Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

AZ OLASZ NIMFÁK LEGDICSŐBBIKÉNEK, FERONIA ISTENNŐNEK ÍRTA JANUS PANNONIUS, VISSZATÉRŐBEN RÓMÁBÓL, 1458. JÚNIUS 9-ÉN

AZ OLASZ NIMFÁK LEGDICSŐBBIKÉNEK, FERONIA ISTENNŐNEK ÍRTA JANUS PANNONIUS, VISSZATÉRŐBEN RÓMÁBÓL, 1458. JÚNIUS 9-ÉN[244]


      Üdvöz légy, szent forrás anyja, Feronia itt, hol
          gyógyvizedért hálás Narnia városa áll.
      Majdnem a Rák karjáig hajlott félre a Nap már,
          s Nagykutya lángjától szinte parázslik a föld.
 5   Mint ahogy egykor a vad görögöknek Langia, oltsd el
          bensőm-szikkasztó szomjamat, oltsd hamar el!
      Úgy tápláljon anyád, a dicső, örökös vizerekkel,
          s úgy ne fogyatkozzék áradatod soha meg!
      Lám, ami egyre bugyog csak a fémcsőből, a kiszáradt
10       torkok mind benyelik föltoluló habodat.
      Ó, mily friss kedv ömlik bennem szét, milyen izzó
          testbeli máglyától ment meg ez isteni víz!
      S gyomrom sem fordul, bár jócskán nyeltem a kortyot,
          s izzadság se ragyog tőle a homlokomon.
15   Hát az a fáradság, hogy e csúcsra nehéz kerülőkkel
          fölmásztam, nem volt mégse hiábavaló.
      Megbámulhatom innen a tornyokkal teli várat,
          itt nyúlnak föl a szent kút peremén falai,
      s elhallgathatom azt a zenét, mit a völgyben a kénes
20      csermely tajtékzó hab-zuhogása okoz.
      Végigpásztázhatja szemem sorjában az ékes
          hegykoszorút, amelyet balzsamos ég simogat.
      Addig nem töltött el e látvány semmi örömmel,
          míg a dühödt hőség marta tüzével a szám.
25   Rajta! a legszebbik hízott gödölyét ide gyorsan!
          fesse a víz tükrét gyönge-vörösre a vér!
      Hulljon zsenge virág, bőséggel ömöljön a jó bor,
          zengje a szó folyton, zengje dicséreteid:
      „Áldott légy, Latium nimfái között a legelső,
30       vedd kegyesen hálás tiszteletem jeleit.
      Könnyű enyhületet bűvölsz a szegény kimerültbe,
          s meggyógyítod a láz-törte nehéz beteget.
      S nemcsak az ember adósod – a lég birodalma is éppúgy:
          fénylő csillagait föl-fölüdíti habod.
35   Ezt a nedűt teszi nektárjába az isteni gyermek,
          Mars is e vízből mer, hogy borogassa sebét.
      Évenként megadom néked fogadalmam ezentúl,
          míg csak csontjaimat fűti az életerő.
      Nem becsülöm Kasztália habját többre tiédnél,
40       múzsa helyett múzsám lesz ezután a vized.”
      Istennők, kik mindent tudtok, ugyan milyen ír az,
          mondjátok, mely a tört emberi testbe hatol?
      Evander Herilustól háromszor veszi lelkét,
          s kérleli anyja, szegény, a rideg isteneket.
45   Megsajnálja a síró nőt Jupiter, letekintve,
          és e kicsiny viz alá rejteti a tetemet.
      Ám nem akarja, hogy egy legyen annyi közül csak e csermely,
          s égi nagyok rangját adja örökre neki.
      Innen a könnyűsége, betegség elleni haszna,
50       s végig Olaszhon ezért ismeri, áldja nevét.
                                                                 (Csorba Győző fordítása)



[244] 245

1–2 Janus 1458 májusában még Rómában tartózkodott – vele volt Galeotto Marzio is –, majd onnan hazatérőben meglátogatták Galeotto szülővárosát, Narnit, amelynek nevezetességét az antik tradíció szerint versben örökítette meg. Feronia istennőt elsősorban a szabinok tisztelték, egyik kultuszhelye a Capena közelében fekvő berek volt. Ősi itáliai istennő, Iupiter Anxyrus párja (Serv. Aen. 7,799), a felszabadított rabszolgák védője (Serv. 8,564). Horatius is megemlékezik róla az Iter Brundisiumban (sat. 1,5,24: ora manusque tua lavimus, Feronia, lympha). Janus megszólítása (Feronia mater) Vergiliust követi (Aen. 8,564). Narnia, amely a Nar folyó bal partján fekszik, már az ókorban is közismert volt kénes vizű folyójáról (Verg. Aen. 7,517: sulphurea Nar albus aqua; Mart. 7,93,1–2: Narnia, sulphureo quam gurgite candidus amnis / Circuit; Serv. Aen. 7,517: ergo hunc fluvium ideo dicunt esse Nar appellatum, quod odore sulphureo nares contingat; vö. 204,20: quos non sulphurei gravant odores). Janus a Paeonias aquas kifejezést Claudianustól kölcsönzi, aki a Pataviumban található Aponus forrás gyógyító erejű vizét dicséri e szavakkal (carm. min. 26,67: salve, Paeoniae largitor nobilis undae).

