Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

A TÖRPE BALÁZSRA

A TÖRPE BALÁZSRA[145]


      Törpe Balázs, amikor téged viszolyogva csodálnak,
          fölforr háborgó indulatodban epéd.
      Hát ha csököttséged bánt, menj el messzi Keletre,
          óriás leszel ott, hol csupa pigmeus él.
 5   Majd ott trónra kerülsz nyilván, és tisztelet ővez,
          apró népednek majd szigorú jogot adsz.
      Harcaik is te vezérled hősiesen, ha a vándor-
          darvak fölrúgják újra a békekötést.
      Hátad torz-formátlan domborodik csunya púptól,
10       s mintha a melledből nőne ki durva fejed.
      Megvallom: mi ha látunk, legfeljebb mulatunk csak,
          ők ott szeppenten nézik aszott alakod.
      Ó, de vajon honnan jön a sok-sok rettenetes kór?
          Haj, a gonosz végzet nem nyugoszik soha meg?
15   Lám, a minap még asztaltársakként mulatoztunk,
          együtt élveztünk némely izes lakomát,
      s most holtan fekszel, s még nem terjedt el a hír sem,
          hogy ravatal tetején lett szomorú pihenőd.
      Hadd nehezedjen a föld tested más részire bárhogy,
20       púpodnak ne legyen terhes a síri göröngy.
                                                                       (Csorba Győző fordítása)



[145] 146

1–3 Blasius láttán Janus valamennyi, az etimológiákban és másutt fellelhető (Gell. 16,7,10; 19,3; Fest. p. 176 M; Isid. etym. 11,3,7) elnevezést felsorolja (pomilio [pumilio], nanus, Pygmaeus [pügmé = ököl, tehát ökölnyi, hüvelyknyi]).

7–8 A pigmeusok és a darvak (advena avis) harcát Homérosztól kezdve nagyon sokan említik (Hom. Il. 3,1–6; Ov. met. 6,90–92, Plin. nat. 7,26–27 etc.).

9 A szegény „liliputi” Blasiust még azzal is megverte az isten, hogy púpos. Hasonló leírást olvashatunk Macrobius Saturnaliájában az Augustus által szellemes élccel kifigurázott Galba (Sat. 2,4,8: Galbae, cuius informe gibbo erat corpus) púpjáról.

15–17 Az epigramma váratlan fordulata Martialist követi, a csattanó nélkül (6,53: Lotus nobiscum est, hilaris cenavit, et idem / Inventus mane est mortuus Andragoras. / Tam subitae mortis causam, Faustine, requiris? / In somnis medicum viderat Hermocraten. – „Vídáman fürdött velem Andragoras, vacsorázott, / S halva találták már reggel az ágyba’ szegényt. / Kérded Faustinus, kor-holtát hogy mi okozta? / Álmaiban feltünt orvosa, Hermocrates.” Csengery János ford.).

19–20 A lakomán váratlanul elhalálozott Blasiusnak Janus Martialist idéző poénnal mond búcsút (9,29,11–12: Sit tibi terra levis mollique tegaris harena, / Ne tua non possint eruere ossa canes – „Legyen könnyű a föld, laza réteg födje a tested, / Hogy kikaparja az eb könnyen a csontjaidat.” Csengery János ford.).