Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
Korai diagnózis és sebészi kezelés szükséges. Kezelés nélkül a femurfej medialis irányban és hátrafelé egyre inkább eltolódik és a csípőfunkció korlátozottá válik. A középsúlyos és súlyos esetekben nagy a korai, másodlagos arthrosis kockázata.
A femur nyakához képest az epiphysis oldalra csúszik.
Az állapotot akkor nevezzük stabilnak, ha az epyphysis az új pozicióban fixált.A beteg tud járni.Instabilitás esetén az epiphysis nem fixált, a csípő nagyon fájdalmas.
Általában 10–16 éves korban jelentkezik (lányoknál valamivel korábban), gyakran túlsúlyhoz társulva. A férfi/nő arány 2,5.
A betegek 20–30%-ában mindkét csípő érintett.
A sántítás és a teherviselő végtag térd- comb- és inguinalis tájék fájdalma jellemző. A betegek jellegzetesen kissé kifelé rotált helyzetben tartják az alsó végtagjukat.
A röntgen felvételen az epiphysis hátra tolódása látszik. Epiphyseolysis gyanúja esetén (a jellemző életkorban megjelenő csípőpanaszok alapán) AP és Lauenstein felvételt is kell készíteni mindkét csípőről.
Ultrahanggal jól látható a friss dislocatio kapcsán kialakuló egyenetlenség. Ha folyadékgyülemet látunk, az instabil epiphyseolysisre utal.
Minden esetben műtéti. Általában egyetlen csavarral rögzítjük az epiphysist. Minél kisebb az elmozdulás, annál jobb a gyógyhajlam.
Ha a beteg nagyon fiatal, vagy valamilyen endocrin illetve metabolikus alapbetegség is fennáll (az esetek 7%-ában), akkor megfontolandó az ellenoldali, tünetmentes csípő prophylacticus rögzítése.