Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Ötöd szférán hatalmas, súlyos léptü Úr,
Kinek sisaktaréja véres fényt ragyog,
Saturnus sarja, nagy Junónak gyermeke,
Te égi őr, te nagy titán-rettegtető,
5 Te prédaéhes, úr hadak s a béke sorsán,
Te férfit ékesítő, héroszt szentelő,
Te súlyos léptü, talpig vasba öltözött,
Határt kipusztitó, várost leromboló,
Ki által árva lesz a föld és telt a Tartarus,
10 Te szörnyü vérivó, halottra éhező,
Te férfiromlás, asszonyoktól átkozott,
Szegénynek kincset adsz, kifosztasz gazdagot,
Te békegyűlölő, vad éhhalál-szülő,
Szerzője rettenetnek, pánikinditó
15 Atyánk, kiméld megfáradt pannon népemet!
(Kardos Tibor fordítása)
[237] 238
1 A „Mars-litánia” Martialis V. könyvének 24. epigrammáját másolja, amelyben Martialis egy Hermész nevű gladiátort dicsőít. A sokoldalú gladiátorról zengett dicshimnusz Janusnál allegorikus tartalmú, s a hadisten magasztalása a kétes értékűvé válik. A geocentrikus világnézet szerint a Mars bolygó az ötödik szférán keringett a Föld körül. Cicero leírásában (somn. Scip. 4,2): „tum rutilus horribilisque terris quem Martium (sc. fulgorem) dicitis – „a vérvörösen izzó, a földet rettegésben tartó bolygó, amit Mars csillagának tartotok” (Havas László ford.). A vers első felében Mars (Gradivus, a gradior [lép] igével összefüggésben a csatában előretörő Mars, vö. Isid. etym. 8,9,52; Serv. Aen. 3,35) mint mitológiai alak jelenik meg. Genealógiája, erényeinek (areté) és cselekedeteinek (praxis) felsorolása a klasszikus himnuszok hagyományát követi.
2 Janus megfogalmazása Silius Italicus pátoszteli sorait idézik (1,433–435; 8,434–435; 10,102–103).
3 Mars Saturnusnak (Kronosznak) unokája (nepos). Apja Zeusz, anyja Héra (Juno). Vö. Ov. fast. 5,28.
4 Arész (Gradivus) elsősorban a Gigászok elleni harcban bizonyult az Olümposz félelmetes erejű védelmezőjének (vö. Claud. carm. min. 53,75 sq.).
5–7 Vö. Vergilius (Aen. 11,7–8; 10,452) és Claudianus (24,205: o palma viridi gaudens et amica trophaeis; 18,241: arbiter aut quotiens belli pacisque recurrit) megfogalmazásaival. A ferro tecte fulgido jellemzés Horatiust (carm. 1,6,13: Martem tunica tectum adamantina) és a homéroszi Arész-himnuszt („Árész […] aranyossisakú […] pajzsviselő, várvédő, ércbeborított”) idézi.
8 Janus elsősorban Vergilius Aeneisének csatajeleneteit formálja át (Aen. 8,8; 11,217; 3,367).
15 Mars megszólítása (Gradive pater) ugyancsak Vergiliust utánozza (3,35; 12,180).