Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

SÚLYOS ÉS KELLEMETLEN KÉRDÉS

SÚLYOS ÉS KELLEMETLEN KÉRDÉS[171]


      Mért áhítja a fütykös a puncit, a punci a fütyköst?
          – ennek a jámbor nép így magyarázza okát:
      akkortájt, amikor Prometheus ős-szüleinket
          gyúrta agyagból, még egyfele járt a keze.
 5   Nem formált testrészt, amitől szétválik a két nem,
          s mellyel az emberi faj újrateremti magát.
      Majd azután később, hogy a természet legyen úrrá,
          más-másfélékké tette az embereket.
      Úgy, hogy emennek öléből egy keveset kiszakított,
10       s tette a másik lény lába közé e csomót.
      Most ama vájat folyton kergeti ezt a csomócskát,
          és e csomó folyton visszakivánja helyét.
                                                                 (Csorba Győző fordítása)



[171] 172

1–2 E kérdés másik magyarázatát olvashatjuk Platón Szümposzion (Lakoma) című művében (190a–193d).

3–4 Valószínűleg a babiloni Gilgames-eposzból került a görögökhöz az a teremtésmítosz, amely szerint a halandó embereket Iapetosz fia, Prométheusz formálta meg a phókiszi Panapeus vizével (uda ex tellure) összekevert agyagból, Athéné istennő hozzájárulásával, az istenek hasonlatosságára, s Athéné lehelt beléjük életet. A történet egyes elemei Ovidiusnál is olvashatók (met. 1,80–88).