Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

LORENZO VALLA HALÁLÁRA

LORENZO VALLA HALÁLÁRA[148]


      Hány esztendőt ér meg a szarvas! hányat a holló!
          Valla korán meghalt, s higgyük az isteneket?
                                                                       (Weöres Sándor fordítása)



[148] 149

1–2 Lorenzo Valla 1457. aug. 1-jén halt meg. A nagy hírű humanista tudós halála Janusból hasonló felháborodást, az istenek döntésével szembeni méltatlankodást vált ki, mint amilyet Cicero Tusculanae disputationes (Tusculumi beszélgetések) című művében Theophrasztoszról (i. e. 372–288), a görög filozófusról mesélt el (Tusc. 3,69): Theophrastus autem moriens accusasse naturam dicitur, quod cervis et cornicibus vitam diuturnam, quorum id nihil interesset, hominibus, quorum maxime interfuisset, tam exiguam vitam dedisset. A megfogalmazás (quis putet esse deos) rokonítható Ovidiusnak Tibullus halálra írt elégiájával (am. 3,9,35–36), ill. az Anthologia Latina egy hasonló tartalmú disztichonjával (24). Az expozícióban megfogalmazott gondolat az Elegia in Maecenatem című költemény ismeretlen szerzőjénél is a sorsnak azt az igazságtalanságát panaszolja, hogy a híres műpártoló, Maecenas rövidebb életet kapott, mint a szarvasok vagy a hollók (Eleg. in Maec. 1,115–118).