Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A székrekedés viszonylag gyakori panasz, ami száz beteg közül legalább ötnél jelentkezik. A korral egyre általánosabbá válik a probléma: száz idősebb személy közül csak 20 mentesül alóla.
A székrekedésnek számos oka lehet, a kezelés alapja azonban általában mindig hasonló: magasabb folyadék- és rosttartalmú étrend, valamint több testmozgás.
A belek normális ürülése egyénileg változó: nyolc órától három napig tarthat. Az életmódban bekövetkező átmeneti változások - például utazás - székrekedést okozhatnak, ami azonban a normál életmódra visszatérve megszűnik. Amennyiben a székrekedés állandó panasszá válik, meg kell állapítani az okát és azonnal meg kell kezdeni a kezelést. Minél hosszabb ideje szenved valaki székrekedésben, annál tovább tart a gyógyulás.
Székrekedést okozhat a helytelen életmód. A kevés mozgás, az alacsony rosttartalmú étrend és a nem megfelelő folyadékbevitel hatására az egészséges felnőtteknél is kialakul a székrekedés. A panaszok gyermekeknél és felnőtteknél is létrejönnek, ha nem tudnak vécére menni az iskolában vagy a hadseregben amikor szükséges.
Sok, általánosan használt gyógyszer kellemetlen mellékhatásaként is jelentkezhet a székrekedés. Ezek többek között a következők:
bizonyos nyugtatók
psychés működésre ható szerek
parkinsonismusban adott szerek
hypertensióban adott szerek
mindenféle vaskészítmény
egyes gyomorégés kezelésére alkalmazott gyógyszerek
Bizonyos esetekben éppen a székrekedésre hosszú távon használt bélstimulánsok okozhatják a székrekedést.
Különféle betegségekben is kialakulhat székrekedés. Ezért minden esetben meg kell állapítani a székrekedés okát.
A kor előrehaladtával a székrekedés egyre általánosabbá és súlyosabbá válik, mivel egyre több ok jelenik meg: sok időskorú fizikailag nem elég mozgékony és egyre több gyógyszert szed. Az idősebbek ritkábban éreznek szomjúságot és a rossz fogaik miatt nem tudnak teljes kiőrlésű kenyeret és zöldségeket fogyasztani, aminek a kevés folyadékbevitel és az alacsony rosttartalmú étrend lesz a következménye.
Amikor a hosszantartó székrekedés során a betegnek nincsenek általános panaszai és a bélműködés sem változik, a székrekedés nagy valószínűséggel a helytelen életmód következménye.
Amennyiben a székrekedés egyre súlyosbodó hasi fájdalmakkal jár, a széklet sötét színű vagy vérrel színezett, a székelés fájdalommal jár, ezen kívül fogyás és gyengeség is kialakul, akkor a székrekedést olyan betegség okozza, ami kezelést igényel. Amikor a bélműködés megváltozik, minden esetben meg kell állapítani, hogy mi okozza a székrekedést.
A székrekedés megelőzésében fontos a fokozott fizikai aktivitás valamint az, hogy a beleket rendszerességre szoktassuk. A legfontosabb azonban, hogy a táplálék több rostot és folyadékot tartalmazzon.
Sok víz ivása annyira egyszerűnek tűnik, hogy nehéz elhinni. A víz azonban csak a vastagbélben szívódik fel, ahol lágyítja a székletet. Ezért nagyon hasznos, ha a napot rögtön felkelés után, még reggeli előtt egy pohár vízzel kezdjük.
Ugyancsak fontos napi szokás, hogy reggeli után a WC-re menjünk.
Amennyiben a székrekedés már régóta fennáll, akkor a kezelés hosszú ideig tart. Akkor érdemes az életre szóló megelőzéssel foglalkozni amikor a bélműködés már helyreállt.
Az életmódbeli változásokat nem nehéz megszokni. A legfontosabb dolog a rendszeresség. Amennyiben valaki hajlamos a székrekedésre, csak úgy képes megszabadulni a problémától, ha megtanulja a megelőzést.
A tanulmányok szerint a nyugati emberek túl kevés élelmirostot fogyasztanak. A napi javasolt rostmennyiség 30–35 gramm.
Magas rosttartalmúak a zöldségből készült termékek, a gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök és az olajos magvak. A gabonafélék rostjának bevitelével tudjuk leghatékonyabban növelni a béltartalmat. A magas rosttartalmú ételek, mint például a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér és a zabkása fontos része a székrekedést megelőző étrendnek. A súlyos székrekedés esetén ez azonban már nem elegendő.
A rostkiegészítés legegyszerűbb módja, ha különösen magas rosttartalmú rozs- vagy búzakorpát, esetleg lenmag-törek készítményt fogyasztunk.
