Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A gyermekkori depressio felismerése a tünetek alapján, melyek összetettek és gyakran ingerlőek.
A gyermekben megnyilvánuló depressio mélabús állapot, mely elszegényíti az élményeket.
Az érdeklődés, örömérzés és az elégedettség képessége megszűnik.
A depressiv gyermek elutasítottnak érzi magát. Szerintük senki sem törődik velük. A segítségnyújtás elfogadása is nehezükre esik.
A depressiv gyermek gyakran boldogtalannak és nyomorultnak tűnik.
A súlyos depressio előfordulási aránya iskoláskorú gyermekekben 0.1–2%, serdülők körében pedig 2.5–6%.
Az enyhébb, de klinikai jelentőséggel bíró depressio a gyermekek mintegy 4%–ában fordul elő, és mintegy 10–40%–ban az olyan gyermekekben, akik már átéltek depressiós állapotot.
Csecsemők depressiója
Csecsemők depressiójára vonatkozóan nincsenek hivatalosan elfogadott ismérvek. A vizsgálatok szerint csecsemőknél a tünetek az elégtelen kapcsolattartásra adott válaszként fejlődnek ki.
A csecsemő depressiója rendszerint a depressiv szülővel való kapcsolat következménye.
A depressiv szülő nem keresi a csecsemővel a szemkapcsolatot, vagy nem beszél a csecsemőhöz (elmarad a "bébi beszéd", a gügyögés).
Ritkán foglalkoznak a babával, gyakran gépiesen, vagy a babát bizonyos távolságban tartják.
A szülő kimerült, a baba gondozása fáradságosnak és nehéznek tűnik.
A szülő gyakran aggódik vagy szorong amiatt, hogy képes e a baba ellátására.
Legsúlyosabb esetekben a szülőnek öngyilkossággal vagy a baba megölésével kapcsolatos gondolatai támadhatnak.
A depressiv csecsemő kerüli a szemkontaktust.
A csecsemő érdeklődési képessége környezete és más emberek iránt meggyengült.
A csecsemő tétlen.
A csecsemő sírása tompa, panaszos.
Depressiós csecsemőkben gyakran fordul elő alvási és étkezési zavar.
Mind a megismerési, mint a mozgásfejlődés lelassult, és akár hanyatló jellegű is lehet.
Szélsőséges esetben a csecsemő elvesztheti életkedvét.
Kisgyermekek depressiója
A depressio gyakran ingerlékenység, elégedetlenség és unalom formájában jelentkezik.
A gyermek elveszti életkedvét és nincs kedve játszani.
Az összpontosítási képesség hiánya nyugtalanságként jelentkezhet
A gyermek fáradt lehet.
A gyermek nehezen aludhat el, és felébredhet az éjszaka közepén.
Egyes esetekben a depressio indulatos kitörésekben jelentkezhet, vagy a másokkal való együttjátszás képtelenségében.
A depressióval kapcsolatos önpusztító hajlamok (Lásd: ebm00689) otthonról való elszökési kísérletekben, vagy fokozott baleset-veszélyeztetettségben is megnyilvánulhatnak.
Psychosomaticus panaszok, például beszékelés, fejfájás és hasfájás depressio jelei lehetnek.
Az étvágy változása a depressio tünete lehet.
Iskoláskorú gyermekek depressiója
A depressio gyakran ingerlékenység és unatkozás formájában nyilvánul meg.
A környezet iránti csökkent érdeklődés és a csökkent életöröm kevesebb szabadidős tevékenységhez, vagy az ilyen tevékenységektől való távolmaradáshoz vezet.
Az összpontosítási nehézségek nyugtalanságként jelentkeznek.
A gyermek fáradt lehet és sokat alszik, vagy korán ébred, a hajnali órákban.
Az iskolai teljesítmény hanyatlik.
A gyermek úgy gondolja, hogy értéktelen, kudarcra van ítélve, vagy bűnösségi érzése van.
Az értéktelenség érzését bohócszerep alakításával palástolhatja: A gyermek reménytelenségét mások megnevettetésével leplezi.
Az elhúzódó depressio visszavonultsághoz és elszigetelődéshez vezethet, és a gyermek könnyen iskolai verekedésekbe keveredik, akár mint kezdeményező, akár mint gyötrések célpontja.
A gyermek depressiója önpusztító gondolatokhoz vezethet, és szélsőséges esetben önpusztító cselekedethez.
A gyermekek öngyilkossága erőszakos jellegű, és gyakran balesetként magyarázzák.
A gyermekek depressiója szorongásos zavarral, iskola–iszonnyal és életvezetési nehézségekkel járhat együtt.
Gyermekek és serdülők depressiójához gyakran társulnak különféle testi zavarok. Másfelől a beteg gyermekek is tűnhetnek tétlennek és depressiósnak.
Az egészséges gyermekek is lehetnek szomorúak, fáradtak és kimerültek, és rövid ideig tartó depressiv reactio fejlődési jelenség lehet, esetleg veszteség vagy változás átélése kapcsán.
Amennyiben a depressio nem kívánatos befolyást gyakorol a gyermek psychosocialis beilleszkedésére, például a barátok között vagy az iskolában, vagy hátráltatja értelmi fejlődését, megfelelő kezelésben kell részesíteni.
A depressio kórismézése vagy kezelése rendszerint gyermekpsychiatriai kivizsgálást vagy szaktanács-kérést igényel.
