A SAV diagnózisát CT segítségével állítják fel, ha ez a vizsgálómódszer rendelkezésre áll. A lumbalpunctio nem része a rutin diagnosztikának.

A családtagok szűrése aneurysma irányában legalább akkor ajánlott, ha a családban két SAV eset fordult elő.

A SAV esetek jelentős része aneurysma-vérzés – a műtéti kezeléshez korai diagnózisra van szükség. A fő kockázatot a szövődmények és az esetlegesen recidiváló vérzések jelentik.

Az incidencia 5–30/100 000, és az életkorral nő.

A subarachnoidealisvérzés okozta panaszok: heveny, intenzív fejfájás és eszméletzavar, amit a beteg általános állapotának romlása, hányinger, hányás, később pedig tarkókötöttség követ.

Előfordulhatnak idegrendszeri kiesési tünetek (paralysis); a betegek 20–25%-a hal meg a vérzés közvetlen következményeibe.

A betegek egy részében (kevesebb, mint 10%-ában) a szemészeti vizsgálat vérzést mutat ki a retina és az üvegtest között ¹ .

Primaer SAV

Secundaer SAV

Trauma

Vérzéshez vezető állapotok:

Anticoagulans kezelés

Agydaganat

Gyulladás

Érbetegségek

Spinalis vérzés

Nincs nyilvánvaló ok

Arteficialis vérzés

A SAV diagnózisát CT segítségével állítják fel, amit azonnal el kell végezni, ha a vérzés gyanúja felmerül. Az első három napon elvégezve a CT vizsgálat pontossága 95% felett van, két hét után viszont az 50%-ot sem éri el ¹ . Az esetek többségében a vérzés oka, kiterjedtsége és mértéke is meghatározható. A primaer és a secundaer vérzés differenciáldiagnosztikája CT vizsgálattal egyértelműen elvégezhető; gyakran a lokalizáció is meghatározható. Egyúttal az intracerebralis vérzés megléte is igazolható.

HaCT vizsgálatra lehetőség van, a lumbalpunctio javallataiSAV-ben: a SAV és a gyulladás elkülönítése, a vérzés gyanját fölvető enyhe tünetek vagy többféle kórképben szenvedőbeteg esetén a differenciáldiagnosztika. Elegendő a vékony tű és néhány csepp gerincvelői folyadék. A CT vizsgálattal negatívnak tűnő, klinikailag egyértelmű SAV gyanút lumbalpunctióval kell megerősíteni (negatív CT lelet nem zárja ki a SAV-t).

A betegek 30%-a a vérzés direkt következményeiben hal meg; 30–35% három hónapon belül ismételt vérzés miatt.

Ezt követően a recidiva veszélye csökken azzal, hogyaz újSAV kialakulásának esélyeévente 3%. A betegség és a halálozás esélye minden alkalommal nő.

Kezeljük a fokozott intracranialis nyomás (Lásd: ebm00750) tüneteit, a fejfájást és a hányást.

Az eszméletlen beteg számára intenzív ellátást kell biztosítani. Gépi lélegeztetésre lehet szükség.

A SAV diagnózisát követően angiographiával kell azt igazolni – lehetőleg a vérzés bekövetkezte után egy napon belül. Mind a carotis, mind a vertebrobasilaris régiót vizsgálni kell. A legfontosabb azonban, hogy meghatározzáka lokalizált elváltozásokban szerepet játszó érterületek patológiáját.

Ma azt tartjuk a korai sebészi beavatkozásról, hogy fontos szerepet játszik az ismétlődő vérzés és az érspasmus megelőzésében.

A beteget az első néhány napon belül, vagy az angiographiás lelet megszületésekor kell megoperálni.

Sürgősségi műtétre van szükség temporalis vérzésben vagy alkalmanként acut hydrocephalusban.

Egyes betegek esetében a műtét alternatíváját jelenti az aneurysma intravascularis obliteratiója. A fossa posterior cranii aneurysmáiban az eredmények hasonlóak, sőt még jobbak, mint a műtété.

Az elsődleges beavatkozás az aneurysma nyakának mikrosebészeti lekötése.

A betegek 30%-ában az aneurysma multiplex lehet, 6%-ukban pedig a mérete óriási, a 25 mm-t meghaladó.

