Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Róma ügyét Fabius habozása emelte magasra,
Most habozásoddal elveszited, Frigyes, azt,
Mert te örökké csak fontolgatsz, tenni sosem mersz.
Bár hebehurgyán is, csak valamit cselekedj!
5 Mondd, mi közöd néked Saturnus hűvös egéhez?
Császároknak a Mars harci erénye való.
(Lator László fordítása)
[211] 212
1–2 III. Frigyes, német-római császártól (1452–1493) hiába várták a Török Birodalom elleni katonai fellépést. A határozatlan, folyton habozó III. Frigyessel szemben Janus Fabius Maximust († i. e. 203) hozza fel ellenpéldaként. A II. pun háborúban Róma (Romula res) már-már végveszélybe került a Hannibáltól elszenvedett sorozatos vereségek miatt. I. e. 217-ben Fabius Maximust választották diktátorrá, aki a Hannibál elleni harcot kerülő, halogató harcmodoráról a Cunctator (Habozó) nevet kapta. A pun seregnek állandóan nyomában volt, de harcot nem vette fel Hannibállal. Ez a halogató hadviselés rövid időre felélesztette a „haldokló Rómát”, bár tényleges katonai sikereket nem hozott. Janus kezdősora enniusi gyökerű (Enn. 370: Unus homo nobis cunctando restituit rem), e megfogalmazást Vergilius (Aen. 6,845–846: tun Maximus ille es, / unus qui nobis cunctando restitues rem?) és Ovidius is utánozta (fast. 2,241–242: tu, Maxime […] Cui res cunctando restituenda foret), s a prózaírók (Cicero, Livius, Seneca, Suetonius, Macrobius) szinte közhelyként hivatkoztak rá. Aeneas Silvius az Ad Fridericum Caesarem című versében ugyancsak a császár közömbösségét, semlegességét (neutralitas) rója meg, amely a birodalomra és a pápai államra is veszélyes (epigr. 54,7: Cernis ut infoelix respublica deperit omnis).
5–6 Mivel keringése során a bolygók közül a Szaturnusz távolodik el a legmesszebbre a Naptól, hideg, restséget okozó égitestnek tartották (Plin. nat. 2,34: Saturni autem sidus gelidae ac rigentis esse naturae). A Mars bolygótól eredő erényekhez vö. Macr. comm. 1,12,14: in Martis animositatis ardorem. Ugyancsak a Szaturnusz passzivitást okozó hatására hivatkozik Aeneas Silvius idézett versében (epigr. 54,5–6: Quid facis in patria, Saturni tardior astro, / Dum ruit imperium, dum ruit ecclesia?).