Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Bontja a szent lobogót, viszi Mátyás a török ellen;
Rajta, segítsétek mind, egek istenei;
Add neki kardod, Mars; paripád, Castor; Phoebus, íjad;
Pallas, a vértedet; add, Herkules a buzogányt!
5 Vulcanus, kalapálj páncélt, mit a dárda se tör be,
Achilles aminőt hord vala és Aeneas;
A csatavész közepette, fölébe borítva a pajzsod,
– Meg ne sebezhessék – védd te magad, Jupiter!
Ámde ha jobban esik lustán heverésznetek ott fenn,
10 Szóljatok atyjának, küldje le őt körötök,
S nem kell más, maga is megvédi fiát a csatában,
Szórja az égből is gyorstüzü mennyköveit.
(Illyés Gyula fordítása)
[204] 205
1–2 Valószínűleg Hunyadi Mátyás 1463. évi boszniai hadjáratához kapcsolódik a vers, ifjú királyának megsegítésére Janus segítségül hívja az olümposzi isteneket.
3–4 Kasztór (ellentétben ikertestvérével, Polüdeukésszel, akit Zeusz nemzett) Léda és Tündareosz halandó fia volt, a lószelídítésben tűnt ki, Janus ezért kér tőle a harchoz lovat (vö. Hor. sat. 2,1,26: Castor gaudet equis). A görög mitológiában a Perszeusz által megölt Gorgó, Medusza fejét is Gorgo (Gorgoneion) névvel illették. A Perszeuszt győzelemre segítő Pallasz Athéné pajzsára helyezte a Gorgó-főt, s aki arra ránézett, nyomban kővé vált (vö. Ov. met. 5,202, 209).
5–6 Vulcanus (Héphaisztosz, Mulciber), a kovácsisten, Thetisz kérésére Akhilleusznak (Péleusz és Thetisz fiának) csodálatos pajzsot remekelt a Hektór elleni harchoz (Hom. Il. 18,458 sq.). Vergilius Aeneisében Aeneasnak készített (Venusz kérésére) legyőzhetelen fegyvereket a Turnus elleni küzdelemre (Verg. Aen. 8,374 sq.).
7–8 Jupiter pajzsáról (aegis) Vergilius Aeneise (8,353–354) és Silius Italicus Punica című eposza informálta Janust (12,720–721). Az utóbbiban Jupiter pajzsa hárítja el a Róma ellen felvonuló Hannibál támadását, Homérosznál a Héphaisztosz által Zeusznak készített aigisz (Hom. Il. 15,308–310; 17,594–595) „rettenetes, bojtos, gyönyörű, fényes” jelzőket kap, ezzel rémíti Zeusz az embereket.
9–10 Hunyadi Mátyás atyja, Hunyadi János, a híres törökverő, 1456. aug. 11-én halt meg. Janus epitaphiuma szerint (151,4: sidera vivus adit) lelke a csillagok közé költözött, társa az isteneknek.
11–12 A zárósorok finoman megfogalmazott komparációjából kiderül, hogy a „nagy Hunyadi” a törökök elleni harcban még Zeusznál (Jupiternél) is félelmetesebb.