Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

A KÖSZVÉNYES BRIGITTÁRA

A KÖSZVÉNYES BRIGITTÁRA[216]


      Lágy fűben fekszik – mert köszvény gyötri – Brigitta,
      s lám, hosszú kígyó csúszik a lába felé;
      aztán érzi, amint gyűrűsen rátekerőzik,
      hej! az anyó pattan, s már az uton menekül.
 5   Vége a fájásnak! Mire nem volt képes az orvos,
      azt egy véletlen megcselekedte hamar.
      Tán az ijedtség volt oka? Vagy, hol elérte, a testbe
      titkon Apolló szent állata vitt be erőt.
      Ó, de milyen ritkán kap méltó díjat az érdem!
10   Azt a szegény kígyót bot veri máris agyon.
      Hálátlan, ki a jótettet rútul viszonoztad,
      kapjon el új köszvény görcse, de most kezeden!
                                                                 (Csorba Győző fordítása)



[216] 217

1 Belényesi Brigitta Janus rokona volt.

2 A Vergiliusnak tulajdonított Culex című kiseposzban a fűben elszunnyadó pásztort éppen egy kígyó készült megmarni, de egy szúnyog (culex) csípésére felébredt, s így megmenekült a haláltól. A pásztor először agyoncsapta megmentőjét, majd egy husánggal a kígyót. Janusnál a történetet elsősorban nyelvi asszociációk idézik fel.

7–8 Paiéón (Paeon) Homérosznál az istenek orvosa (Il. 5,899), később Apollónnal, illetve az orvostudományban járatos fiával, Aszklépiosszal (Aesculapius) azonosították. Aszklépiosz gyógyító állata, a kígyó (Paeonia bestia) nagy tiszteletnek örvendett az orvos-isten epidauroszi templomában. A Paeonia bestia kifejezés valószínűleg Claudianusra vezethető vissza (Claud. 24,173: Paeonium draconem).

9–10 A Culex történetéhez hasonlóan itt is husángtól pusztul el a kígyó, de Janus szellemes ötlete révén most a kígyó a culex sorsára jutó jótevő (benefactor). Az allúzió több kifejezésben is érezhető (vö. Culex, 109, 157, 162, 187, 192–193, 210, 225).

11–12 A podagra (köszvény) és a chiragra (kézköszvény) szójáték alapja Martialis lehetett (1,98: Litigat et podagra Diodorus, Flacce, laborat. / Sed nil patrono porrigit: haec cheragra est.).