Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

HUNYADI JÁNOS SÍRFELIRATA

HUNYADI JÁNOS SÍRFELIRATA[149]


      Itt nyugszik János, harcokban réme töröknek.
          Dicsfényben ragyogott őrhelye Pannonián.
      Szülte Hunyad, majd, mint ispánt, Beszterce uralta.
          Nándori Albán halt – nyughelye Alba-Julae.
                                                                       (Jánosy István fordítása)



[149] 150

1–2 Hunyadi János 1456. aug. 11-én halt meg a zimonyi táborban kitört pestisjárványban. A fordításban elsikkadt az a tény, hogy az (általa) kormányzott Pannonia dicsősége (ille gubernatae gloria Pannoniae) volt, azaz kormányzó (gubernator, 1446. jún. 6-tól. 1453 január elejéig). A „nagy Hunyadi” jellemzése (Turcorum ille horror in armis) Ovidiusnak Akhilleuszra (met. 12,612: timor ille Phrygum), Lucretiusnak és Senecának Publius Cornelius Scipióra (Lucr. 3,1034: Scipiadas, belli fulmen, Carthaginis horror; Sen. epist. 86,5: ille Carthaginis horror) vonatkozó megfogalmazásaira épül.

3–4 Az epitaphium második fele a 2. epigramma kapcsán idézett Vergilius-sírvers kulcsszavait utánozza (creat–rapit–nunc tenet). Hunyadi János apja Luxemburgi Zsigmond királytól kapta 1409-ben királyi adományul Vajdahunyadot, s nevét is erről vette (Hwniiad = Hunyad). Fiát, Hunyadi Jánost 1453. február 1-jén ruházta fel V. László a Beszterce (Bistricia, Biztritia) örökös grófja (comes) címmel. Janus zárósora szójáték (Nandoris Alba/Alba Iulae), ennek kedvéért írja, hogy Hunyadi János Nándorfehérvárnál halt meg.