Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

FODOR (CRISPUS) KRISTÓFNAK

FODOR (CRISPUS) KRISTÓFNAK[233]


      Crispus, akarnád, írjam meg nagyurunk hadi dolgát,
          s éppúgy azt is, amit hősen a hős atya tett.
      Hogyha erőm lesz rá, és lesz kellő nyugodalmam,
          buzdításod tán megfogadom valaha.
 5   Ám az oroszlánokról nincs rendjén, ha szunyog szól,
          s pásztorsíp nem jól fújja a kürtmuzsikát.
      Mondd, te, kinek gondod kevesebb, s hangod kicsiszoltabb:
          mért tegye más, amihez senki, ahogy te, nem ért?
                                                                 (Csorba Győző fordítása)



[233] 234

1–4 A vers címzettjéről, Fodor Kristófról (Christophorus Crispusról) nincsenek konkrét adataink. A „nagy Hunyadiról„ Janus a Guarino-panegyricus szerint (vö. Pan. in Guar. 675–681) nagyszabású hősi eposzt szeretett volna írni, de erre már nem kerülhetett sor. Martialishoz hasonlóan Janus is otiumot kíván a költői feladathoz (1,107,1–4: Saepe mihi dicis, Luci carissime, Iuli, / „Scibe aliquid magnum: desidiosus homo es.” / Otia da nobis, sed qualia fecerat olim / Maecenas Flacco Vergilioque suo – „Juliusom, drágám, gyakran buzdítsz e szavakkal: / »Valami nagyszerűt írj már, te dologkerülő!« / Adj te nekem nyugodalmas időt, amilyet Maecénas / Egykor Flaccusnak s Vergiliusnak adott” Csengery János ford.).

5–6 A culicis voce kifejezés utal Vergilius Culex című művére, amelyet többen is a nagy epikus mű, az Aeneis megírását megelőző „előjátéknak” tekintettek (Stat. silv. 1. praef. 7–10; Mart. 8,56,19–20; Phocas 84). Ugyanez a metafora ismétlődik meg a következő sorban, ezúttal is Martialist idézve (8,3,21–22: Angusta cantare licet videaris avena, / Dum tua multorum vincat avena tubas. – „Vékony nádfurulyán hangozzék bár ez az ének: / Győz az a nádszál sok harsona büszke szaván.” Csengery János ford.). A pásztori költészet (a kisköltészet) nádsípja (vö. Verg. ecl. 1,2; 10,51) nem alkalmas a fennkölt epikus témát (Arma virumque) jelképező grandisonae tubae kidalolására. Ez utóbbi kifejezést éppen Janushoz írt költői levelében használta Tito Strozzi (erot. 1,8,373–374: Et tibi quem curis vacuum respexit Apollo, / Grandisona linquam bella canenda tuba).