Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

FRIGYES CSÁSZÁRHOZ

FRIGYES CSÁSZÁRHOZ[211]


      Róma ügyét Fabius habozása emelte magasra,
          Most habozásoddal elveszited, Frigyes, azt,
      Mert te örökké csak fontolgatsz, tenni sosem mersz.
          Bár hebehurgyán is, csak valamit cselekedj!
 5   Mondd, mi közöd néked Saturnus hűvös egéhez?
          Császároknak a Mars harci erénye való.
                                                                 (Lator László fordítása)



[211] 212

1–2 III. Frigyes, német-római császártól (1452–1493) hiába várták a Török Birodalom elleni katonai fellépést. A határozatlan, folyton habozó III. Frigyessel szemben Janus Fabius Maximust († i. e. 203) hozza fel ellenpéldaként. A II. pun háborúban Róma (Romula res) már-már végveszélybe került a Hannibáltól elszenvedett sorozatos vereségek miatt. I. e. 217-ben Fabius Maximust választották diktátorrá, aki a Hannibál elleni harcot kerülő, halogató harcmodoráról a Cunctator (Habozó) nevet kapta. A pun seregnek állandóan nyomában volt, de harcot nem vette fel Hannibállal. Ez a halogató hadviselés rövid időre felélesztette a „haldokló Rómát”, bár tényleges katonai sikereket nem hozott. Janus kezdősora enniusi gyökerű (Enn. 370: Unus homo nobis cunctando restituit rem), e megfogalmazást Vergilius (Aen. 6,845–846: tun Maximus ille es, / unus qui nobis cunctando restitues rem?) és Ovidius is utánozta (fast. 2,241–242: tu, Maxime […] Cui res cunctando restituenda foret), s a prózaírók (Cicero, Livius, Seneca, Suetonius, Macrobius) szinte közhelyként hivatkoztak rá. Aeneas Silvius az Ad Fridericum Caesarem című versében ugyancsak a császár közömbösségét, semlegességét (neutralitas) rója meg, amely a birodalomra és a pápai államra is veszélyes (epigr. 54,7: Cernis ut infoelix respublica deperit omnis).

5–6 Mivel keringése során a bolygók közül a Szaturnusz távolodik el a legmesszebbre a Naptól, hideg, restséget okozó égitestnek tartották (Plin. nat. 2,34: Saturni autem sidus gelidae ac rigentis esse naturae). A Mars bolygótól eredő erényekhez vö. Macr. comm. 1,12,14: in Martis animositatis ardorem. Ugyancsak a Szaturnusz passzivitást okozó hatására hivatkozik Aeneas Silvius idézett versében (epigr. 54,5–6: Quid facis in patria, Saturni tardior astro, / Dum ruit imperium, dum ruit ecclesia?).