Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

HUNYADI JÁNOSNAK, MÁTYÁS KIRÁLY ATYJÁNAK SÍRFELIRATA

HUNYADI JÁNOSNAK, MÁTYÁS KIRÁLY ATYJÁNAK SÍRFELIRATA[150]


      Pannonföld bástyája, török had mennyköve, János
          álmodik itt, ha ugyan fedheti sír röge őt.
      Mert ahogyan Belgrádnál győzött volt a pogányon:
          lett a halálon is úr, s látta meg élve a mennyt.
 5   Ős Capitóliumot koszorús diadalmenet élén
          sok hős járta be – ám égbe csak ez maga szállt.
                                                                       (Csorba Győző fordítása)



[150] 151

1–2 Itt is az Akhilleuszra vonatkozó ovidiusi sorok (met. 12,612: timor ille Phrygum; 13,281: Graium murus Achilles) segítségével jellemzi Janus a nándorfehérvári diadal hősét.

3–4 A keresztény világ ellenségét (mundi hostem) legyőző Hunyadi János – csakúgy, mint Jézus Krisztus – a halálon is diadalt aratva (Paul Nol. carm. 30,93: Victricem referens superata morte salutem), élve szállt a csillagok közé (sidera vivus adit). Azaz ő lelkében, testében sértetlen-élő (integer, vivus). Cicero Somnium Scipionis című művében olvashatta Janus azt a keresztény felfogással jól összeegyeztethető gondolatot, hogy a földi életében magát nemes törekvéseknek szentelő ember, aki eredendően részese a világalkotó, a princeps deus (démiurgosz) által létrehozott világszellemnek, csak testi valójában hal meg, lelke a halál után visszatér igazi hazájába, a Tejútra, a csillagok közé (Cic. somn. Scip. 3,3: „mindazok számára, akik megmentették, megsegítették a hazát és növelték határait, külön hely van kijelölve az égben, ahol boldogan élvezhettik az örökkévalóságot. Mert a legfőbb istennek, aki a világmindenséget kormányozza, semmi sem kedvesebb a földi dolgok közül, mint az embereknek jogrenden alapuló társulásai és egyesülései, amelyeket államoknak neveznek. Ezek irányító és fenntartói az égből szállnak alá, s oda térnek vissza.” Havas László ford.). A cicerói gondolat az antik költészetben is megjelenik (Manil. 1,753–761; Ven. Fort. carm. 1,10,2; 4,8,6; 4,13,12; Prud. perist. 2,268–272 etc.).

5–6 Az ókori Rómában a diadalmenetet tartó hadvezérek a Capitoliumra, Róma hét dombjának egyikére, a capitoliumi várba hajtattak fel. Janus kifejezései elsősorban Claudianusra vezethetők vissza (7,12; 24,32–33), költőnk szerint csak Hunyadi Jánosnak adatott meg, hogy az égben tarthatott diadalmenetet.