Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A kóros pubertáskori fejlődés megállapítása a gyermekklinikán vagy az iskolai orvosi vizsgálaton.
M1
Hasonló a gyermekekéhez: csak a mellbimbó emelkedik ki.
M2
Bimbózási szakasz: Az emlő és a mellbimbó enyhén kiemelkedik és tapintáskor némi mirigyszövetet lehet érzékelni. A bimbóudvar megnagyobbodott.
M3
Az emlő és a bimbóudvar tovább növekszik és oldalról nézve ívelt a körvonala.
M4
A bimbóudvar kiemelkedik a környezetéből.
M5
Érett emlő: Csak a mellbimbó emelkedik ki és a bimbóudvar beleolvad az emlő körvonalába.
P1
Hasonló a gyermekekéhez: A szeméremszőrzet nem különül el a has szőrzetétől.
P2
Némi hosszú, kismértékben pigmentált, enyhén hullámos szőrzet jelenik meg a nagyajkakon vagy a penis alapjánál.
P3
Sötétebb, erősebb és göndörebb szőrzet kezd terjedni a szeméremíven.
P4
Felnőtt típusú szőrzet, de csak egy körülírt kisebb területen. Nem terjed át a combok belső felére.
P5
A szőrzet a köldök felé is terjed.
G1
A testisek (hossza <20 mm), a scrotum és a penis hasonló, mint a korai gyermekkorban.
G2
A scrotum és a testisek megnagyobbodnak (>20 mm), a scrotum feletti bőr enyhén erythemás és vékonyabb, a penis azonban még nem növekedett meg.
G3
A penis hosszában növekszik, a scrotum és a testisek tovább nagyobbodnak.
G4
A penis átmérője is növekszik. A glans már kifejlődött, a testisek és a scrotum tovább növekszik. A scrotalis bőr színe sötét.
G5
A genitaliák alakja és mérete megegyezik a felnőttkoriakkal.
Lásd Táblázat (18.25. táblázat - A pubertáskori növekedés szűrésének szabályai) .
Amennyiben a szülői fejlődés legalább 1,0 évvel letér az átlagos fejlődési programtól (menarche az anyánál 13,0 éves korban, a leggyorsabb növekedés az apánál 14,0 éves korban), ez a gyermek fejődésében további 1,0 év eltérést hozhat létre. Fontos, hogy a serdülő ifjút felvilágosítsuk a helyzetről.
18.25. táblázat - A pubertáskori növekedés szűrésének szabályai
| Nem korábban | Legkésőbb | |
|---|---|---|
| Lányok | ||
| M2 | 8,0 éves kor | 13,0 év, 1,25 évvel a P2 után |
| P2 | 9,0 éves kor | 13,5 éves kor |
| Hirtelen növekedés | 9,0 éves kor | 13,5 éves kor |
| Menarche | 10,5 éves kor | 15,5 éves kor, az M2 után 4,5 évvel |
| Fiúk | ||
| G2 | 9,5 éves kor | 13,5 éves kor |
| P2 | 10,0 éves kor | 14,0 éves kor |
| Hirtelen növekedés | 10,5 éves kor | 15,5 éves kor |
A pubertáskori növekedésnek három szakaszát ismerjük
Lassú növekedés a korai pubertás korban
Hirtelen növekedés, mely nagyjából két évig tart
Végső lassulás és a növekedés befejeződése
A leggyorsabb növekedést lányoknál átlagosan 12, fiúk esetében átlagosan 14 éves korban tapasztaljuk.
Lányokban a leggyorsabb növekedés általában az M3 szakaszban jelentkezik. A lányok egynegyedénél a hirtelen növekedés a szeméremszőrzet kialakulása előtt kezdődik, de minden esetben a menarche előtt. A menarche után a testmagaság 3–11 cm-rel, átlagosan 7 cm-rel növekszik.
Fiúknál a hirtelen növekedés csak a szeméremszőrzet kialakulása után veszi kezdetét. A fiúk háromnegyedénél a hirtelen növekedés a G4 szakaszra tehető. Amennyiben a penis még nem vastagodott meg és a glans sem fejlődött ki, további 12–30 cm-es növekedés várható.
Szakklinikán kell az értékelést elvégezni. Az alapellátásban kell a kórelőzményt felvenni és a vizsgálatokat elvégezni, és meghatározni, hogy az állapot kóros-e és javasolt-e tovább utalni a beteget. A vizsgálatokat késedelem nélkül meg kell kezdeni.
Határozzuk meg a közeli rokonság érési fejlődését.
Szedett-e nemi hormonokat a beteg, előfordult-e koponyatrauma, koponyán belüli nyomás fokozódásra utaló panasz, hüvelyi vérzés
A növekedés analízise: normális, egyre fokozódó sebességgel történő növekedés (congenitalis abnormalitás gyanúja áll fenn) vagy változó növekedési sebesség.
