Ács Pál (1954–), Jankovics József (1949–), Kőszeghy Péter (1951–)
Balassi Kiadó
Tartalom
Csak hazai iskolákban tanult, 1589-ben és 1598-ban Kisszilván, 1601-ben Kapiban volt református lelkész, és a Sáros vármegyei egyházközségek esperesévé is megválasztották. 1605-ben már Ungvárott lelkészkedett, s itt is esperesi tisztséget viselt. Valamikor 1618 első felében halt meg.
Kisszilván a művelt mecénásnak, id. Darholcz Kristófnak volt az udvari papja, s mint latin versszerző tevékenyen részt vett az irodalmi életben. Tisztelte Balassi Bálintot, valószínűleg ő adott ki az emlékére 1595-ben egy latin epitáfiumgyűjteményt. Az általa írt emlékverset Rimay János is meg akarta jelentetni a saját gyászkiadványában, sőt magyarra is lefordította. Barátkozott Johannes Bocatiusszal, és üdvözlőverset írt Baranyai Decsi János közmondás- és szólásgyűjteményéhez.
Források: Epicédium a Balassi fivérek, Bálint és Ferenc halálára, s. a. rend. ÁCS Pál, Budapest, Balassi Kiadó, 1994, 5; Ioannes BOCATIUS, Opera quae exstant omnia. Poetica, 2, ed. Franciscus CSONKA, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 981 (BSMRAe) és Janus Pannonius – Magyarországi humanisták, 515–517.
Diique deaeque simul caelo nova praelia miscent:
Certatim petitur curique Balassa Valens,
Nosse velis qui sunt et quae sint, accipe paucis:
Mercurius, Mavors, Pallas, Apollo, Venus,
5 Mercurius linguam, Mars ensem, Cypris amorem,
Ingenium Pallas, carmen Apollo rogat.
Ille sciens, vates, orator, fortis amatus,
Sit licet, haec mihi sunt cuncta, Minerva refert:
Sum dea bellipotens, sapiens sum, sum quoque pulchra:
10 Nostra Valentinus castra Balassa colat.