Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A dysthymia krónikus betegség, amelyet fáradékonyság, nyomott hangulat, kimerültség és az érdeklődés elvesztése jellemez.
Az idült depressiós betegek gyakran somaticus panaszokkal jelentkeznek, és hajlamosak lebecsülni psychiatriai tüneteik súlyosságát.
A dysthymia kezelése segít megelőzni a működőképesség tartós csökkenését és későbbi súlyos depressiós periodusok kialakulását (kettős depressio, lásd ebm00719 ), ami gyakori az ilyen betegekben.
A chronicus depressiós betegség elterjedtsége 3–5%. Nők megbetegedési aránya magasabb, mint a férfiaké.
Igen gyakran észlelhető comorbiditas dysthymiával és szorongásos zavarral, személyiségzavarral, szerrel való visszaéléssel, és fiatal nőbetegek esetében táplálkozási zavar is gyakran észlelhető.
A betegek mintegy felében az első panaszok 25 éves életkor előtt kezdődnek.
Ha a panaszok fiatal korban jelentkeznek, a beteg azokat az élet természetes részének tekintheti, és évekig nem fordul orvoshoz.
Depressiv hangulat az idő túlnyomó részében legalább két éven át, és legalább két panasz az alábbiak közül:
Csökkent energia vagy activitas
Álmatlanság
Csökkent önbecsülés vagy elégtelenség érzés
Összpontosítási nehézség
Gyakori sírás
Csökkent érdeklődés a sex és egyéb örömforrások iránt
Reménytelenség érzése vagy kétségbeesés
A mindennapi élettel való megbirkózás túlzott terhének érzése
A múlttal kapcsolatos pesszimista gondolatok, vagy folyamatos bánkódás a múlton
Visszahúzódás a társadalmi érintkezéstől
A beszédkésztetés csökkenése
A major depressiótól való megkülönböztetésben a dysthymiás panaszok az idő túlnyomó részében jelen vannak, és a betegségnek nincsenek elkülönülő szakaszai.
A dysthymiás betegek pesszimisták, szarkasztikusak, vagy igénylik, hogy "nehéz betegnek" tekintsék őket, akiknek hatékony kezelésére nincsen mód.
A dysthymia gyakran okoz hanyatlást a működőképességben, elhúzódó sajátossága miatt. A munkaképesség gyakran csökkent, és gyakoriak a szociális problémák.
Lásd még ebm00721 .
A betegek mintegy fele javul hosszú távú (6 hónapnál hosszabb) antidepressiv kezelésre (ez bizonyított például imipramin, fluoxetin, moclobemid és sertralin esetében).
A legtöbb beteg javul a stabil, támogató orvos-beteg viszony hatására.
A psychotherapiák, különösen a pharmacotherapiával együtt alkalmazva, szintén hasznosnak bizonyultak.
[1]Thase ME et al. A placebo-controlled, randomized clinical trial comparing sertraline and imipramine for the treatment of dysthymia. Arch Gen Psychiatry 1996;53:777-84
[2]Lima MS, Moncrieff J. Drugs versus placebo for the treatment of dysthymia (Cochrane Review). In: The Cochrane Library, Issue 2, 1999. Oxford: Update Software. Updated frequently.