Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

LÚCIA JÓSLATÁRÓL

LÚCIA JÓSLATÁRÓL[172]


      Számos jóslatot ontott Vergilius meg Aratus,
          mindezeket régről ismeri már a paraszt.
      S nézd a tudós írásokat: ők is hirdetik egyre,
          mit rejt fátylaival, s mit hoz ölén az idő.
 5   Lám, mire képes a látnok is, ámulj, Pisa mezőin
          Herkules ormótlan lába nyomára talált.
      Lúcia bárkinek orrát ránézésre beméri,
          s ebből máris itél, fütyköse mekkora nagy.
      Mérnök-e, arcbúvár tán Lúcia? Arra gyanakszom,
10       ily szabatos tudomány iskolapadja az ágy.
                                                                 (Újvári Károly fordítása)



[172] 173

1–2 Aratosz (i. e. 310–245 k.) görög költő. 1154 hexameterből álló tankölteményt írt Phainomena (Égi jelenségek) címmel, amely a csillagképek leírását adja, a hozzájuk kapcsolódó hatásos mondákkal kiszínezve. A második, időjárási jelenségekről szóló rész címe Prognószisz (Előrejelzések). A mű nagy hatást gyakorolt az utókorra, Cicero, Germanicus (i. e. 15–i. sz. 19) és Avienus (IV. sz.) is lefordította. Vergiliusnál számos aratoszi gondolat tükröződik vissza (georg. 1,311 sq.), nyilván erre utal Janus. Ezek az előrejelzések (prognostica) Janus szerint azt a célt szolgálták, hogy a földműves segítségükkel ismerje meg előre (praesciat rusticus) a várható esőket s a szeleket.

3–4 A latin szöveg pontos fordítása: „Ifjak, könyveitekhez [nyilván az égi előrejelzéseket tartalmazó vergiliusi Georgicára, illetve Aratosz írására céloz Janus] az alábbi prognózist is tegyétek hozzá, amely sem Vergiliusnál, sem Aratosznál nem található.” A következő hat sort a Teleki-kiadás külön versként közli (Epigr. I. 352), valószínűleg tévesen, hiszen ezek magyarázzák el, mit is takar a Lucia által gyártott „új típusú” prognózis, amelyet a műfaj ókori szakértői nem ismerhettek.

5–6 Gelliusnál (1,1,1–3) olvasta Janus, hogy miképpen számította ki Püthagorasz (doctissimus ille sophorum) Héraklész talpának a hosszúságát (mensuram plantae repperit Herculeae), a Piszában egykor Héraklész által kimért futópálya hosszának ismeretében.

7–8 Az orr méretéből az ifjak férfiasságát (inguinis modum) azonnal kiszámító Lucia egy antik proverbiumból (Noscitur ex naso, quanta sit hasta viri), Martialis VI. könyvének 36. epigrammájából, illetve Beccadelli De Ursae tentigine et naso (Herm. 1,8) című verséből meríthette tudományát.

9–10 Lucia lehet akár fiziognómus (mint a Szókratészt megbíráló Zópürosz), akár mérnök vagy földmérő (geometres), ilyen tudománnyal csak a mathesis bír (vö. Isid. etym. 3,71,39). Janus esetleg a Firmicus Maternus (†348 után) latin rétor által legkésőbb 337-ben megjelentetett Matheseos libri VIII (Az asztrológia kézikönyve) című írásra célozhatott e ritka kifejezéssel.