Bacillus anthracis (Gram pozitív pálca)

Állatok anthrax betegsége előfordul például Dél- és Észak-Amerikában, a Karib-szigeteken, Kelet- és Dél-Európában, Középkelet-Ázsiában és Afrikában.

A lépfene emberről emberre nem terjed.

A betegség növényevőkön fordul elő, emberre ritkán kerül át.

Reservoirként szarvasmarha, birka, kecske, ló és sertés szerepel.

A baktérium spóra évekig életképes marad a szárított, vagy más módon kezelt bőrben, és irhában, valamint a termőföldben.

Az emberi bőr anthrax fertőzést állati szövet, gyapjú, bőr, szőr és ezekből készült bármilyen anyag közvetítheti, illetve fertőzött talaj, csontból készült takarmány is. A tüdő lépfenét spóra belégzéssel lehet elkapni, pl. birkagyapjú kezelése során (gyapjú osztályozók betegsége).

A bél anthraxot kontaminált hús elfogyasztása okozza.

Biológiai hadviselés vagy terror támadás során a baktériumot legvalószínűbben aerosol formájában terjesztik, és a betegség legfontosabb manifesztációja a tüdőanthrax.

Az állati megbetegedés és az emberi fertőzés ritka.

Lehetséges forrás a biológiai hadviselés és a terrorizmus.

A bőr lépfenéje a leggyakoribb forma. A lappangási idő 1–7 (általában 2–5) nap. A betegség papula megjelenésével kezdődik, mely megnő és hólyaggá alakul. A hólyagok terjednek, majd felszakadnak; 7–10 nappal a kezdet után fekete, néhány centiméter átmérőjű fájdalmatlan fekély alakul ki. A fekély felszínén var képződik, mely 1–2 hét után leesik, heg marad vissza. Ha kezeletlenül hagyják, a fertőzés generalizálódhat.

A csírák belégzése kétfázisú betegséget okoz, mely 1–5 napos lappangás után kezdődik nátha-szerű tünetekkel. Két–öt napon belül ezt súlyos, gyakran fatális mediastinitis követi.

A bél anthrax ritka. A tünetek közé tartozik a hányás, a láz és egy későbbi stádiumban hasi fájdalom, haematemesis és melaena - akut vérzéshez hasonlíthat.

Gyanú

Haemocultura 2-szer, baktérium festés és tenyésztés; a bőr lézióból, a köpetmintából vagy a székletből végzett PCR - a betegség megjelenési formája szerint.

Antitest meghatározás

Minden mintán szerepeljen az anthrax gyanújának megjelölése, és sárga háromszög szerepeljen rajtuk - mely arra figyelmeztet, hogy az anyag fertőző.

A lépfene gyanús beteget nem kell elkülöníteni, a standard rendszabályok elegendőek. A hulladékot fertőző anyagként kell kezelni.

Amint lehet, antibiotikum adását kell kezdeni. A választandó szer 400 mg ciprofloxacin naponta 2-szer. A gyerekadag 20–30 mg/kg/nap. A kezelést módosítani lehet, ha a diagnózist verifikálták és a baktérium érzékenysége kiderül. A kezelés tartama kb. 60 nap, bőr anthraxban 7–10 nap.

Differenciál diagnózis: staphylococcus fertőzés, pestis, tularaemia

Minden igazolt és alaposan gyanúsítható esetet jelenteni kell az országos egészségügyi hatóságoknak.

Bőr anthrax

Tüdő anthrax

Bél anthrax

Értékelni kell az expozíció valószínűségét: a mintavétel és az érintettek kezelésének kérdésében a döntés a népegészségügyért felelős hatóságok jogkörébe tartozik.

A fertőzés gyanús területeket lezárják. Minden ott tartózkodót listára vesznek, és a hivatalnokok gondoskodnak róla, hogy minden fertőző forrás gyanús személytől mintát vegyenek.

Az expozíciónak kitett személyeket le kell vetkőztetni, gondosan lemosni zuhany alatt, és tiszta ruhába öltöztetni.

Az expozíciónak kitett személyek nem fertőzők, és nem kell őket elkülöníteni.

