Ugrás a tartalomhoz

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I.

Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)

Balassi Kiadó

28. fejezet - SZIKSZAI HELLOPOEUS BÁLINT

28. fejezet - SZIKSZAI HELLOPOEUS BÁLINT

Szikszón született, hazai iskolái után 1562 és 1567 között Wittenbergben és Genfben tanult. Hazatérése után Egerben lett rektor, majd 1568-tól ugyanott református lelkész. 1573-tól Melius Péter utódjaként elsőpap volt Debrecenben, ott halt meg 1575. március 3-án. Földije, Szikszai Fabricius Balázs latin nyelv gyászverset írt és jelentetett meg róla.

Elsősorban egyházi jellegű műveket írt, Zrínyi Miklósról, a szigetvári hősrl írott négy latin alkalmi verse halála után, 1587-ben jelent meg az úgynevezett Zrínyi-albumban, amelyet Forgách Imre gyűjtött és adatott ki Wittenbergben néhai apósa emlékére. A közölt részlet a negyedik vers elejéből való.

Források: De Sigetho Hungariae propugnaculo (Zrínyi-album), Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet–Akadémiai Kiadó, 1987, I1r–v (Bibliotheca Hungarica Antiqua, XV) és Janus Pannonius – Magyarországi humanisták, 471–472.

ZRINIUS DE SE AD PROCERES UNGARIAE

(Pars selecta)


      Hic ego qui iaceo virtute decorus et armis
          Barbarico oppressus Zrinius ense cado.
      Dum mihi vita stetit Turcas populatus acerbos,
          Incusi saevis hostibus ante metum.
 5   Multosque ex illis ad Tartara misimus hostes
          Donec corruerent, arxque, salusque mea.
      At nunc anulsum trunco caput aspice nostrum
          Quem vici toties, rictus ab hoste cado.
      Sic erat in satis, nec enim fortuna secundis
10       Auspiciis quenquam semper amica beat.
      Mars amat alternos belli casusque vicesque,
          Victorique dedit saepius ille necem.
      Vos tamen exemplo Proceres addiscite nostro,
          Humanis nullam rebus habere fidem,
15   Nos quoque, floruimus, nostra quoque gloria dextra
          Parta fuit primis inclyta temporibus
      Profumus patriae, Turcasque, explosimus armis,
          Defuit et Regum gratia nulla mihi.
      Militis et fludio cinctus feruente, solebam
20       Aspera cum diris bella movere Getis.
      Arx quoque nostra Zygeth natura atque arte valebat,
          Viribus et nullis posse perire putes.
      Huc me contuleram, dum res stetit integra Regis
          Imperio, nostris forte daturus opem,
25   Et iam canities, nostris quae sparsa nitebat
          Temporibus, docuit posse rogare rudem.
      Parvimus tamen, impositique accepimus una
          Officii regimen, sic moderante, DEO.
      Interea fama est saevum properare Tyrannum
30         Threicio, nostrum, littore ad exitium.
      Nec me, cum possem, se cedere velle periclis
          Concessit patriae iam pereuntis amor,
      Quin etiam pectus generosum, et conscia virtus
          Antiquum vetuit dedecorare decus.
35   Ergo stat, casus quos vel Deus ipse dedisset
          Vel sors, in victa sustinuisse fide.
      […]