Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

SYLLÁRA

SYLLÁRA[117]


      Színlelsz bősz haragot, ha tartozol, hogy
      pénzecském követelni én ne tudjam,
      s mondjam: „Tartsd meg, a mérgedet felejtsd csak,
      és mint rég, ugyanúgy legyél barátom!”
 5   Ám én ezt soha számra nem veszem, sőt:
      gyűlölj, rajta! ha jólesik, nyugodtan,
      ócsárolj, fenyegess, gyalázz, te, Sylla, –
      csak közben ne feledd a pénzt megadni.
                                                                    (Kurcz Ágnes fordítása)



[117] 118

5 A verssor a Quintilianus által elmesélt Cicero-élcek egyikének szófordulatát idézi (inst. 6,3,74: „non mehercules” inquit, hoc umquam dixi, sed dixi).

7 A párhuzamként említhető martialisi sorral (9,10,2: Clamas et maledicis et minaris) ellentétben Janus a kötőszó elhagyásával ér el nagyobb hatást. A gradatio klasszikus cicerói példáját követve (in Cat. 2,1,1: abiit, excessit, evasit, erupit; Quintilianusnál is [inst. 9,3,46] négyigés felsorolás: oderis, obtrectes, miniteris, insequaris) érzékelteti Sylla haragját.