Amennyiben az expozíció bizonyított, elsődlegesen napi 2×500 mg ciprofloxacinnal - gyermekeknek napi két részre osztott 20–30 mg/kg (max. napi 1 gramm) adaggal - profilaktikus antibiotikus kezelést kell megkezdeni. Ha az expozíció valódinak bizonyul, a kezelést 60 napig kell folytatni.

Állatokon a fertőzés ellenőrzése. A beteg állatok tetemének elégetése.

Néhány országban beszerezhető az oltóanyag.

Yersinia pestis

Világszerte ritka. Afrikából, Ázsiából és dél-Amerikából évente 200 esetet jelentenek. Az Egyesült Államokban is előfordul.

Rágcsálók, főként patkányok a hordozók.

A fertőzés bolhacsípéssel terjed.

A tüdőpestis emberről emberre terjedhet, cseppfertőzésként.

Régen világjárványokat okozott.

A biológiai terrorizmus egyik fő fegyvere lehet. A betegség legvalószínűbb terjesztési módszere az aerosolos forma.

Búbópestisben az inguinalis régióban, a hónaljban vagy a nyakon nyirokcsomó megnagyobbodás, a láz 2–8 napos lappangás után alakul ki.

A baktérium belégzése gyakran fatális tüdőgyulladást okoz (pestis pneumonia: a búbópestis szövődményeként is kialakulhat).

A pestis klinikai gyanúja egyet jelent az azonnali kezelés indikációjával.

Baktérium festés és tenyésztés a tradicionális módszer. Van új gyors stix-es teszt a Yersinia pestis F1 antigénjére: ez mind szenzitív, mind specifikus ⁶ .

A választandó gyógyszer Streptomycin.

A tetracyclinek és valószínűleg a fluorokinolonok is hatékonyak.

Kezelés nélkül a búbópestises betegek 50%-a, a pestises tüdőgyulladásban vagy szepszisben szenvedő betegek közel 100%-a meghal.

Az antibiotikus kezelés csak akkor hatásos, ha a betegség korai stádiumában kezdik. Ekkor a lethalitás kb. 5%.

A rágcsáló vektorok irtása

Nincs hatásos védőoltás.

A Brucellák Gram-negatív pálcák.

A mediterrán országokban, az Arab-félszigeten, Indiában, Közép- és Dél-Amerikában és Afrikában fordul elő.

Az emberi fertőzés leggyakoribb forrása a tej. Különösen a nem-pasztörizált kecsketej jön szóba.

korábban a fertőzés gyakori volt, de a tej pasztörizálása az incidenciát csökkentette.

A tünetek változatosak, és a többi elhúzódó lefolyású szisztémás fertőzéstől az elkülönítése nehéz. Néhány eset szubklinikus.

Két–nyolc hetes lappangást követően láz, verejtékezés, fej- és hátfájás és hányinger jelentkezik. Néha a szájban szokatlan az ízérzés. Előfordulhat depresszió, lymphadenopathia, lép- és májmegnagyobbodás. Lehet érintett a gastrointestinális traktus, a vázizület, a központi idegrendszer, a tüdő és a húgyúti traktus.

A diagnózis alapja a klinikai gyanú (endémiás területen állattal való találkozás)

A Brucellák vérből, csontvelőből és szövetekből tenyészthetőek. Meghatározható Brucella ellenes ellenanyag.

Doxycyclin és gentamicin vagy streptomycin kombinációja vagy doxycyclin és rifampicin (6 hét) kombinációja vagy trimethoprim-sulfa (6 hét) és gentamycin (2 hét) kombinációja.

Kezeletlen esetekben a lethalitás 2%.

Az endémiás területeken az állatállomány tömeges immunizálása

A járványos febris recurrens kórokozója a Borrelia recurrentis.

Az endémiás febris recurrens kórokozósa más Borrelia spp.

A járványos febris recurrens Afrikában és Dél-Amerikában, az endémiás betegség a világ legtöbb részén előfordul.

A Borreliák csak vérrel terjednek. A tetű az epidémiás forma vektora. Az endémiás formát kullancsok terjesztik kis emlősökről emberre.

A betegség meglehetősen gyakori.

Hidegrázással járó láz, súlyos fejfájás, izomfájdalom, izületi fájdalom, fénykerülés és köhögés - egy hetes lappangási idő után jelentkeznek. A láz első fázisa 3–6 napig tart.

