Ugrás a tartalomhoz

História 1984-01

Glatz Ferenc , Borus József , Juhari Zsuzsa , Pók Attila , Gesztelyi Tamás , Pótó János , Ádám Magda , Szarka László , Kovács Endre , Bertényi Iván , Püspöki Nagy Péter , Gergely Jenõ , Kõvágó Sarolta , Gyáni Gábor , Gaál Ernõ

História

3. fejezet -

Fegyverkezési verseny. Krónika, 1945–1968.

JUHARI Zsuzsa–PÓK Attila

Fegyverkezési verseny

1945. április 25–június 26. San-Franciscóban 50 ország delegátusai elfogadják az ENSZ alapokmányát.

1945. július 17. Az USA első sikeres atomrobbantása az Új-Mexico-i sivatagban.

1945. augusztus 6. Amerikai atomtámadás Hiroshima ellen (augusztus 9. Nagasaki).

1945. szeptember 11. N. L. Stimson memoranduma az atomkutatásokkal összefüggő amerikai–szovjettudományos információcseréről.

1945. október Megalakul a francia Atomenergiaügyi Kormánybiztosság.

1946. január 5. H.Truman, az USA elnökének levele Byrnes külügyminiszterhez: „Nem kétséges számomra, hogy Oroszországnak szándékában áll, hogy megtámadja Törökországot és elfoglalja a Fekete-tengerből a Földközi-tengerbe vezető szorosokat. Hacsak Oroszország nem kerül szembe vasököllel és erőteljes nyelvezettel,újabb háború van készülőben. Úgy gondolom, többé nem kell kompromisszumokat kötnünk… Belefáradtam a szovjetek pátyolgatásába.”

1946. január 7. Az USA-ban létrehozzák az Atomenergia Bizottságot.

1946. január 10. Megnyílik az ENSZ első közgyűlése Londonban. Határozatot hoznak az atomenergia ellenőrzésének szükségességéről.

1946. január 24. Az ENSZ közgyűlésének határozata Atomenergia Bizottságot hoz létre.

1946. február 9. Sztálin választási beszéde a Nyugattal való kapcsolatok megromlásáról.

1946. február 22. G. F. Kennan moszkvai amerikai nagykövet terjedelmes táviratban elemzi a szovjet politikát: „A marxizmus nevében föláldoztak minden erkölcsi értéket módszereikben és taktikájukban.” Fejtegetésének fő mondanivalója: a Szovjetunió minden lehetséges eszközt fel fog használni a Nyugat meggyengítésére.

1946. március 5. Churchill, az angol konzervatív párt vezére beszédet tart Fultonban: „A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögött Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa … E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait …

A szovjetek országuk jelenlegi állapotában és a fennmaradt nagy nemzetek jelenlegi csoportosulása mellett nem háborút akarnak, csak annak gyümölcseit.”

1946. március 14. „Churchill úr jelenleg a háborús gyújtogatók álláspontján áll. És Churchill úr ebben nincs egyedül, barátai vannak nemcsak Angliában, hanem az Egyesült Államokban is” – mondja Sztálin a Pravda tudósítójának.

1946. június 19. Az ENSZ Atomenergia Bizottságában szovjet javaslatot terjesztenek be az atomfegyverek előállításának és tárolásának megtiltásáról, illetve a meglevő készletek három hónapon belüli megsemmisítéséről, valamint javasolják, hogy e tilalom megszegőit az emberiség elleni legsúlyosabb bűn elkövetőivé nyilvánítsák.

1946. július 31. A Szovjetunió elutasítja azt az amerikai javaslatot, amelyik az atomenergia felhasználásával kapcsolatos kutatások ellenőrzésére külön nemzetközi ellenőrző bizottság felállítását szorgalmazná.

1946. október 1. A Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék ítéletet hirdet a német háborús főbűnösök perében.

1946. december 14. Az ENSZ közgyűlése elfogadja a fegyverkezés szabályozásával és csökkentésével kapcsolatos alapelveket.

1946. december 19. A francia ultimátum elutasításával megkezdődik a franciák Vietnam elleni háborúja.

1946. december Megkezdi működését az első szovjet atommáglya.

1947. február 13. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata bizottságot hoz létre a hagyományos fegyverkezés korlátozásával kapcsolatos kérdésekkel való foglalkozásra.

1947. március 4. Angol–francia szövetségi szerződés.

