Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

7. fejezet - GARÁZDA PÉTER

7. fejezet - GARÁZDA PÉTER

Jó nevű humanista költő volt. Valószínűleg az 1440-es évek elején született. Mint Vitéz János és Janus Pannonius rokona, az ő segítségükkel végezte itáliai tanulmányait: több mint tíz évet töltött ott. Ferrarában Guarino iskolájában tanult, később Firenzébe, majd Padovába ment. Vitéz Jánosék politikai bukása után, 1472-ben tért haza, jelentős karrierben nem reménykedhetett. Kisebb egyházi tisztségeket töltött be, nyitrai főesperes és szentistváni prépost volt. 1490-ben ismét ellátogatott Itáliába. 1507-ben már nem élt.

Az olasz humanisták nagy becsben tartották, Bartolomeo della Fontét például ő ajánlotta be Mátyás udvarába. Jeles könyvgyűjtő volt. (Janus Pannoniusnak értékes görög kódexet ajándékozott, a könyv ma is megvan a budapesti Egyetemi Könyvtárban.) Kapcsolatban állt Marsilio Ficinóval és levelezett Lorenzo de’ Medicivel. A Francesco Bandini vezette budai neoplatonikus kör ünnepelt tagja volt. Filippo Buonaccorsi (humanista nevén Callimachus Experiens), a híres humanista, aki a lengyel király követeként Budán tartózkodott, felfigyelt verseire, maga is epigrammát írt hozzá.

Versei lényegében mind elvesztek. Esztergomban felállíttatta síremlékét, mely az első itáliai reneszánsz stílusú sírkövek egyike Magyarországon. Többen vitatják, hogy Janust imitáló, érdekes verses sírfelirata a saját műve-e, szerzőként Megyericsei Jánost is szóba hozták. A sevillai Janus Pannonius-kódexben fennmaradt Petrus Garazda feliratú epigrammát hibásan tulajdonítják neki. Ő ugyanis a címzettje a versnek, s a szerző Nicolaus Cantor, akit korábban a címzettnek hittek.

Források: V. KOVÁCS Sándor, Garázda Péter, ItK, 1957, 59 és TÓTH, Phoebus forrása, 32.

[EPITAPHIUM]


Germanus Iani patrium qui primus ad Histrum
    Duxit laurigeras ex Helicone Deas,
Sum situs hoc tumulo Petrus ex stirpe Garasdae
    Altera Pieridum gloria iure fui.