Egy hetes láztalan időszak után 2–3 napos visszaesés következik. Az epidémiás formában általános az 1–5-szöri relapsus, az endémiás formában több.

A lázas időszak befejeztével az alábbi leletek és tünetek a leggyakoribbak: lépmegnagyobbodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, kiütés, agyideg bénulás, meningitis, hemiplegia, epilepsiás rohamok.

Vérkenetből, melyet a lázas időszak alatt vesznek (malária minta).

Az epidémiás formát egyszeri adagban alkalmazott 500 mg tetracyclinnel kezelik; az endémiás forma terápiájához 4x500 mg 5–10 napos kezelés szükséges.

Az epidémiás forma lethalitása 4–40%, az endémiásé 5%.

Az általános higiéné javítása, kullancs csípések kerülése

A Leptospira genusba tartozó spirocheták.

A leggyakoribb a Leptospira icterrogans.

A betegség világszerte előfordul.

A kórképet megbetegedett állat vizeletével szennyezett talaj vagy szennyezett víz okozza.

A fertőzés sokkal ritkább útja a fertőzött állat harapása, beteg szövettel való érintkezés vagy annak megevése.

Elég gyakori

A lappangási idő 2–30 nap.

A tünetek általában influenzára, meningitisre vagy hepatitisre emlékeztetnek.

Egyéb tünet a myalgia, fejfájás, fénykerülés, subconjunctivalis bevérzés, nyirokcsomó megnagyobbodás, splenomegalia és a carditis.

A kreatinin kináz értéke magas lehet, ha az izmok is érintettek.

A szövődmények közé tartozik a veseelégtelenség, emiatt esetleg dialysis válhat szükségessé, illetve a cardiogén shock.

A diagnózis alapja a szerológia.

Gyanú

A betegség súlyos formáit intravénás penicillinnel kell kezelni, az enyhébb eseteket orális doxycyclinnel,melyet profilaktikusan is alkalmazhatunk, amennyiben az expozíció rizikója magas.

Az sárgasággal járó forma lethalitása 5–10%.

Heti egy alkalommal 200 mg doxycyclin adása endémiás területeken, ha az expozíció rizikója magas. A betegséget nem szükségszerűen előzi meg, de a lefolyás enyhébb lesz.

Néhány országban elérhető oltás. Ezt endémiás területeken lakó személyek védelmére alkalmazzák, valamint olyanok kapják, akik munkájuk során érinkeznek a baktériumokkal.

Mycobacterium leprae

A trópusokon és szubtrópusokon endémiás

A betegség hordozójával való tartós kontaktus szükséges.

Az endémiás területeken meglehetősen nagy egészségügyi probléma.

Tuberculoid lepra ( a bőrben kis mennyiségben vannak baktériumok)

Lepromatosus lepra

Mycobacterium festés bőrbiopsiából

Dapson, clofazimine, rifampicin (hármas kombináció)

A prognózis jó, amennyiben a kezelést korán elkezdik.

A kezelés megelőzi a betegség terjedését és meggátolja fertőzőképességét, de a kozmetikai problémák megmaradnak.

Minden fertőzött személyt kezelni kell.

A Rickettsiák olyan intracelluláris mikróbák, amelyek az erek intimájának inváziója útján vasculitist okoznak. Tizenhat olyan rickettsia species ismert, amelyik emberi betegséget okoz. A R. prowazekii epidémiás vagy tetű terjesztette tífuszt okoz, a R. typhi (moseri) endémiás vagy egér vagy bolha terjesztette tífuszt, a R conorii mediterrán kiütéses tífuszt, a R. africae afrikai kullancs lázat, a R. rickettsii Sziklás Hegység kiütéses lázat és a R. tsutsugamushi bozót lázat okoz.