1947. március 12. Truman amerikai elnök üzenete a kongresszushoz: az USA biztonsága érdekében a jövőben támogatást nyújt a kommunizmus ellen küzdő államoknak, különösen, ha az érintett államok a Szovjetunió közelében fekszenek (Truman-doktrína). Először Görög- és Törökország kap segélyt.

1947. április 9. Sztálin kijelentése Stassen amerikai köztársaság-párti vezetőnek: „Az Egyesült Államok és a Szovjetunió gazdasági rendszere különböző, de mégsem viseltek háborút egymás ellen, hanem együttműködtek a háború alatt. Ha két különböző rendszer együtt tudott működni a háború alatt, akkor miért ne működhetne együtt a békében?… ez az együttműködés mindkét országnak csak hasznára válhat.”

1947. április 16. B. Baruch amerikai politikus először használja a nyilvánosság előtt a „hidegháború” kifejezést.

1947. június 5. Marshall külügyminiszter a Harvard Egyetemen tartott beszédében vázolja az európai országok amerikai segélyezésének programját (Marshall-terv).

1947. július 7. Idézet a Life külpolitikai kommentárjából: „Amikor a kommunisták a múlt hónapban átvették a hatalmat Magyarországon, Truman elnök ezt a manővert szó szerint felháborítónak nevezte és azt mondta, hogy az USA ezt nem fogja tétlenül nézni. Az elnök felháborodott hangulatban beszélt és komolyan gondolta, amit mondott, de mialatt beszélt, az asztalán volt egy dokumentum, mely elvette szavai erejét. A dokumentum egy jelentés volt, amelyet az elnök általános Kiképzési Tanácsadó Bizottsága május 9-én terjesztett elő. … Az USA a világ két évvel ezelőtti legerősebb katonai hatalma most szembetűnően gyenge és még az ez évre jóváhagyott nyolcmilliárd dolláros katonai költségvetés is aligha erősítheti meg a nemzetet annyira, hogy készen álljon egy esetleges jövőbeli hadviselésre, amelyben az USA az agresszor elsődleges célpontja lesz … Ami az agresszió lehetőségét illeti, a Bizottság szerint az USA-nak 1955-ig fel kell erre készülnie. Erre az időpontra előreláthatólag más országok is meg fogják oldani az atombomba előállításának problémáját és el fogjuk veszteni ezt az egyetlen nagy előnyünket, amellyel ma rendelkezünk.”

1947. július 12–15. 16 nyugat-európai ország megvitatja a Marshall-tervet. Bizottságot alakítanak az európai újjáépítési program megvalósítására.

1947. július 26. Truman elnök aláírja az ún. országos biztonsági törvényt, amelynek értelmében az összes amerikai fegyveres erő egységes vezetés alatt egyesül.

1947. augusztus Megkezdi működését az első brit atommáglya.

1947. szeptember 30. A kommunista pártok Tájékoztató Irodájának (tagjai: a jugoszláv, bolgár, csehszlovák, francia, olasz, lengyel, magyar és szovjet kommunista párt) varsói alakuló ülésén tartott beszédében Zsdanov kifejti: a világ két táborra, az USA körüli imperialista és a Szovjetunió körüli antiimperialista táborra oszlik; a kommunistáknak meg kell akadályozniuk a Marshall-terv megvalósítását.

1947. november 4. H. S. Trumant megválasztják az Egyesült Államok elnökévé.

1947. november 6. Molotov szovjet külügyminiszter: „az atomtitok már régen nem titok”.

1947. december 31. USA határozat a szocialista országok elleni embargó bevezetéséről (1948. március 1-jén lép életbe).

1948. március 17. Brüsszelben Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok képviselői egyezményt írnak alá a nyugat-európai unió megalakításáról. Kölcsönös segélynyújtásra, gazdasági, katonai együttműködésre kötelezik magukat.

1948. március 20. A Szovjetunió és a nyugati hatalmak közötti ellentét miatt a németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács beszünteti tevékenységét.

1948. április 16. A Marshall-tervben résztvevő nyugat-európai országok létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködés szervezetét.

1948. június 11. Az amerikai szenátus határozata arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvétele katonai és politikai tömbökben megengedhető, sőt szükséges (Vanderberg-határozat).

1948. június 23. Válaszul a nyugati övezetekben végrehajtott valutareformra a szovjet hatóságok lezárják a Nyugat-Berlint Nyugat-Németországgal összekötő utakat. Június 26-án a nyugati hatalmak megnyitják az ún. berlini légihidat, Nyugat-Berlin ellátását légi úton biztosítják.

