Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Az akut bronchitis hirtelen kialakuló, rövid ideig tartó trachea- és bronchus nyálkahártya gyulladás. Általában vírus okozza, és legtöbbször a gyulladás magától gyógyul.
A bronchus gyulladás miatt szívós köpet választódik ki, melyet a köhögés távolít el. A legtöbb esetben a köhögés kb. két hétig tart, de minden harmadik beteg a harmadik hét multával is köhög.
A köhögés általában felső légúti fertőzéshez társul, a betegség gyakran sinusitissel, torokfájással és rekedtséggel jár. Generalizált tünetek, így fejfájás és izomfájdalom, valamint gyengeségérzés gyakran fordul elő. Néha láz lép fel.
Különösen fogékonyak a bronchitisre azok, akik tüdőbetegek, vagy bizonyos tényezők a bronchusaik egészségét befolyásolják (pl. dohányosok).
Az akut bronchitises beteget megvizsgáló orvos megpróbálja azokat a kevésbé gyakori eseteket kiválasztani, amikor a betegséget bakteriális fertőzés okozza, és így az antimikróbás gyógyszereléstől eredmény várható. A panaszokat néhány egyéb ok is kiválthatja: a köhögés lehet obstruktív tüdőbetegség vagy asthma következménye.
A tüdő hallgatózása nem mindig jelzi a betegséget; néha mégis lehet kóros. A diagnózis alapjául a beteg panasza és az orvos értékelése szolgál.
Az akut bronchitis nem látszik a röntgenen. Felvétel akkor készül az első vizsgálatnál, ha az orvos pneumoniára gondol, ez pedig viszonylag ritka azok között, akik a doktort köhögés miatt keresik fel. Ha a köhögés egy hónapnál tovább tart, obstructiv tüdőbetegségre és asthmára kell gondolni, nem pneumoniára.
Készüljön az első orvosi vizsgálatot követően mellkas röntgen, ha az orvosnak az a véleménye, hogy a páciens nagyon beteg, vagy olyan alapbetegsége - így obstruktív tüdőbetegsége, szívbetegsége vagy vesebetegsége - van, amely pneumóniára hajlamosítja. Akkor is szükséges röntgen, ha a betegnek a megelőző évben volt tüdőgyulladása.
A laborvizsgálatok megkönnyítik, hogy különbséget tegyünk vírusos és bakteriális betegség között. Bakteriális pneumóniánál a CRP magasabb, mint vírusos bronchitisben vagy pneumoniában.
A hagyományos antibiotikumokat gyakran használják bronchitis kezelésére. Legtöbbször mégis szükségtelennek tartják adásukat, mert a bronchitisek csak kis része bakteriális eredetű. Az antibiotikumoknak a vírusfertőzésekre nincs hatásuk.
Miután az anamnézis és a doktor véleménye nem mindig esetben utal bakteriális fertőzésre, a kezelés tüneti. A beteget megkérjük, ha nem javul, vagy a tünetek változnak, illetve az állapota viszonylagos javulás után romlik, ismét jelentkezzék.
Amennyiben antibiotikum indikált, a megcélzott kórokozó pneumococcus, ezek a pneumonia leggyakoribb okai. A gyógyszer választás V-penicillin.
A köhögés köhögéscsillapítókkal kezelhető, de hatásuk korlátozott, és nem siettetik a felgyógyulást.
A kezdeti panaszok és tünetek, ill. a labor leletek és a röntgen nem minden esetben jelzik előre a betegség későbbi lefolyását. Néha a betegség gyorsan átmegy vírusos felső légúti hurutból pneumoniába. A beteg tehát forduljon orvoshoz tanácsért, ha az állapota romlik vagy nem javul.
Második vizsgálatnál, amennyiben szükséges, mellkas röntgen készíthető és a CRP szint meghatározható. Csak akkor kezdünk antibiotikumot, ha a panaszok és tünetek arra utalnak, hogy a fertőzés bakteriális eredetű.
A bronchitises tünetek rendszerint két héten belül elmúlnak.
A bronchitis csak ritka esetekben igényel antibiotikum kezelést.
A köhögés a természetes mód, ahogy a szervezet a bronchusokban lerakódott váladéktól megszabadul.
Ha a köhögés nagyon zavaró, és akadályozza például az alvást, az irritáció csökkentésére adható gyógyszer.
Nagymennyiségű folyadék fogyasztás a köpetet fellazítja és a beteg közérzetét javíthatja.
A levegő párásítása vagy pára belégzése szintén könnyíthet a légzésen.
Ha a beteg általános állapota romlik, tartós láza van, a köpet véres lesz vagy nehézlégzés jelentkezik, orvoshoz kell fordulnia.