Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Irányítsuk specialistához a beteget (szemész, neurológus) a kiváltó okok kiderítése céljából.
Amennyiben a felső szemhéj emelését végző izmok (m. levator palpebrae, m. tarsalis) nem működnek megfelelően, a felső szemhéj ptoticussá válik. A ptosis társulhat a szemizmok bénulásával is. Lehet önálló betegség vagy tünetegyüttes része.
A ptosis leggyakoribb formája a veleszületett ptosis.
Általában egyoldali, és megszületéstől kezdve állandóan észlelhető.
Nem ismert, hogy izom- vagy idegrendszeri eredetű-e.
A betegség az alig észlelhetőtől a pupillát teljesen elfedő súlyossággal fordulhat elő. Amennyiben a pupilla is fedett, a látás képessége nem alakul ki, és az érintett szem tompalátóvá válik.
A secundaer ptosislehet valamely izombetegség (myasthenia gravis, (Lásd: ebm00795) ophthalmoplegia progressiva externa vagy myotonia dystrophica (Lásd: ebm00794) ) tünete. A panasz kialakulhat a n. oculomotorius bénulásának következményeként, mivel a m. levator palpebrae superiorishoz futó ideg a n. oculomotoriusból ered. Ezekben az esetekben a betegeknek mindig van egyéb, a ptosishoz társuló panaszuk is.
Az aszimmetria általában könnyen észrevehető. Ha a beteg felfele tekint, a ptoticus felső szemhéj nem emelkedik fel, és a cornea a szemhéj alá kerül.
Meg kell vizsgálni a pupillák reakcióját (miosis észlelhető n. oculomotorius bénulásban).
Vizsgálni kell a szemmozgásokat (a kifele irányuló kancsalság gyakori n. oculomotorius bénulásban) !
Enyhe ptosis nem igényel kezelést, amíg nem okoz kozmetikai problémát.
A kozmetikailag nem tolerálható fokú ptosis kezelése sebészi.
Amennyiben a pupilla szabadon van, és a látás megfelelő fejlődése biztosított, a műtét időpontja iskolás korig halasztható. Azonban a pupillát is elfedő elváltozás esetében az amblyopia megelőzése érdekében már kora csecsemőkorban szükséges a műtét elvégzése.