1948. június 29. Megjelenik a Tájékoztató Iroda határozata, amely elítéli a jugoszláv Kommunista Párt politikáját.

1948. június Atombomba-hordozó B 29-es amerikai repülőgépek érkeznek egy angliai repülőtérre. Ezzel létrejött az első nukleáris fegyvert tároló bázis Európában.

1948. november Az első francia uránlelőhely feltárása.

1948. december Megkezdi működését az első francia atommáglya.

1949. január 17. Kommunista vezetők elleni per kezdődik New Yorkban. A kormány megdöntésére irányuló összeesküvés vádjában találják őket bűnösnek. A 11 vádlottat 3–5 év börtönre és pénzbüntetésre ítélik.

1949. január 25. Bejelentés a KGST megalakulásáról.

1949. április 4. A Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, Dánia, Norvégia, Izland, Kanada és az USA képviselői Washingtonban aláírják az Észak-Atlanti Szerződést (NATO). Görögország és Törökország 1952-ben, az NSZK 1954-ben csatlakozik.

1949. április 20–25. Tanácskozik az I. Béke Világkongresszus Párizsban.

1949. április 25. A Life Norman Cousins-nak a Saturday Review of Literature című folyóiratban megjelent cikkéből idéz: „Az amerikaiak békét akarnak. Dolgozni fognak a békéért és áldozatokat fognak hozni a békéért. De nem akarnak békét mindenáron. Ha a béke ára az igazságtalanság, el fogják utasítani a békét. Ha a béke ára az általuk tisztelt értékek elvesztése vagy eltorzítása, el fogják utasítani a békét … Ha a béke ára az, hogy egy viharos vizek által körülvett szigeten kell élniük, el fogják utasítani a békét. Ha a béke ára az, hogy az emberi jogok csorbát szenvednek, el fogják utasítani a békét.”

1949. május 4. Szovjet–amerikai megállapodás a berlini közlekedési korlátozások feloldásáról.

1949. május 5. Tíz északi és nyugat-európai ország létrehozza a szovjetellenes Európa Tanácsot.

1949. szeptember 7. Megalakul a Német Szövetségi Köztársaság.

1949. szeptember 25. A TASZSZ bejelenti, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.

1949. október 7. Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság.

1949. október 16. A baloldali erők súlyos vereségével befejeződik a görögországi polgárháború.

1949. november Előállítják az első milligramm francia plutóniumot.

1950. január 27. Idézet az United States News című lapból: „A Truman-elv kimúlt, félredobták … A Marshall-terv a lejtőn halad … El kell térni attól a háború utáni szakasztól, amelyben az Egyesült Államok dollárokkal próbálta a világot a maga képére formálni. A kommunisták győzelme Kínában alaposan megingatta ezt a tervet. Rendkívül kiegyensúlyozatlan költségvetésünk mérte rá a másik csapást. Derengeni kezd már az a gondolat, hogy az Egyesült Államok mégsem tehet meg a világon mindent, amihez kedve van.”

1950. január. Truman amerikai elnök határozata a hidrogénbomba előállítását előkészítő kutatásokról.

1950. február. Einstein Truman elnökhöz intézett levelében tiltakozik a hidrogénbomba gyártása ellen.

1950. március 15–19. Béke Világkonferencia Stockholmban, mely felhívást bocsát ki az atomfegyver eltiltására.

1950. június 25. Kirobban a koreai háború.

1950. szeptember 23. Az Internal Security Act (McCarran-törvény) elrendeli a „kommunista szervezetek” nyilvántartásba vételét az USA-ban.

1950. december. Francia–angol–kanadai tiltakozás az atomfegyver esetleges koreai bevetése ellen.

1951. február. Eisenhower amerikai tábornok átveszi a NATO főparancsnoki tisztjét.

1951. április 18. Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux-államok, Schuman francia külügyminiszter javaslatára, közös szén- és acélpiacot hoznak létre.

1951. július. Az első holland–norvég atommáglya beindítása.

1951. szeptember 1. Ausztrália–Új-Zéland és az Egyesült Államok aláírják katonai szövetségüket (ANZUS) San-Franciscoban, 1952. augusztus 29-én lép életbe.

1951. november 25. A koreai Panmindzsonban megállapodás jön létre a demarkációs vonalról.

1951. december 19. Feloszlatják az ENSZ Atomenergia Bizottságát.

1951. december 31. Befejeződik a Marshall-terv végrehajtása.

1951. december. Először állítanak elő kísérlet során nukleáris eredetű elektromos energiát az Egyesült Államokban.

