAN LEÓRA[87]


      Egyszer nőt játszik, máskor meg férfiszereplő,
          hátulsó fele ám tűri, el is viseli.
      Tiresiásnak vagy Caenisnek mondhatom én ezt,
          nincs jobb név őrá, mint a „hiéna”, hiszem.
                                                                  (Kurcz Ágnes fordítása)



[87] 87

1–4 Janus a nemét váltogató, fajtalan Leót nevezhetné Ovidius Metamorphosese alapján (3,316–338) Tiresiasnak (Teiresziasznak), aki botjával egykor párzó kígyókra sújtott, s az ütés hatására férfiból nővé változott, majd a nyolcadik évben a kígyókra lelve botjával újra megütötte őket, s ismét férfivá lett. Ugyancsak nevezhetné Caeneosnak, aki eredetileg nőnek született, de Neptunus erőszakot tett rajta, majd később a galád tengeristentől azt kérte, hogy változtassa őt férfivá, s ezt Neptunus teljesítette (met. 12,169–209). A legtalálóbb név Leo számára mégis a Hyaena, mert aberrált viselkedése éppen e nemét váltogató állatéval azonos (Ov. met. 15,409–410: „meg-megfordítja nemét, tűr hímet a hátán, / majd azután csodamód maga lesz hímmé a hiéna” Devecseri Gábor ford.) A kritikai kiadás latin szójátéka (Leaena/Leo) ötletes változat lenne, hiszen ily módon a Leónak nevezett „férfiút” Leaena névvel kellene illetni, hiszen egyszer hím oroszlán (Leo), máskor pedig nőstény oroszlán (Leaena).