Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A laryngitis kezelésében a legfontosabb betegnek adott tanács a hangjának kímélése, valamint a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás elkerülése. A hang kímélése nem jelenti a beszéd teljes elkerülését, de jelentős megszorítás szükséges. Antibiotikumokat ne adjunk.Fontos a hangszalagok nyálkhártyájának nedvesen tartása (párásító aerosolok inhalálása).
Azok a betegek, akik foglalkozásuk során sokat beszélnek, acut rekedtség esetén egy hét betegállományt kell igénybe vegyenek.
Indirekt laryngoscopia végzendő minden olyan esetben, ha a rekedtség nem jár együtt légúti fertőzéssel, illetve ha a rekedtség több mint két héten át tart. Ha a hangszalagok nem vizualizálhatóak teljesen az indirekt laryngoscopia során, a beteget phoniáterhez vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz kell irányítani.
A gyerekkori rekedtség esetén javasolt a konzultáció phoniáterrel vagy a fül-orr-gégésszel (az indirekt laryngoscopia kivitelezése bonyolult).
Okok
Csomók
Papilloma (condyloma)
Laryngitis
Funkcionális hangképzési zavarok
Veleszületett anatómiai eltérések (laryngomalatia, stenosisok)
A hangosan és rekedt hangon beszélő gyermekek hallását meg kell vizsgálni.
Az indirekt laryngoscopia kivitelezése bonyolult.
A beteget phoniáterhez vagy fül-orr-gégészhez kell küldeni.
A rekedt gyermek hangszalagját mindig meg kell vizsgálni.
A hangszalagok erythemasak és duzzadtak.
A kezelés összetevői a hangkímélés, a párásítás, a köhögéscsillapítók és valamint a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás elkerülése.
Antibiotikumok az egyéb légúti fertőzések és nem a laryngitis miatt adhatók.
Azok a betegek, akik foglalkozásuk során sokat beszélnek (tanárok, óvodapedagógusok, telefonközpontosok, stb.) megfelelő hosszúságú (legalább egy hét) betegállományt kell igénybe vegyenek.
A hangszalagok erythemasak, duzzadtak és néha szárazak vagy nyákkal, felrakódással borítottak.
Fel kell ismerni az elhúzódó fertőzéseket, a munkahelyi és toxikus tényezőket, allergéneket (alapos anamnesisfelvétel!) és az esetleges gastrooesophagealis refluxot.
Az oesophaegalis reflux valószínűleg az elhúzódó rekedtség egyik legfontosabb oka.
A kezelés összetevői a hangkímélés, a párásítás, a köhögéscsillapítók, valamint esetlegesen az antibiotikus kezelés az egyéb légúti fertőzés vagy akár önmagában a laryngitis miatt.
Amoxycillin
Doxycyclin
Panaszok: rekedtség, a hang kifáradása, rekedtség beszéd után; időnként torokfájdalom vagy gombócérzet.A hangképzési zavarral küzdő betegek nem mindig rekedtek!
A hangszalagok szerkezete normálisnak tűnik.
Az organikus okokat ki kell zárni (pajzsmirigy- vagy nyaki műtét, bénulások, tumorok, fertőzések).
Fel kell ismerni a háttérben húzódó okokat (sok beszéd, aktív hangképzés, sok beszédet igénylő hobbikrossz akusztikájú környezet a munkahelyen (háttérzaj, nagy visszhang)).
A beteget phoniáterhez (vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz) kell irányítani, ha az indirekt laryngoscopia nem végezhető el megfelelően, vagy tanácsot igénylünk a kezeléshez.
A páciensnek gyakran van szüksége hangképzési terápiára.
Minden beteget, akit hangképzési therápiára irányítanak, meg kell mutatni phoniáternek vagy fül-orr-gégész szakorvosnak is (a kezelés megkezdhető addig is, amíg a beteg a konzíliumra vár).
A kezelés alapelvei: relaxáció, a hangos beszéd kerülése, légzési, testhelyzeti és hangképzési gyakorlatok.