1952. május 11. Az ENSZ közgyűlése jóváhagyja, hogy az Atomenergia Bizottság és a hagyományos fegyverkezési bizottság helyett egy Leszerelési Bizottságot hozzanak létre.

1952. május 26. Az USA, Anglia és Franciaország megszünteti a hadiállapotot Nyugat-Németországgal.

1952. május 27. Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg képviselői megállapodást írnak alá, hogy közös parancsnokság alatt létrehozzák az Európai Védelmi Közösséget, amelyet a francia parlament a német haderő túlsúlyától tartva nem ratifikál.

1952. október 3. Ausztráliában felrobbantják az első angol atombombát.

1952. november 1. A Marshall-szigeteken felrobbantják az első kísérleti amerikai hidrogénbombát.

1952. november 2. Eisenhower tábornokot választják az USA elnökévé.

1953. február. Eisenhower elnök kongresszusi üzenetéből: „Egyetlen mód van arra, hogy elkerüljük a totális háborút: meg kell nyernünk a hidegháborút.”

1953. június 28. Az Egyesült Államokban az atomtitok ellopása és a Szovjetunió javára folytatott kémkedés vádjával kivégzik a Rosenberg házaspárt.

1953. július 27. Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszünetet.

1953. augusztus 12. Felrobbantják az első szovjet hidrogénbombát.

1953. szeptember 3–7. Ülésezik az SZKP Központi Bizottsága, az SZKP első titkárává Ny. Sz. Hruscsovot választják meg.

1953. szeptember 30. Francia–amerikai közlemény az indokínai háború amerikai finanszírozásáról.

1953. október 1. Dél-koreai–amerikai védelmi egyezményt írnak alá.

1953. október 26. Egyezmény Spanyolország és az USA között amerikai támaszpontok létesítéséről, illetve a Spanyolországnak nyújtandó gazdasági és katonai segélyről.

1954. január 12. Dulles amerikai külügyminiszter beszéde a Külügyi Tanácsban: „Alapvető elhatározásunk, hogy elsősorban nagyarányú megtorló képességünktől kell függenünk, ezt haladéktalanul kell tudni oltalmazni, általunk választott eszközökkel és helyen.”

1954. április-3–4.A francia kormány katonai segítséget kér az USA-tól Vietnamban harcoló csapatai számára. Eisenhower amerikai elnök angol–amerikai intervencióra irányuló javaslatát Churchill elutasítja.

1954. április 26–július 21. Négyhatalmi konferencia Genfben a távol-keleti problémákról.

1954. május 7. A vietnami függetlenségi erők elfoglalják Dien-Bien-Phu-t és megadásra kényszerítik a franciákat.

1954. június 27. A Szovjetunióban üzembe helyezik az első atomerőművet.

1954. június 28. Kína, India, Burma és Indonézia elfogadja a Pancsa Silát, a békés egymás mellett élés öt alapelvét.

1954. augusztus 8–20. Atomenergia-konferencia 72 ország képviselőinek részvételével Genfben..

1954. augusztus 24. Az Egyesült Államokban a kommunista tevékenységet illegálisnak minősítő törvényt hoznak.

1954. szeptember 8. Az Egyesült Államok, Ausztrália, Franciaország, a Fülöp-szigetek, Nagy-Britannia, Pakisztán, Thaiföld és Új-Zéland Manilában kölcsönös védelmi szövetséget hoznak létre. Az alapokmány 4. pontja szerint a tagállamok beavatkozhatnak idegen államok belügyeibe, amennyiben Délkelet-Ázsia térségében olyan helyzet alakul ki, amelyet veszélyesnek ítélnek (SEATO).

1954. szeptember–november. Angol és amerikai források szerint több atomrobbantás zajlik le a Szovjetunióban; ezekből arra következtetnek, hogy a Szovjetunió nagyobb hidrogénbombákkal rendelkezik, mint az Egyesült Államok.

1954. október 23. A nyugati hatalmak elismerik az NSZK szuverenitását, az NSZK belép a NATO-ba.

1954. december 4. Az ENSZ közgyűlése javaslatot fogad el arról, hogy az atomenergia békés, közhasznú felhasználására Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget hozzanak létre.

1955. január 17. Elindul első útjára a Nautilus amerikai atommeghajtású tengeralattjáró.

1955. május 11–15. Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió létrehozza védelmi szövetségét, a Varsói Szerződést.

1955. június 30. Az NSZK és az USA kölcsönös védelmi szerződést ír alá.