Ha a depressiv gyermeket tanácsadási központban dolgozó doktor vagy iskolai szakdolgozó vizsgálta, nemcsak a gyermekkel, hanem a szülőkkel is beszélni kell, és lehetőleg más fontos személlyel is, példéul a gyermek tanítójával.
A gyermek kikérdezésénél hasznos a depressiós panaszokra is rákérdezni (Jól alszol?), és olyan szavakat használni, amelyeket a gyermek is ismer.
Öngyilkossági hajlam gyanúja esetén közvetlen kérdéseket kell feltenni (Érezted magadat az utóbbi időben olyan rosszul, hogy arra gondoltál, sérülést okozol magadnak, vagy megölöd magadat?).
Ha a gyermek igenlően válaszol, a szülőktől meg kell kérdezni, hogy tudomásuk van–e arról, hogy a gyermek milyen rosszul érzi magát, és fennáll az öngyilkosság veszélye.
A kikérdezésen kívül figyelmet kell fordítani a gyermek külső megjelenésére és a gyermek és a szülő(k) közötti együttműködésre, különösen csecsemők és totyogósok vizsgálatánál.
Amennyiben a gyermek depressióját megállapították és kezelik, a család egész élethelyzetét át kell tekinteni, mivel a depressio kapcsolatban lehet bizonyos családi eseményekkel, és a szülők mindig fontos szerepet játszanak a gyermek kezelésében.
Az iskoláskorú gyermekek és a serdülők depressiójának felmérésénél kérdőíveket lehet használni (ilyen például a Gyermekkori Depressio Felmérő - Children,s Depression Inventory - CDI).
A depressiv gyermeknek szüksége van olyan felnőtt személy támogatására, aki biztonságosan és szorongás nélkül képes megbirkózni a gyermek magányosság–, kilátástalanság–, harag– és keserűségérzésével, és aki képes érdeklődést mutatni a gyermek iránt, és ellátni szükségleteit.
A szülőknek vagy a gyermekre felvigyázóknak mindig részt kell venniük a kezelésben, mivel a gyermek a család elkülöníthetetlen része.
A depressio súlyossága, a családi helyzet és a rendszer által biztosított kezelési lehetőségek döntik el a kezelés megválasztását.
Kiemelkedően fontos, hogy a gyermek megfelelően kielégítő kapcsolatban lehessen egy felnőttel. Ezt a szülők depressiójának a kezelése és a szülők kölcsönös együttműködésének a támogatása is lehetővé teheti, vagy ha ez nem lehetséges, gyermekgondozót kell biztosítani a csecsemő vagy a totyogó gyermek számára. Súlyos esetekben együttműködéses therapia jön szóba.
Az egyetemi klinikák megfelelően ellátottak a csecsemők és totyogók psychiatriai kezelésére.
A valamilyen változásra válaszként adott rövid idejű depressiót
tanácsadó központban, vagy az iskolai egészségügyi ellátásban lehet kezelni, a családdal együttműködésben.
Gondos utánkövetés szükséges annak meghatározására, hogy a depressio csökkent–e, illetve az elhúzódó depressio folyamatos kezelést igényel szakorvosi szinten.
Javallatok orvosi vagy egyéb szakellátásra (gyermekpsychiatriai osztály, vagy családi tanácsadó központ)
Elhúzódó depressio (2 hónapot meghaladóan fennálló), még enyhe panaszokkal is
Súlyos depressio, mely hátrányosan befolyásolja a gyermek működőképességét.
Többszörös vagy súlyos életvezetési nehézségekhez társuló depressio.
A családtherapia főleg fiatalabb gyermekek esetében indokolt, amikor a szülők vagy az egyik szülő depressiós, vagy a gyermek egyértelműen elhanyagolt.
Az egyéni therapia különösen a serdülők számára megfelelő, de egyes esetekben fiatalabb gyermekeknél is alkalmazható.
Öngyilkossági veszély esetén a gyermeket haladéktalanul szakkórházba kell utalni. A kezelés elsődleges célja a gyermek testi épségének biztosítása, ami történhet járóbeteg keretek között vagy kórházi osztályon.
Az intézeti kezelés olyan gyermekek esetében is javasolt, akiknek az iskolai teljesítményét vagy psychosocialis alkalmazkodó képességét a depressio jelentősen rontja.
A selectiv serotonin újrafelvétel–gátlók (SSRI–k) alkalmazhatóak súlyos vagy elhúzódó depressióban szenvedő gyermekek (Lásd: ebm00695) gyógyszeres kezelésére. Az újabb vizsgálatok szerint hatékonyságuk csekélyebb, mint ahogyan a korábbi vizsgálatok állították, és egyes tanulmányok kapcsolatot találtak az öngyilkossági gondolatok és az SSRI–k szedése között.
A gyógyszeres kezelés alkalmazása gyermekpsychiater döntésétől függhet, és a kezelést gyakori ellenőrzéssel kell végezni.
A tricyclicus antidepressansok kisiskolásoknál nem hasznosak.
Az első depressiós epizód gyógyulási valószínűsége csaknem 100%–os.
Gyermekek súlyos depressiója gyakran elhúzódó és a visszaesés általános.
A gyermekkori depressio növeli a serdülőkori és a felnőttkori depressio valamint az öngyilkosság kockázatát.
[1]Harrington R, Whittaker J, Shoebridge P. Psychological treatment of depression in children and adolescents: a review of treatment research. Br J Psychiatr 1998;173:291-298
[2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981790. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software
[3]Hazell P, O'Connell D, Heathcote D, Henry D. Tricyclic drugs for depression in children and adolescents. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002317. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently