Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

A VÁRADI PÜSPÖK NEVÉBEN A FERRARÁBAN TARTÓZKODÓ VERONAI GUARINÓNAK, A NAGY SZÓNOKNAK

A VÁRADI PÜSPÖK NEVÉBEN A FERRARÁBAN TARTÓZKODÓ VERONAI GUARINÓNAK,[334] A NAGY SZÓNOKNAK

A kiváló férfiúnak, Veronai Guarino Úrnak stb., őszintén kedvelt Barátunknak János váradi püspök.

Kiváló Férfiú!

Láttuk hozzánk visszahívott Jánosunkat,[a] a hajdani gyermeket,[b] aki most mestere gondjának meg a tudományoknak az ékét viseli magán. Tisztelettel szemléltük benne a testvér személyét, de még inkább mesterének képmását.[c] Egyébként hogy mekkorára[d] tartsuk a reá fordított figyelmet, szeretetet, oktatást és jóindulatot, azt ezután immár tapasztalataink alapján mérhetjük le majd, hiszen amilyen alapon szeretjük tudós testvérünket, ugyanazon okból lesz kedves előttünk szorgos mestere is.

Most visszaküldjük őt korábbi helyére, és újból rábízzuk a korábbi oltalomra. – Jó egészséget!

Kelt Budán, az Úr 1451. esztendejében, március 17-én.

(Boronkai Iván fordítása)



[334] Guarino da Verona (1374–1460) humanista és pedagógus. Az 1440-es évek második felétől fogva haláláig az ő ferrarai iskolája volt a legjobb és leghíresebb humanista oktatási intézmény, Vitéz pártfogoltjai is ott tanultak.

[a] „Jánosunkat”: ez a János a püspök unokaöccse [Janus Pannonius], aki négy esztendőt töltött a szónok és szónoklattan-tanár Guarino iskolájában. A püspök, hogy láthassa, visszahívta magához, s most ismét visszaküldte, hogy tanuljon stb.

[b] „A hajdani gyermeket”: tudniillik amikor elküldötte hozzá.

[c] „Képmását”: tudniillik erkölcsök és tudás terén.

[d] „Mekkorára”: tudniillik „értékre”.