1955. július 13. Az európai államokhoz és az Egyesült Államokhoz intézett jegyzékében a szovjet kormány egy békés célú európai atomközösség létrehozását javasolja és ilyen célú konferencia összehívását indítványozza. Elítéli az Euratom tervet, mivel az a nyugati katonai blokknak lenne alárendelve.

1955. július 18–23. Csúcstalálkozó Genfben a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország legmagasabb szintű képviselőinek részvételével, enyhült légkörben.

1955. július. Albert Einstein, Frédéric Joliot-Curie és Bertrand Russel felhívással fordul a világ tudósaihoz: emeljék fel szavukat az atomenergia hadicélokra való felhasználása ellen és javasolják konferencia összehívását e céllal (Pugwash-mozgalom).

1955. augusztus 8–15. Konferencia Genfben 38 ország 1428 szakemberének részvételével az atomenergia békés felhasználásáról.

1955. augusztus 13. A Szovjetunió bejelenti, hogy haderejét 640 000 fővel csökkenti.

1955. szeptember 9–13. Nyugatnémet kormányküldöttség Adenauer kancellár vezetésével Moszkvában.

1955. szeptember 18. Szovjet–NDK egyezmény aláírása Moszkvában: az NDK szuverén állam, a Szovjetunióval diplomáciai kapcsolatot létesít és csatlakozik a Varsói Szerződéshez.

1955. november 16. Az USA, a Szovjetunió, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszteri értekezlete háromheti eredménytelen tárgyalás után véget ér Genfben.

1956. február 14–20. Az SZKP XX. kongresszusa. A kongresszus többek között hangsúlyozza a forradalom békés útjának lehetőségét.

1956. március 2. Franciaország elismeri Marokkó függetlenségét.

1956. március 19–május 3. ENSZ leszerelési konferencia Londonban az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia és Kanada részvételével. Tárgyalnak a fegyverkezés csökkentéséről, a kísérleti atomrobbantások korlátozásáról, az atomfegyverek betiltásáról, konkrét megállapodás azonban nem születik.

1956. március 20. Franciaország elismeri Tunézia függetlenségét, de az országban továbbra is francia csapatok maradnak.

1956. március 26. A szocialista országok elhatározzák, hogy Dubnában Egyesített Atomkutató Intézetet létesítenek.

1956. április 5. Részlet Eden angol miniszterelnök kabinetje tagjai számára készített feljegyzéséből: „Eddig főleg katonailag, vagyis fegyverekkel igyekeztünk megakadályozni a szovjet beavatkozást. De vajon megfelel-e ez a mai kor követelményeinek? Nem hiszem, hogy jelenleg az oroszok katonai agressziós terveket kovácsolnának a Nyugat ellen.”

1956. április 17. Bejelentés a Tájékoztató Iroda (Kominform) feloszlatásáról.

1956. május 21. Az első légi úton szállított amerikai hidrogénbomba robbantása.

1956. június 26. Az NSZK-ban a Bundestag elfogadja az általános hadkötelezettséget.

1956. július 26. Az asszuáni gát építésének fedezése céljából az egyiptomi kormány államosítja a Szuezi-csatornát. Az ezzel kapcsolatos ellentétek háborúvá szélesednek: Izrael Egyiptom ellen háborút indít, majd angol és francia erők szállnak partra Port Saidban, illetve Port Fuadban. November 5-én a szovjet kormány közli az angol és a francia kormánnyal, hogy amennyiben az Egyiptom elleni intervenciót nem szünteti meg, a Szovjetunió beavatkozik Egyiptom oldalán. November 6-án tűzszünetet kötnek és december 22-én az utolsó brit és francia egységek is elhagyják a térséget.

1956. október 19. Szovjet–japán nyilatkozat a hadiállapot megszűnéséről és a diplomáciai kapcsolatok felvételéről.

1956. november 4. D. Eisenhowert újra az Egyesült Államok elnökévé választják.

1957. január 5. Az Eisenhower-doktrína meghirdetése: az USA érdekelt valamennyi közel-keleti állam integritásának és függetlenségének megőrzésében.

1957. március 25. Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux-államok Rómában egyezményt írnak alá az Európai Gazdasági Közösség (EEC) és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) létrehozásáról.

1957. május 10. Szovjet felhívás Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz a nukleáris kísérletek befejezésére.

1957. május 15. Az első angol hidrogénbomba felrobbantása.

1957. július 29. Megkezdi működését a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, első konferenciája október 1-jén nyílik Bécsben.