A pubertáskori status alapos vizsgálata
Röntgenvizsgálat a csontosodási életkor meghatározására (Lásd: ebm00640)
Specialis vizsgálatok: hormon-meghatározás, neurológiai vizsgálat, látótér vizsgálat, az ovariumok és az uterus ultrahangos vizsgálata, stb.
Kizárólag az emlők növekedése (telarche) lányoknál (a szőrzet növekedés és a gyorsuló csontozat fejlődés nélkül): Tájékoztassuk a gyermeket és a szülőket, majd kövessük tovább.
Tiszta androgén hatás (a szemérem- és a hónaljszőrzet, a bőr faggyúmirigyes átalakulása, acne és/vagy a növekedés és a csontozat fejlődés sebességének felgyorsulása az emlők vagy a testisek fejlődése nélkül): Tanácsos az okot hormon-meghatározás segítségével megállapítani. A gyermek általában a mellékvese steroidok jóindulatú hypersecretiójában szenved (izolált adrenarche), az androgen secretáló tumor jelenlétét és a későn manifesztálódó enzimdefektust azonban ki kell zárni.
Pusztán a vaginalis vérzés jelenik meg: Colposcopiát kell végezni, hogy kizárhassuk az idegentest vagy sarcoma jelenlétét.
Valódi pubertas praecox: A hormon-meghatározás (GnRH-gonadotropin-felszabadító hormon stimulációs teszt) eredménye alapján a kiváltó ok centrális vagy peripheriás besorolást kap. Ezután képalkotó eljárásokkal végzünk vizsgálatokat (hypothalamus, has).
A valódi idő előtti pubertásban szenvedő lányok 8/10-énél és a fiúk 1/3-ánál még a kiterjedt követéses vizsgálattal sem sikerült semmilyen kóroki tényezőt megállapítani.
A normális pubertást kísérheti gynecomastia, ez általában ismeretlen kóreredetű, átmeneti jelenség. Többnyire a leggyorsabb növekedési és a genitáliák fejődési szakaszában jelentkezik.
Az emlők tapintáskor gyakran érzékenyek, ami még a sporttevékenységet is zavarhatja.
A bimbóudvar nem pigmentált és a mirigyszövet csak tapintással érzékelhető (átmérő <3 cm).
A mirigyszövet gyakran néhány hónap alatt eltűnik. Általában minél nagyobb az eredeti mirigyszövet, annál lassabb a regressio mértéke.
Bár a legtöbb eset a normális variancia határain belülre esik (a serdülők 2,5%-ánál az átlagnál két évvel később következik be az érés), mindig tanácsos a serdülőt felvilágosításban és támogatásban részesíteni, hogy a fejlődő személyiséget ne érje károsodás.
Gyakran hormonkezelésre van szükség a fejlődés felgyorsítására.
A hypogonadismusban szenvedő serdülőket korán ki kell szűrni és még az előtt el kell kezdeni a hormonpótló kezelést, mielőtt túlságosan különböznének a társaiktól.
Az alapellátásban is elvégezhetők, de minden esetben konzultálni kell szakorvossal.
A közeli családtagok növekedési és érési adatai (a lassú érés hátterében gyakran öröklött tényezők is szerepelnek).
Chronicus betegségekre utaló tünetek (pl. coeliakia, Crohn-betegség)
A rokonoknál előforduló hypogonadismus vagy csökkent szaglás
Orchitis, hereműtét, cerebralis trauma, chronicus betegségek
Hosszú távú corticosteroid kezelés, besugárzás vagy cytotoxicus gyógyszerek
A növekedés elemzése, a csontfejlődési kor, testarányok (ülő magasság)
Pubertáskori status, testisek mérete, gynecomastia
A szaglás és a színlátás vizsgálata
Neurológiai vizsgálat, többek között fundoscopia és a látótér vizsgálat
minden esetben szükség van, ha a kórelőzmény vagy az elsődleges vizsgálatok alapján a normális késői éréstől eltérő okot sejtünk.
Hormon-meghatározások, karyotipus, vizsgálatok képalkotó eljárásokkal
A fiúknál kialakuló elsődleges hypogonadismus leggyakoribb oka a Klinefelter-syndroma (gyakorisága 1:400). Erre a syndromára gyanakodhatunk, ha a pubertáskor előtt magas a termet (különösen a végtagok) és csökken az ülő magasság aránya. A testisek kezdetben megnagyobbodnak (akár 30 mm nagyságúak), néhány éven belül azonban visszafejlődnek.
Lányokban a hypogonadismus leggyakoribb oka a Turner-syndroma, amit a kórosan lassú növekedés alapján már gyermekkorban azonosítani kell.