Az epidémiás tífusz különösként Afrikában, Dél- és Közép-Amerikában és Ázsiában fordul elő. Például menekült táborokban terjed. Járványok főleg telente fordulnak elő. Kisebb epidémiákat jelentettek az elmúlt években Burundiból és Oroszországból. Az endémiás tífusz Afrikában, Ázsiában és Európában is előfordul. A Sziklás hegység láz Észak-, Közép- és Dél-Amerikában. A többi rickettsiosis körülírtabb endémiás területeken fordul elő. A mediterrán kiütéses tífusz a Mediterraneum környékén, Afrikában, Indiában, a Fekete-tenger és Oroszország területén, míg az afrikai kiütéses tífusz az afrikai kontinensen, a bozótláz a Távol-Keleten fordul elő.

Az alábbi ízeltlábúak terjesztik, a rickettsiák fajtájától függően: tetű (R. prowazekii), bolha (R. typhi) vagy kullancs (R. rickettsii, R. conorii, R. africae, R. Helvetia stb., vagy bozótláz csoport).

A kiütéses tífusz járványos formája rossz higiénés viszonyok között terjed, és becslések szerint több ember pusztult el miatta az idők folyamán, mint az összes háborúban együttvéve.

A lappangási idő kevesebb, mint két hét.

Hirtelen megjelenő magas láz, izomfájdalom, hányinger, komoly fejfájás a legfontosabb tünetei.

A tipikus maculopapulózus kiütés, vagy bíborszínű ekzema a legtöbb rickettsiózisban 3–7 napon belül megjelenik. Mindamellett a kiütés el is maradhat. Néhány rickettsiozis bárányhimlő-szerű hólyagos kiütéssel jár.

Van olyan tífusz - a kullancs terjesztette kiütéses láz (pl. az afrikai és a mediterrán forma) és a bozótláz - amikor a bőrön necrotikus léziók alakulnak ki (eschar, fekete szeplőszerű felmaródás) az ízeltlábú csípésének helyén (cigaretta égési nyomra hasonlít).

Egyéb lehetséges tünetek

Lázas betegség és ekzema és/vagy eschar megjelenése olyan személyen, akit endémiás területen kullancs, bolha vagy tetű csípett meg. A kezelés alapja a klinikai kép, miután laboratóriumi gyorsteszt nem elérhetőa napi gyakorlatban. Amennyiben megoldható, a kezelés megkezdése előtt malária lehetőségét ki kell zárni.

A specifikus antitestek (R. coronii ellenes antitestek a kiütéses typhus csoport tagjaival keresztreagálnak, R. typhi a R. prowazekiivel és a B. quintanaval keresztreagál) többnyire csak a betegség kezdetétől számított 4–12. héten emelkednek.

Az escharból vett biopsiás anyag PCR pozitivitása (esetenként a láz alatt vett vérben is lehet pozitivitás).

Doxycyclin 2x100 mg, rendszerint 7 napon át.

A különféle speciesektől függően általában jó.

Az epidémiás typhus, a Sziklás hegység láz, a Mediterrán kiütéses typhus és a bozótláz életveszélyes lehet, különösen, ha a diagnózis késlekedik.

Az ízeltlábúak csípésének elkerülése

A Coxiella burnetti intracitoplazmatikus mikroba, mely a rickettsiáktól eltérően a sejten kívül is életképes, és száraz porban is sokáig életben marad.

Mindenütt előfordul, különösen baromfi telepeken.

Főként a légárammal terjed emberre, akár a szarvasmarha-, kecske- vagy birkaürülékkel való kontaktus útján. Elkapható szennyezett gyapjútól, nem pasztőrözött tejtől vagy a háziállatok, pl. macska méhlepényétől.

Gyakori lázas betegség

A legtöbb fertőzés tünetmentes, vagy enyhe és magától múló lázas betegség.

A tünetekkel járó esetek magas, hosszú ideig tartó lázzal, fejfájással és izomfájdalommal járnak egy kb. 20 napos (1–5 hetes) lappangási időt követően.

Kialakulhat pneumonia és/vagy májenzim érték emelkedés.

Súlyos esetekben veseszövődmények, myocarditis és aseptikus meningoencephalitis jelentkezhet.

Krónikus endocarditist okozhat.

A betegség szempontjából endémiás szarvasmarha farmon való tartózkodást követően, ill. szarvasmarha ürülékkel, maradványokkal vagy állati placentával való kontaktust követően.

Antitest meghatározás

Doxycyclin

Ritkán fatális

Az állatkontaktus kerülése.