A rostdús táplálkozás eleinte fokozza a flatulentiát és a legrosszabb esetben hasi fájdalmat okoz. Ezért fokozatosan kell emelni az adagot. A cél a napi 3–6 evőkanálnyi korpa bevitele. A korpa fogyasztást 1–2 teáskanálnyi mennyiséggel kezdjük, majd másodnaponként egyenletesen emeljük az adagot.
A szárított gyümölcsöknek, például az aszalt szilvának és a fügének igen magas a rosttartalma. Az aszalt szilva hashajtóként is hat. Hat–hét szem szilvát éjszakára beáztatunk, majd az áztatólével együtt elfogyasztjuk, akkor ez még a súlyos székrekedésen is hatásosan segít, a rendszeres rostkiegészítés mellett. Füge fogyasztása az étkezések között kalória- és rostbevitelt jelent
A lenmag rosttartalma 40%. Amikor egy evőkanál lenmagot egy órára beáztatunk egy pohár vízbe, a héjában lévő nyák megduzzad és eloszlik a környező folyadékban, amit aztán a lenmaggal együtt el lehet fogyasztani.
A magasabb rostfogyasztást fokozott folyadék fogyasztás kísérje. A szervezet folyadékigényét testsúlykilogrammonként napi 30 ml-re becsülik. Ennek egy része az élelmiszerekkel együtt kerül be a szervezetben, a többi meg kell innunk.
Például egy 60 kg-os személy napi folyadékigénye két liter. Az étkezési szokásoktól függően, az egészséges felnőttek további két-három pohár vizet igyanak a székrekedés kezelésére.
Egy hasonló testsúlyú idősebb személynek, aki keveset eszik, akár további egy liter folyadékra is szüksége lehet. Amennyiben további probléma az alacsony testsúly, akkor a vizet nem tanácsos a fő étkezések előtt fogyasztani;, mert ez elveszi az éhségérzetet.
A székrekedésben szenvedők mindig tartsanak kéznél egy kancsó vizet és a nap folyamán gyakran igyanak kis mennyiséget belőle. Így biztosan megfelelő lesz a folyadékbevitel.
A kezdeti kis adagban bevitt rost és a megnövelt folyadékfelvétel a súlyos székrekedést nem fogja enyhíteni. A belekben lévő kemény széklettömeget előbb el kell távolítani, mielőtt az újonnan kialakított étkezési és életmódbeli szokások hatása jelentkezik.
A gyógyszertárakban vény nélkül kapható mini-beöntésekkel gyakran enyhíthetünk a problémán. Amennyiben a mini-beöntés után kialakított életmód változás hatására a székrekedés nem javul egy héten belül, a vízzel történő beöntéssel még hatásosabbá tehetjük a kezelést.
Az életmódváltás nem minden esetben elég a normális bélműködés fenntartásához. Ebben az esetben azok a székrekedés elleni gyógyszerek lehetnek hatásosak, amelyek növelik a béltartalmat. Az alternatív gyógyszerek között találunk tömeg-formáló hashajtókat,lactulose-t és magnézium tejet.
Egyes esetekben jó hatásúak lehetnek azok a gyógyszerek, amelyek csökkentik az emésztőrendszeri transit időt.
Nagyon fontos, hogy az izgató hatású, székrekedés elleni gyógyszereket elhagyjuk, mivel hatásukra hosszú távon lanyhulnak a belek és súlyosabbá válik a székrekedés.
Amennyiben a székrekedést valamely egyéb betegségre szedett gyógyszer okozza, akkor - ha lehet - át kell térni egy másik szerre.
Reggelente egy kancsó víz az asztalon. A kancsót estére ki kell üríteni.
Szokjuk meg, hogy a zabkásához és a joghurthoz rostkiegészítőket adunk.
Amennyiben magunk sütjük a kenyeret, gazdagítsuk korpával, lenmaggal vagy szezámmaggal.
A gyümölcsöknek, zöldségeknek és a gyökeres terményeknek magas a rost- és folyadéktartalmuk.
Physillum mag rostja 85
Cukorrépa rost 73 (Fibrex márkanév alatt árulják)
Búzakorpa 39
Rozskorpa 30
Lenmag 28
Lenmag törek 32
Zabkorpa 17
Búzacsíra 14
Zabpehely 11,3
A lenmag a roston kívül egyéb olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek csökkentik a székrekedést.
Példák a magas rosttartalmú gabonatermékekre / adag étel
Egy adag magas rosttartalmú gabonaféle 30 g
Egy szelet kétszersült 15,6 g
Egy szelet száraz kovászos kenyér 14,9 g
egy búzából készült reggeli péksütemény 11,6 g
Búzakorpás tekercs 6,6 g
Egy szelet búzalisztből készült kenyér 5,0 g