Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

NICASIUS ELLEBODIUS GIANVINCENZO PINELLINEK

NICASIUS ELLEBODIUS GIANVINCENZO PINELLINEK[723]

1572. február 22.

Elküldöm Uraságodnak ezt a keveset,[724] s kérem, olvassa el szorgalmasan, és mondja meg szabadon a véleményét, s mutassa meg azoknak a literátusoknak, akiket ismer, Manutiónak,[725] Riccoboninak[726] és másoknak. Mindig igazodni fogok ahhoz, ahogy Uraságod dönt. Megbíztam Martino[727] urat, hogy vegye meg azt a történészt, s meglesz, úgy hiszem, hiba nélkül, csak Strasburgban legyen nyomtatva.[728] Domenico úr kételyei nagyok,[729] s minél többet gondolkozom rajtuk, annál nagyobb nehézségeket találok. Magyarország gabonáival kapcsolatban ki lesz elégítve, a Frankföld gabonái miatt pedig írtam Sambucusnak.[730] A Duna környéki népeket illetően nagy a zűrzavar, mivel a határok zavarosak, és minden név megváltozott. Mindazonáltal szeretnék rajta gondolkodni egy kicsit, és a latin Ptolemaiosszal és Sztrabónnal végigjárni, mivel egyéb auktoraim nincsenek, s az esztergomi érsek úr[731] segítségét akarom kérni, aki jól ismeri ezeket az országokat, ahogy most vannak. Purkirchernek[732] megvan a Polübiosz. De azért Uraságod küldje meg azokat a helyeket, amiket ígért, különleges szívességet tesz vele. Minden másról hosszasan írtam Uraságodnak a legutóbb elment postával, s válaszoltam a mi kegyelmes Mercurialénknak[733] is. A fejedelmeket holnapra várjuk. Megírom Uraságodnak, ha történik valami említésre méltó ezen a diétán. Ezzel ajánlom magam és szolgálataimat Uraságodnak, és a háziakat mind üdvözlöm, s Manuelétől[734] választ várok.

Pozsonyból, 1572. február 22-én.

Uraságod szerető szolgája

Nicasio Ellebodio

(Kovács Zsuzsa fordítása)



[723] Gianvincenzo Pinelli (1535–1601) gazdag genovai kereskedőcsalád fia. 1558-ban tanulni ment Padovába, majd végleg ott telepedett le. Nagy műveltségű humanista (aki azonban egyetlen saját művet sem alkotott), mecénás, háza és hatalmas könyvtára Padova fontos szellemi központja.

[724] Ellebodius fő műve Arisztotelész Poétikájának fordítása és kommentálása. Mind a fordítás, mind a kommentár számos változatban maradt ránk. Ez a Pinellinek küldött egyik kisebb Poétika-kommentár kísérőlevele.

[725] Paolo Manuzio (1512–1574), Aldo Manuzio fia, velencei nyomdász, kiadó, 1561 és 1570 között a Római Curia nyomdáját vezeti.

[726] Antonio Riccoboni (1541–1599), retorikatanár, történetíró, 1571-től tanít a padovai egyetemen, 1579-ben jelenteti meg Arisztotelész Poétikájának és Retorikájának latin fordítását.

[727] Berzeviczy Márton (1538–1596) humanista szónok, diplomata. 1568 és 1572 között Padovában tanult.

[728] Pinelli korábbi levelében kérte Ellebodiust, hogy vegyen meg neki egy történeti munkát. Hogy mit, nem tudjuk.

[729] Domenico Francesi (?–1576) Pinelli köréhez tarozó humanista. Ellebodius a legkülönfélébb témákról cserél vele információkat: a borkezelés kérdéseiről, Európa gabonatermesztéséről, földrajzi nevekről stb.

[730] Zsámboky János (1531–1584) költő, filológus, történész. Huszonkét évig tartó európai tanulmányútja során 1553 és 1555 között Padovában is tanult. 1564-től a bécsi császári udvarban élt.

[731] Verancsics Antal (1504–1573) esztergomi érsek, történetíró. A padovai egyetemen 1526-ban szerzett magister címet.

[732] Georg Purkircher (1530–1577) pozsonyi humanista költő, orvos, botanikus. A bécsi és a padovai egyetemen tanult. 1564-től Radéczy körének tagja.

[733] Girolamo Mercuriale (1530–1606) híres orvos, 1569 és 1587 között a padovai egyetemen tanít, Pinelli körének tagja.

[734] Emanuele Massimo Margunio (1546–1602) velencei ortodox püspök, 1569-től 1577-ig Padovában tanul.