A nem vérző aneurysma megrepedésének esélye akkora lehet, mint annak, hogy egy korábban már vérzett aneurysmából ismét vérzés keletkezik. Szabály, hogy a nem vérző aneurysmát sebészileg kell ellátni.

Fiatal, egészséges személyen elvégzett műtéti beavatkozás szinte soha nem jár halálozással.

A korai stádiumban műtött betegek teljes mortalitása 10% alatti, és 80%-uk tér vissza a normális, önálló életvitelhez.

A cerebralis vasospasmus a SAV rettegett szövődménye, mely a vérzés után 6–10 nappal lép fel. A spasmus az erek contractiója, és az angiographiával látható; később alakul át tényleges strukturális laesióvá.

A betegek 30%-ának vannak panaszai. 15%-ukban az ischaemiás panaszok tartósak.

A spasmus a calcium-csatorna-blokkoló nimodipinnel előzhető meg.

Az acut hydrocephalus, mely rendszerint megszűnik, a SAV és különösen az aneurysma eredetű vérzés lehetséges szövődménye.

A hydrocephalus, melyet gyakran a károsodott felszívódás vált ki két hét után, shuntöt tesz szükségessé.

Szívpanaszok, üvegtesti vérzés.

Oculomotor működési zavar komplikálja az arteria cerebri posterior és az arteria basilaris aneurysmáinak kezelését.

Az aneurysma műtéte során igen valószínű a műtéthez társuló technikai probléma. A szövődmények, így a fertőzések és a vérzések állandó veszélyt jelentenek minden craniotomiában.

Epilepsiás tünetek a betegek 12%-ában lépnek fel a későbbi stádiumban.

A SAV-t szenvedett betegek családtagjainak aneurysma-szűrésére a mágneses angiographia biztonságos módszer. A családtagok szűrése akkor indokolt, ha egy családban legalább 2 SAV eset fordult elő. Valamennyi aneurysma eset 10%-ában van ilyen pozitív családi kórtörténet. A szűrővizsgálat a 30–60 éves családtagok kb. 10%-ában fed fel tünetmentes aneurysmát.

Az observatiós tanulmányok szerint az oralis fogamzásgátlók szedésekissénövelheti a subarachnoidealis vérzés veszélyét.

A subarachnoidealis vérzéses, az agyi aneurysmás és az arteriovenosus malformatiós betegek agyi angiographiájához társuló tartós neurológiai szövődmények esélyevalószínűlegkicsi (0,07%).

A rövidtávú eredmények azt mutatják, hogy a spirállal végzett embolisatioviszonylagbiztonságoskezelés a meg nem repedt aneurysmával élő és az aneurysma eredetű subarachnoidealis vérzésben szenvedő betegek számára.

Az antifibrinolyticus terápia nem javítja hatékonyan az aneurysma eredetű subarachnoidealis vérzés kimenetelét.

^[1]Schievink WI. Intracranial aneurysms. N Engl J Med 1997; 336: 28-40

^[2]Whitfield PC, Kirkpatrick PJ. Timing of surgery for aneurysmal subarachnoid haemorrhage. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001697. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

^[3]Barker FG, Ogilvy CS. Efficacy of prophylactic nimodipine for delayed ischaemic deficit in subarachnoid haemorrhage: a meta-analysis. J Neurosurg 1996;84:405-414

^[4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-960515. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

^[5]Raaymakers TW, Rinkel GJ, Limburg M, Algra A. Mortality and morbidity of surgery for unruptured intracranial aneurysms: a meta-analysis. Stroke 1998;29:1531-1538

^[6]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981374. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

^[7]Claiborne Johnson S, Colford JM, Gress DR. Oral contraceptives and the risk of subarachnoid hemorrhage: a meta-analysis. Neurology 1998;51:411-418

^[8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981481. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2000. Oxford: Update Software

^[9]Cloft HJ, Joseph GJ, Dion JE. Risk of cerebral angiography in patients with with subarachnoidal haemorrhage, cerebral aneurysm, and arteriovenous malformation: a meta-analysis. Stroke 1999;30:317-320

^[10]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990350. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software

^[11]Brilsra EH, Rinkel GJ, van der Graaf WJ, van Rooij WJ, Algra A. Treatment of intracranial aneurysms by embolization with coils: a systematic review. Stroke 1999;30:470-476

^[12]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-990351. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software