Panaszok
A hangszalagok mozgása korlátozott vagy a hangszalagok teljesen bénák.
A hangszalag a belégzés során kóros helyezetű vagy aszimmetrikus.
A beteg mindig rekedt ("suttogó" légzési hang).
Az okok kiderítése
Sebészeti beavatkozás szövődménye
Daganatok (koponyalap, nyak, mediastinum beleértve a tüdőt)
Vírusfertőzések ("idiopathiás")
Neurológiai betegségek
A beteget mindig phoniáter vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz kell irányítani.
A beteget minél előbb hangképzési therápiára kell küldeni (a kezelés először "tornáztatás" az elsődleges gyengeség miatt, később pedig a helytelen kompenzálás kerülése).
A hangképzés erősítése 2
Hangképzés-javító műtétek (thyroplastica, injekciós módszerek). Sebészeti beavatkozást akkor kell mérlegelni, ha 6 hónap eltelt a bénulás kezdetétől számítva.
A hangszalagok vörösek, szárazak, és felrakódással vagy nyákkal fedettek. Az epihelium elvékonyodott és hyperkeratoticus.
Foglalkozási, toxicus hatás, és allergén-expositio valószínűsíthető (pontos anamnesisfelvétel!).
A létrehozó tényezők között alsó- és felső légúti fertőzések, gyógyszerek (inhalált corticosteroidok asthmában), besugárzás, oesophagealis reflux és funkcionális tényezők szerepelnek.
A beteget fül-orr-gégész vagy phoniáter szakemberhez kell irányítani.
Az állapotot gyakran a terápia nem befolyásolja.
A kezelés hangkímélésből és párásításból áll.
Jóindulatú daganatok (csomók, polypok, granulomák)
Malignus daganatok
Mindig fül-orr-gégész vagy phoniáter szakorvoshoz kell a beteget irányítani.
A funkcionális hangképzési zavarok társulhatnak jóindulatú daganatokkal, és a betegek hangképzési kezelést igényelnek.
Myasthenia gravis, sclerosis multiplex, Parkinson-syndroma, amyotrophias lateralsclerosis
A rekedtség ritkán az első tünet (kivéve a myastheniát).
A hang rekedt és csendes. A hangerő, a hanglejtés és a ritmus megváltozott. A hang erősítésével a tünetek rosszabbodnak.
A hangszalagok mozgása vagy elhelyezkedése kórosnak látszhat az indirekt laryngoscopia során, de a lelet lehet teljesen normális.
A beteget phoniáter, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvoshoz kell irányítani.
Indirekt laryngoscopiát kell végezni,
ha a rekedtség több mint két hete fennáll
ha a rekedtséghez nem társulnak influenzaszerű tünetek
minden gyermeknél (kizárandó a papilloma)
dohányosokban 30 év felett.
Ha az indirekt laryngoscopia nem végezhető el megnyugtatóan, a beteget szakorvoshoz kell küldeni. Egyetlen "pillantás" nem elég!
Amennyiben a beszéd nem feltétlenül szükséges a munka során, a betegállomány hosszát az általános állapothoz kell igazítani.
Ha a munka döntően beszédet igényel, a betegállomány hossza 1-4 hét kell legyen.
A beszéd teljes felfüggesztése nem szükséges, de a hang kímélése és a köhögés, a torokköszörülés és a suttogás kerülése javasolható.
Kontrollált kísérletekből nincs bizonyított adat arról, hogy a hangszalagcsomók ellátására a sebészi vagy a nem sebészi eljárás-e a jobb..
[1]Pedersen M, McGlashan J. Surgical versus non-surgical interventions for vocal cord nodules. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001934. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently
[2]Roy N, Weinrich B, Gray SD, Tanner K, Toledo SW, Dove H, Corbin-Lewis K, Stemple JC. Voice amplification versus vocal hygiene instruction for teachers with voice disorders: a treatment outcomes study. J Speech Lang Hear Res 2002;45(4):625-38.