Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A gyermekek képesek öngyilkos cselekményekmegtervezésére éskivitelezésére többféle módon is, példáulbeugrik vagy berohan a forgalom kellős közepébe, de önakasztásra vagy önmaga meglövésére is képes, vagy mérgező anyagokat vehet be, gyógyszereket és alcoholt is beleértve.
A gyermekek és serdülők által alkalmazott módok miatt az öngyilkosságukatvalószínűleg gyakran balesetként vagy egyéb szerencsétlenségként könyvelik el.
A gyermekek által elkövetett öngyilkosságokat nem ajánlatos újságokban közzétenni, és nem kell tartani öngyilkos magatartásra vonatkozó előadásokat kiskorúak számára .
Öngyilkossági gondolatok gyakoriak a gyermekeknél és serdülőknél, és távolról sem mindig társulnak hozzájuk más psychopathologiai tünetek.
A gyermekek öngyilkossági elképzelései és öngyilkossági magatartásaaz utóbbi néhány évtizedben növekvő tendenciát mutatnak. Öngyilkosságok ritkán fordul elő a serdülés előtt, de azután növekvő gyakoriságot mutatnak a serdülés folyamán.
A fiúk gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a leányok.
A gyermekek psychiatriai szakintézménybe történő sürgősségi beutalásakor gyakran derül ki öngyilkossági késztetés.
Az élet későbbi szakaszában az öngyilkossági cselekmények ismétlődésének kockázata általában nagy, de az egyes gyermek vagy serdülő esetében ezt nehéz megítélni.
Az öngyilkosságot elkövető gyermekek általában depressiósak, és gyakran zavarosak a családi körüléményeik.
Rossz tapasztalatok, és általánosságban valamely megterhelő élethelyzet, például a szülők válása. szeretett személy elvesztése, érzelmi kapcsolat megszakadása, különböző gondok a tanulással és a szülőkkel kapcsolatbanelősegítika fiatalkorúak öngyilkosságát.
További kockázati tényezők az alcohol és kábítószer használata, korábbi öngyilkossági cselekmények, kisebbséghez tartozás nemi irányultság tekintetében, valamint testi vagy szexualis visszaélés elszenvedése.
Az öngyilkos magatartáshoz tartoznak az ilyen irányú gondolatok, a kifejezett halálvágy, valamint az öngyilkossági kísérletek és a befejezett öngyilkosságok.
A gyermekek és serdülők általában túlértékelik az egyes öngyilkossági módok halálos kimenetelét, ezért az ifjak öngyilkossági szándéka jelentős részben nem végződik halállal.
Gyermekeknél és serdülőknél a kifejezésre jutó öngyilkossági elképzeléseket és magatartást mindig komolyan kell venni. Az öngyilkossági fenyegetőzésekkel való mesterkedést nem mindig könnyű elválasztani a komoly öngyilkossági szándéktól.
Mindig figyelmet kell fordítani a lehetséges depressióra, az egyéb psychés tünetekre és a szerekkel való visszaélésre.
Fiatalgyermekekbenaz öngyilkossági magatartás elszökésben vagy balesetveszélyes viselkedésben is megnyilvánulhat.
Széteséses zavarok aszociális magatartás tiltott szerrel való visszaélés, valamint elválszatásos szorongás összefüggést mutat a gyermekek, és különösen a serdülők öngyilkossági szándékaival (Lásd: ebm00705) .
Azok a gyermekek, akik öngyilkossággal fenyegetőznek, rá akarják ébreszteni környezetüket kilátástalannak érzett helyzetükre ("cry for help":segélykiáltás - a lektor megj.), és ha erről nem vesznek tudomást, beválthatják fenyegetéseiket.
Ide tartozik mind az azonnali helyzetértékelés és beavatkozás, mind a társuló mentalis zavarok későbbi psychiatriai kezelése. Az öngyilkos fiatalt mindig psychiatriai szakintézménybe kell utalni.
Mindig figyelmet kell fordítani a depressio vagy az egyéb psychiatriai tünetek és zavarok lehetőségére, valamint az alcohollal és drogokkal történő visszaélésre.
Az öngyilkos magatartás súlyosságát az alábbi tájékozódás alapján kell megítélni:
Tisztában van a fiatal azzal, hogy mit is jelent az öngyilkosság?
Melyek az öngyilkosságra utaló tünetek, és milyen helyzetekben juttatja azokat kifejezésre az ifjú?
Kidolgozta a gyermek vagy a serdülő részleteiben is az öngyilkossági cselekményt?
Szorongást árul el a fiatal magatartása, vagy izgatott?
Képes–e a család folyamatos védelmet biztosítani az ifjúnak az öngyilkossági késztetések esetén?
Az öngyilkossági szándékkal és kísérletekkel kapcsolatban ismert kockázati tényezők értékelése.
Szükség esetén sürgősségi kórházi beutalás
Az öngyilkossági szándék vagy magatartás folyamatosan észlelhető a szakvizsgálat idején
Az ifjú adott psychologiai állapota deviáns, és kiegyensúlyozatlansága megjósolhatatlanná teszi várható magatartását
A szülők képtelenek biztonságos környezetet és folyamatos felügyeletet nyújtani az elmeegészségügyi szolgálatnál történő szakvizsgálatig
A szülők, saját lelki reakcióik miatt képtelenek a fiatal támogatására.
Ha sürgősségi beutalás nem szükséges
A lehető leghamarabb psychiatriai szakvizsgálatra kell küldeni. Telefonhívással meg kell győződni, hogy a szakvizsgálat késlekedés nélkül megtörtént.
A szülőkkel meg kell tárgyalni a környezet biztonságos voltát, és meg kell győződni arról, hogy otthon fegyver, alkohol, gyógyszerek vagy egyéb veszélyes anyagok nem elérhetőek.
A szülőknek tanácsolni kell, hogy szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot a sürgősségi ellátó egységgel.
Tartani kell a kapcsolatot a családdal, például telefonon, amíg az elmeegészségügyi szakvizsgálat nem történt meg. Fontos a család támogatása a tervezett teendők elvégzésében, mivel az ifjú nagy fokban hajlamos az öngyilkossági szándék letagadására, ha az öngyilkossági késztetés kissé enyhül.
A kezelést egyénre szabottan kell megtervezni, és általában crisis therapiával kell kezdeni járóbeteg rendelésen vagy kórházi körülmények között, majd egyéni vagy családtherapiával kell folytatni.