Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Lágy fűben fekszik – mert köszvény gyötri – Brigitta,
s lám, hosszú kígyó csúszik a lába felé;
aztán érzi, amint gyűrűsen rátekerőzik,
hej! az anyó pattan, s már az uton menekül.
5 Vége a fájásnak! Mire nem volt képes az orvos,
azt egy véletlen megcselekedte hamar.
Tán az ijedtség volt oka? Vagy, hol elérte, a testbe
titkon Apolló szent állata vitt be erőt.
Ó, de milyen ritkán kap méltó díjat az érdem!
10 Azt a szegény kígyót bot veri máris agyon.
Hálátlan, ki a jótettet rútul viszonoztad,
kapjon el új köszvény görcse, de most kezeden!
(Csorba Győző fordítása)
[216] 217
1 Belényesi Brigitta Janus rokona volt.
2 A Vergiliusnak tulajdonított Culex című kiseposzban a fűben elszunnyadó pásztort éppen egy kígyó készült megmarni, de egy szúnyog (culex) csípésére felébredt, s így megmenekült a haláltól. A pásztor először agyoncsapta megmentőjét, majd egy husánggal a kígyót. Janusnál a történetet elsősorban nyelvi asszociációk idézik fel.
7–8 Paiéón (Paeon) Homérosznál az istenek orvosa (Il. 5,899), később Apollónnal, illetve az orvostudományban járatos fiával, Aszklépiosszal (Aesculapius) azonosították. Aszklépiosz gyógyító állata, a kígyó (Paeonia bestia) nagy tiszteletnek örvendett az orvos-isten epidauroszi templomában. A Paeonia bestia kifejezés valószínűleg Claudianusra vezethető vissza (Claud. 24,173: Paeonium draconem).
9–10 A Culex történetéhez hasonlóan itt is husángtól pusztul el a kígyó, de Janus szellemes ötlete révén most a kígyó a culex sorsára jutó jótevő (benefactor). Az allúzió több kifejezésben is érezhető (vö. Culex, 109, 157, 162, 187, 192–193, 210, 225).
11–12 A podagra (köszvény) és a chiragra (kézköszvény) szójáték alapja Martialis lehetett (1,98: Litigat et podagra Diodorus, Flacce, laborat. / Sed nil patrono porrigit: haec cheragra est.).