Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

ARTEMISIA MAUSOLOSHOZ

ARTEMISIA MAUSOLOSHOZ[127]


      Hitvesem, én, tudod, égig emeltem volna a sírod,
          s Atlas tartana most, hogyha van annyi erőm.
      Lásd, amit emberi szív tehet, itt áll, víz se borítja,
          föld se takarja bután, nem födi hamvaidat.
 5   Fönt a magasban, szűz levegő lepi el tetemed csak,
          emberi kéz, szeretet nem tehetett egyebet.
                                                                     (Berczeli Anzelm Károly fordítása)



[127] 128

1–2 Mauszólosz perzsa szatrapa, Kária tartomány független ura (i. e. 377-től) i. e. 362-ben Nyugat-kis-Ázsiában birodalmat hozott létre, amelynek Halikarnasszosz volt a fővárosa. Még életében elrendelte saját díszes síremlékének elkészítését, de azt halála (i. e. 352) után felesége, Artemiszia készíttette el. A halikarnasszoszi mauzóleum (Mausoleum) az ókori világ hét csodájának egyike volt. Leírása számos antik szerzőnél megtalálható (Plin. nat. 36,30–31; Vitruv. 2,8; 11,7; praef. 13, Isid. etym. 15,11,3; Gell. 10,18; Val. Max. 4,6, ext. 1). A magas, négyzetes alapépítményből, ión oszlopcsarnokból, afölött pedig négyesfogattal koronázott, piramis alakú tetőből álló síremléket Martialis epigrammái is megörökítik (sp. 1,5–6). Artemiszia a versben azt mondja szenvedélyesen szeretett (dulcissime coniunx) férjének, hogy ha tehette volna, az égig emelte volna e síremléket, s akkor csakúgy, mint a Földet, most ezt is Atlasz tartaná.