Irodalomtudomány | Nyelv és irodalom | Könyvek | Böngészés

A tananyag célja, hogy a hallgató megismerje a bor és az irodalomszoros kapcsolódási pontjait a hazai és a világirodalomban. Megismerheti a leghíresebb borosalkotásokat és a mögöttük lévő hátteret.

A magyar irodalom filológiája

Gépeskönyv Kft., Bíbor Máté, Gulyás Borbála, Földes Zsuzsanna, Hegyi Ádám, Kiss Farkas Gábor, LAcházi Gyula, Orosz Andrea, Parádi Andrea

Az egyetemi tanulmányokhoz szükséges segédtudományok összefoglalása célzottan magyar szakos hallgatók számára.

Ez a munka egészen más céllal jött létre, mint A magyar irodalom története című, eredetileg hatkötetes, mintegy négy évtizeddel ezelőtt befejezett áttekintés, mely a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében Sőtér István főszerkesztésével készült. Akkor még lehetett úgy összefoglalást készíteni a magyar irodalmi örökségről, hogy a szerzők kevéssé próbálták érvényesíteni a nemzetközi irodalomtudomány korabeli szempontjait. Az itt olvasható háromkötetes munkának viszont az a fő jellemzője, hogy egy sor olyan irányzat tanulságait veszi tekintetbe, amely döntő hatást tett az irodalom értelmezésére a legutóbbi száz év során. Olyan fejezetekkel találkozhat itt az olvasó, amelyekben a szerzők a strukturalizmus, a hermeneutika, a dekonstrukció, az új historizmus és a kultúratudomány távlatából értelmezik a műveket és intézményeket, s az irodalmat a művelődés tágabb összefüggésrendszerébe illesztik.

A magyar irodalom történetei II.

Gondolat Kiadó, Szegedy-Maszák Mihály

Mi baja van Kazinczy Ferencnek, a magyar irodalmi élet ekkoriban leginkább meghatározóvá váló alakjának a Lilla című verseskötet rendjével? Miért irtóztató számára az a bizonyos Prefatio? Két gyors és lakonikus válasz: talán mert a Lilla kötetrendjének nincs számára olyan értelmezhető képlete, amely a klasszika normatív, előíró jellegű poétikájába beleillene, illetve mert ez az előszó nemcsak provokatív és leegyszerűsítőnek ható módon osztja kétfelé az egykorú magyarországi költészet különféle tendenciáit, de egy mozdulattal en bloc (ugyanarra a) partra veti Kazinczyt és annak ellenfeleit, a Lillát pedig követendő, mértékadó példaként emeli ki.

A magyar irodalom történetei III.

Gondolat Kiadó, Szegedy-Maszák Mihály

Szekfű Gyula 1920 júliusában, alig egy hónappal a trianoni békeszerződés 1920. június 4-ei aláírása után írta e sorokat.

Az esztétika alapfogalmai

Kossuth Kiadó, Władisław Tatarkiewicz

Az esztétikatörténetet, mint a többi tudomány történetét is, kétféleképpen lehet tárgyalni: vagy azoknak az embereknek a történeteként, akik megalkották ezt a tudományterületet, vagy a kutatás során felmerült és megoldott kérdések történeteként. A jelen könyv szerzőjének korábbi esztétikatörténete (három kötetben, 1960-1968; angol kiadása: 1970-1974) az emberek története volt: azoké az íróké és képzőművészeké, akik az elmúlt évszázadok során hangot adtak a szépséggel és a művészettel, a formával és a kreativitással kapcsolatos elképzeléseiknek. A jelen könyv ugyanehhez a témához tér vissza, ám másként: mint az esztétikai kérdések, fogalmak és elméletek történetéhez. A korábbi és a jelenlegi könyv tárgya részben ugyanaz, de csak részben: a korábbi könyv ugyanis a tizenhetedik századnál véget ért, míg a jelen munka a jelenkorig tárgyalja a témát. Márpedig a tizennyolcadik és a huszadik század között sok minden történt az esztétikában. Az esztétika önálló tudományként csak ebben az időszakban lett elfogadottá és kapott saját nevet, és olyan elméleteket hozott létre, melyekről korábbi tudósok és művészek nem is álmodtak.

Bevezetés a baltisztikába

Osiris Kiadó, Bojtár Endre

1 2 3

Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban

TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása