Pécsi Tudományegyetem, András Csaba
A tanulmány a TÁMOP 4.2.2./B-10/1-2010-0029: Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen pályázat keretében készült.
Pécsi Tudományegyetem, Szilágyi István
A tanulmány a TÁMOP 4.2.2./B-10/1-2010-0029: Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen pályázat keretében készült.
Pécsi Tudományegyetem, Szilágyi István
A tanulmány a TÁMOP 4.2.2./B-10/1-2010-0029: Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen pályázat keretében készült.
Eszterházy Károly Főiskola, Ködöböcz Gábor
A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a bor és az irodalomszoros kapcsolódási pontjait a hazai és a világirodalomban. Megismerheti a leghíresebb borosalkotásokat és a mögöttük lévő hátteret.
Gépeskönyv Kft., Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, LAcházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea
Az egyetemi tanulmányokhoz szükséges segédtudományok összefoglalása célzottan magyar szakos hallgatók számára.
Gondolat Kiadó, Szegedy-Maszák Mihály
Ez a munka egészen más céllal jött létre, mint A magyar irodalom története című, eredetileg hatkötetes, mintegy négy évtizeddel ezelőtt befejezett áttekintés, mely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében Sőtér István főszerkesztésével készült. Akkor még lehetett úgy összefoglalást készíteni a magyar irodalmi örökségről, hogy a szerzők kevéssé próbálták érvényesíteni a nemzetközi irodalomtudomány korabeli szempontjait. Az itt olvasható háromkötetes munkának viszont az a fő jellemzője, hogy egy sor olyan irányzat tanulságait veszi tekintetbe, amely döntő hatást tett az irodalom értelmezésére a legutóbbi száz év során. Olyan fejezetekkel találkozhat itt az olvasó, amelyekben a szerzők a strukturalizmus, a hermeneutika, a dekonstrukció, az új historizmus és a kultúratudomány távlatából értelmezik a műveket és intézményeket, s az irodalmat a művelődés tágabb összefüggésrendszerébe illesztik.
Gondolat Kiadó, Szegedy-Maszák Mihály
Mi baja van Kazinczy Ferencnek, a magyar irodalmi élet ekkoriban leginkább meghatározóvá váló alakjának a Lilla című verseskötet rendjével? Miért irtóztató számára az a bizonyos Prefatio? Két gyors és lakonikus válasz: talán mert a Lilla kötetrendjének nincs számára olyan értelmezhető képlete, amely a klasszika normatív, előíró jellegű poétikájába beleillene, illetve mert ez az előszó nemcsak provokatív és leegyszerűsítőnek ható módon osztja kétfelé az egykorú magyarországi költészet különféle tendenciáit, de egy mozdulattal en bloc (ugyanarra a) partra veti Kazinczyt és annak ellenfeleit, a Lillát pedig követendő, mértékadó példaként emeli ki.
Gondolat Kiadó, Szegedy-Maszák Mihály
Szekfű Gyula 1920 júliusában, alig egy hónappal a trianoni békeszerződés 1920. június 4-ei aláírása után írta e sorokat.
Kossuth Kiadó, Władisław Tatarkiewicz
Az esztétikatörténetet, mint a többi tudomány történetét is, kétféleképpen lehet tárgyalni: vagy azoknak az embereknek a történeteként, akik megalkották ezt a tudományterületet, vagy a kutatás során felmerült és megoldott kérdések történeteként. A jelen könyv szerzőjének korábbi esztétikatörténete (három kötetben, 1960-1968; angol kiadása: 1970-1974) az emberek története volt: azoké az íróké és képzőművészeké, akik az elmúlt évszázadok során hangot adtak a szépséggel és a művészettel, a formával és a kreativitással kapcsolatos elképzeléseiknek. A jelen könyv ugyanehhez a témához tér vissza, ám másként: mint az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetéhez. A korábbi és a jelenlegi könyv tárgya részben ugyanaz, de csak részben: a korábbi könyv ugyanis a tizenhetedik századnál véget ért, míg a jelen munka a jelenkorig tárgyalja a témát. Márpedig a tizennyolcadik és a huszadik század között sok minden történt az esztétikában. Az esztétika önálló tudományként csak ebben az időszakban lett elfogadottá és kapott saját nevet, és olyan elméleteket hozott létre, melyekről korábbi tudósok és művészek nem is álmodtak.
Osiris Kiadó, Bojtár Endre