Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

AZ ESZTERGOMI ÉRSEK ERŐDÍTÉSEIRŐL

AZ ESZTERGOMI ÉRSEK ERŐDÍTÉSEIRŐL[231]


      Most, amikor, boldog Magyarország, trónodon immár
          Mátyás, hős apa hős sarja, dicső fia ül:
      János, a pásztor, akolt épít, hogy a nyájnak a síkon
          Biztonsága legyen, el ne ragadja gonosz.
 5   Tettéért, Péter, ki az égi bejáratot őrzöd,
          Mennyed a pásztor előtt tárd ki a nyája előtt.
                                                                 (Csonka Ferenc fordítása)



[231] 232

3–4 Vitéz János esztergomi érsek várerődítményeiről, 1467 körüli esztergomi építkezéseiről szól Janus verse (vö. Johannes Regiomontanus levele Vitéz Jánoshoz, in ÁBEL, 168–170). Janus csaknem ugyanazokat a kifejezéseket használja, mint Venantius Fortunatus, a trieri püspök, Nicetius által a Mosella folyó fölött épített várról (castrum) írt versében (carm. 3,12,19–20: Haec vir Apostolicus Nicetius arva peragrans, / condidit optatum pastor ovile gregi). A jó pásztor (Io 10,11) megvédi juhait a farkasoktól, erős akolt épít számukra, hogy biztonságban legyenek. A bibliai motívum Venantius Fortunatus több költeményében is megjelenik (carm. 2,9,39–40; 3,13,25–26; 3,9,98: bestia ne raperet, munit ovile Dei; 3,11,24: et maneas pastor, ne lacerentur oves).

5 Szent Péter, aki Jézustól a „mennyek országa kulcsait” kapta (Mt 16,19: tibi dabo claves regni caelorum), Janusnál átváltozik Janus istenné (Ov. fast. 1,139: sic ego perspicio caelestis ianitor aulae), aki szintén „őre” az ég kapujának.