Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Lúciát minap egy ravasz barátom
nagy fondorlatosan horogra kapta.
Mert vékony s pisze orra volt szegénynek,
hát egy megdühödött bögölyt rakott rá.
5 Bunkó arca, dagadt frinyója láttán
tüstént hívta is őt a lány szobára.
(Csorba Győző fordítása)
[175] 176
1–4 A megfogalmazáshoz vö. Ov. fast. 3,753–754: milia crabronum coeunt, et vertice nudo / spicula defigunt oraque sima notant és 757: Concurrunt satyri turgentia ora parentis) rident – „Dongók ezrei törnek elő, s kopasz fejebúbját / és pisze orra hegyét szúrja ezernyi fulánk […] Összeszaladnak azok s nevetik, hogy feldagad arca” (Gaál László ford.).
6 Lucia a dagadt orral, vöröslő arccal távozást színlelő Philemont rögtön (mindenfajta méricskélés nélkül) magához hívta.