Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

PÁL PÁPÁRÓL

PÁL PÁPÁRÓL[227]


      Róma, ne vizsgálgasd, hogy a szentatya férfi-e, vagy sem;
          Lánya, ki rája ütött, hirdeti férfinemét.
                                                                 (Berczeli Anzelm Károly fordítása)



[227] 228

1–2 II. Pál (Pietro Barbo) pápa (1464. aug. 30. – 1471. júl. 26.) trónra lépését követően keletkezhettek (vö. HUSZTI, 208) a következő Janus-epigrammák, amelyeket talán az ihletett, hogy II. Pál nem kedvelte a humanistákat (azok sem őt). Az epigramma a Johanna papissa (a nőpápa) legendájára épül. IV. Leó pápa halála (855. július 17.) után következett volna a legendás Johanna papissa, Johannes Angelicus néven. Két és fél év múlva egy körmenet alkalmával hirtelen rosszul lett, és ott helyben megszült. A legenda szerint a pápajelölteket azóta lyukas trónszékre ültetik, és a pápaválasztó bíborosok saját szemükkel győződnek meg a tényállásról. A történetet Janus is megverselte (Epigr. I. 58: Quare nunc, ut quondam, summorum pontificum testiculi non exploranturMiért nem vizsgálják meg manapság a pápák heréjét, mint hajdan? A zárósorok: Cur igitur nostro, mos hic iam tempore cessat? / Ante probat quod se quilibet esse marem. – „Kérdem, mért lehetett e szokást elhagyni korunkban? / Hím-voltának előbb adja jelét a jelölt!” Gáspár Endre ford.). A csattanó Martialis versére is emlékeztet (11,39,16: esse virum iam me dicet amica tibi).