3–4 A csillagállások meghatározásával utal a nyári forróságra. A Rák csillagkép jún. 22-én tűnik fel, Janus szerint a Nap már majdnem elérte (vö. jún. 9.) a Rák ollóit. Megfogalmazása Ovidiust idézi (met. 10,126–127: solisque vapore / concava litorei fervebant bracchia Cancri). Az Icarium canem kifejezés arra utal, hogy a május 22-én felkelő Kutya (Canis) csillagkép, amely a forróságot hozza, már éreztette hatását. – Ikariosz athéni király vendégül látta Dionüszoszt, aki ezért egy tömlő bort ajándékozott neki. Ikariosz a nedűt meg akarta ismertetni az emberekkel, ezért útra kelt lányával, Érigonéval, és kutyájával, Mairával együtt. Az attikai pásztorok azonban megölték, mert italát méregnek hitték. Holttestét Érigoné Maira kutya segítségével találta meg. Érigoné bánatában felakasztotta magát, de Dionüszosz valamennyiüket a csillagok közé emelte (Erigoné = Szűz, Maira = Canis, Ikariosz = Boótész). A Kutya-csillagzat főcsillaga, a Szíriusz, az égbolt legragyogóbb csillaga, a „kánikulai” forróság előidézője.

5 Statius Thebais című eposzában (4,723–725, 782–785) olvashatjuk, hogy a Thébai ellen vonuló hét vezér seregének (saevi Pelasgi) útja Nemeán vezetett keresztül, ahol Lükurgosz királytól kértek engedélyt, hogy katonáik ihassanak az ország vizéből. Hüpszipülé vezette őket a legközelebbi forráshoz, a Langiához.

17 Beccadellinél is szereplő motívum (Becc. carm. var. 8,4).

20 A sulphurei fluminis kifejezés a kénes vizű Nar folyóra vonatkozik, amelyet csermelynek aligha nevezhetünk.

25–28 A motívum Horatiusnak a Bandusia forrását megörökítő ódáját követi (carm. 3,13,1–3: O fons Bandusiae, splendidior vitro, / dulci digne mero, non sine floribus, / cras donaberis haedo; 3,13,6–7: gelidos inficiet tibi / rubro sanguine rivos; 3,13,13–14: Fies nobilium tu quoque fontium / me dicente). Ugyancsak megemlíthetjük Guarinónak a Benacus-tóhoz írott imáját, amelynek szavai Janusnál is feltűnnek (Epist. I. 154,28–32: tibi sacra, benigne, quotannis / Caesariem tenera reddemus arundine vincti: / Candenti magnum numen venerabimur agna / Et tibi cum miti spargentur flava Lyaeo / Mella simul, dignas capies ex ordine laudes).

35 A Phryx puer (Mart. 9,36,2) kifejezés az istenek pohárnokára, Ganümédészre utal.

39–40 Az ihletadó Kasztalia forrást sem fogja költőnk ennyire tisztelni, s a Múzsák verset ihlető isteni erejével (Musarum numinis instar) fogja azonosnak tekinteni a fons Narnensist (vö. Mart. 9,58,5–6: Nympha sacri regina lacus / Excipe sollicitos placide, mea dona libellos: / Tu fueris Musis Pegasis unda meis).

41–42 Janus kérése az Emlékezet istennőjének (Mnémoszüné) lányaihoz, a Múzsákhoz szól (vö. Verg. ecl. 8,62–63: vos […] dicite Pierides: non omnia possumus omnes).

43–44 Vergilius leírása alapján (Aen. 8,563–566: et regem hac Erulum dextra sub Tartara misi / nascenti cui tris animas Feronia mater / (horrendum dictu) dederat: terna arma movenda, / ter leto sternendus erat: cui tum tamen omnis / abstulit haec animas dextra et totidem exuit armis). Jegyezzük meg, hogy Euander a Rómától 30 kilométerre keletre fekvő Praenestében ölte meg Erulust (Janusnál Herilust), tehát elég tekintélyes utat (közel 60 kilométert) kellett az új forrásnak Narnia városáig megtennie. – A fiától megfosztott anya „istenkáromlása” Vergiliustól átvett motívum (ecl. 5,22–23: cum complexa sui corpus miserabile nati, / atque deos atque astra vocat crudelia mater).

45–46 Jupiter megszánta a fiát elvesztő Feroniát (vö. Verg. Aen. 5,726–727), és átváltoztatta egy kicsiny tóvá (forrássá). Herilus metamorfózisát Janus a szicíliai nimfa, Cyane (Ov. met. 5,412: inter Sicelidas Cyane celeberrima nymphas) átváltozás-történetéhez hasonlóan jeleníti meg (met. 5,435: pectora in tenues abeunt evanida rivos).

47 A nem isteni lényegű, „egyszerű” vizeket, folyókat, forrásokat Ovidius popularia flumina (met. 1,577), Seneca vulgares aquae (nat. quaest. 3,1,2) névvel illeti. Jupiter az égi forrásokkal azonos rangra emelte Narnia forrását (vö. Ov. met. 1,574–582).