Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

MARS ISTENHEZ BÉKESSÉGÉRT

MARS ISTENHEZ BÉKESSÉGÉRT[237]


      Ötöd szférán hatalmas, súlyos léptü Úr,
      Kinek sisaktaréja véres fényt ragyog,
      Saturnus sarja, nagy Junónak gyermeke,
      Te égi őr, te nagy titán-rettegtető,
 5   Te prédaéhes, úr hadak s a béke sorsán,
      Te férfit ékesítő, héroszt szentelő,
      Te súlyos léptü, talpig vasba öltözött,
      Határt kipusztitó, várost leromboló,
      Ki által árva lesz a föld és telt a Tartarus,
10   Te szörnyü vérivó, halottra éhező,
      Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott,
      Szegénynek kincset adsz, kifosztasz gazdagot,
      Te békegyűlölő, vad éhhalál-szülő,
      Szerzője rettenetnek, pánikinditó
15   Atyánk, kiméld megfáradt pannon népemet!
                                                                 (Kardos Tibor fordítása)



[237] 238

1 A „Mars-litánia” Martialis V. könyvének 24. epigrammáját másolja, amelyben Martialis egy Hermész nevű gladiátort dicsőít. A sokoldalú gladiátorról zengett dicshimnusz Janusnál allegorikus tartalmú, s a hadisten magasztalása a kétes értékűvé válik. A geocentrikus világnézet szerint a Mars bolygó az ötödik szférán keringett a Föld körül. Cicero leírásában (somn. Scip. 4,2): „tum rutilus horribilisque terris quem Martium (sc. fulgorem) dicitis – „a vérvörösen izzó, a földet rettegésben tartó bolygó, amit Mars csillagának tartotok” (Havas László ford.). A vers első felében Mars (Gradivus, a gradior [lép] igével összefüggésben a csatában előretörő Mars, vö. Isid. etym. 8,9,52; Serv. Aen. 3,35) mint mitológiai alak jelenik meg. Genealógiája, erényeinek (areté) és cselekedeteinek (praxis) felsorolása a klasszikus himnuszok hagyományát követi.

2 Janus megfogalmazása Silius Italicus pátoszteli sorait idézik (1,433–435; 8,434–435; 10,102–103).

3 Mars Saturnusnak (Kronosznak) unokája (nepos). Apja Zeusz, anyja Héra (Juno). Vö. Ov. fast. 5,28.

4 Arész (Gradivus) elsősorban a Gigászok elleni harcban bizonyult az Olümposz félelmetes erejű védelmezőjének (vö. Claud. carm. min. 53,75 sq.).

5–7 Vö. Vergilius (Aen. 11,7–8; 10,452) és Claudianus (24,205: o palma viridi gaudens et amica trophaeis; 18,241: arbiter aut quotiens belli pacisque recurrit) megfogalmazásaival. A ferro tecte fulgido jellemzés Horatiust (carm. 1,6,13: Martem tunica tectum adamantina) és a homéroszi Arész-himnuszt („Árész […] aranyossisakú […] pajzsviselő, várvédő, ércbeborított”) idézi.

8 Janus elsősorban Vergilius Aeneisének csatajeleneteit formálja át (Aen. 8,8; 11,217; 3,367).

15 Mars megszólítása (Gradive pater) ugyancsak Vergiliust utánozza (3,35; 12,180).