Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

BERTUSRA

BERTUSRA[138]


      Bertus, nőcskéket pusztítsz, a fiúknak is ártasz,
          ám Abadir szívós – csak ne harapj te belé.
                                                                     (Kurcz Ágnes fordítása)



[138] 139

1–2 Priscianus, a VI. században élt római grammatikus a harmadik declinatio szóvégződései között említi az Abaddir ritka -ir végződését, s megjegyzi: (gramm. 1,313,24–26): „hic abaddir” „huius abaddiris”, lapis quem pro Iove devoravit Saturnus. Vagyis az abaddir jelentése meteorkő, éspedig az a kő, amelyet Saturnus Jupiter helyett lenyelt. A görög mitológiából ismert, hogy Kronosz, Uranosz és Gaia legfiatalabb, leghatalmasabb fia, nővérét, Rheát vette feleségül, s e nászból született Hesztia, Démétér, Héra, Hadész, Poszeidón és Zeusz. Amint Rhea megszülte gyermekeit, Kronosz azonnal lenyelte őket, hogy megőrizhesse hatalmát az istenek felett. Az utolsóként született Zeusz helyett Rhea egy bepólyázott kődarabot adott neki. Zeusz legyőzte Kronoszt, átvette a hatalmat atyjától, és a Tartaroszba száműzte őt. Janus tehát arra figyelmezteti Bertust, hogy ő is Kronosz sorsára juthat.