1957. augusztus 26. Fellövik az első szovjet interkontinentális rakétát.

1957. augusztus 27. A TASZSZ közleménye: A Szovjetunióban sikeres kísérleteket folytattak többfokozatú interkontinentális ballisztikus rakétákkal.

1957. október 2. Rapacki lengyel külügyminiszter az ENSZ közgyűlése elé terjeszti a közép-európai atommentes övezet kialakítására vonatkozó tervet.

1957. december. Eisenhower elnök felajánlja, hogy a NATO hatalmak rendelkezésére bocsátja az atommeghajtású tengeralattjárót.

1958. február 20. A szovjet kormány javaslata: hozzanak létre atomfegyvermentes övezetet Közép-Európában.

1958. március 31. Hruscsov szovjet miniszterelnök bejelenti, hogy a Szovjetunió egyoldalúan beszünteti a nukleáris kísérleteket.

1958. április. Franciaországban először állítanak elő elektromos energiát atomenergia felhasználásával.

1958. július 1–augusztus 21. Tizenegy hatalom genfi értekezlete a nukleáris kísérletek ellenőrzésére.

1958. augusztus. A Nautilus atommeghajtású tengeralattjáró áthajózik az Északi Sark alatt.

1958. szeptember 1–13. Konferencia Genfben az atomenergia békés felhasználásáról (46 állam és 6 ,nemzetközi szervezet képviseletében 2692 résztvevő).

1958. szeptember 14. de Gaulle követeli, hogy a NATO irányítását amerikai–angol—francia hármas direktórium vegye át. Miután javaslatát elutasítják, Földközi-tengeri flottáját kivonja a NATO-parancsnokság hatásköre alól (1959. március).

1958. október 31. A Szovjetunió, az USA és Anglia tárgyalásokat kezd a nukleáris kísérletek betiltásáról.

1959. június 25. A Szovjetunió javasolja a Balkán és az Adria atommentesítését, a nyugati hatalmak elutasítják.

1959. június. „Senki sem tudja, milyen lesz a következő háború, ha bekövetkezik. De bármilyen legyen is, készüljünk fel rá, hogy mobilak legyünk a földön és az égen egyaránt…” (Beaufre tábornok: Hiba-e az atomstratégia? La revue de Défense Nationale.)

1959. szeptember 4. A Lenin nevű szovjet atommeghajtású jégtörőhajó próbaútra indul.

1959. szeptember 18–28. Hruscsov Amerikában. Eisenhowerrel folytatott tárgyalásain egyetértenek: a leszerelés kérdése a legfontosabb megoldandó probléma.

1959. november 3. Charles de Gaulle tábornok, köztársasági elnök beszéde a Katonai Főiskolán: „Természetesen szükségünk van arra, hogy az eljövendő években rendelkezzünk olyan erővel, amelyet céljainkra felhasználhatunk, s amely olyan »ütőerő«, amelyet bármikor és bárhol bevethetünk. Magától értetődik, hogy ilyen erő atomfegyverzetet feltételez, amelyet magunk konstruálunk, vagy megvásárolunk, de amely rendelkezésünkre kell álljon: és minthogy Franciaország – esetlegesen – a világ bármely részéről elpusztítható, szükséges, hogy erőnk olyan legyen, hogy felhasználhassuk bárhol a földön.”

1959. december 1. Az Antarktisz-egyezmény aláírása 12 állam részvételével. Megtiltja katonai objektumok létesítését és nukleáris szerkezetek kipróbálását az Antarktiszon.

1959. december. Az ENSZ közgyűlés határozata követeli, hogy Franciaország ne végezzen nukleáris robbantásokat.

1960. február 13. Az első francia atomrobbantás a Szaharában.

1960. április. Szovjet–francia nukleáris egyezmény aláírása.

1960. május 1. A szovjet légvédelem Szverdlovszk térségében rakétával lelő egy U-2 típusú amerikai kémrepülőgépet. A pilóta fogságba esik.

1960. május 3. Szovjet javaslat benyújtása a földalatti atomkísérletek 4–5 éves moratóriumára.

1960. május 11. Eisenhower sajtóértekezlete: ,,…elnökségem kezdete óta adok ki utasításokat, hogy minden lehetséges módon folyjék az USA és a szabad világ megvédéséhez szükséges információk beszerzése a meglepetésszerű támadás elhárítására és hatékony védelmi intézkedések foganatosítása céljából”.

1960. május 16. Hruscsov sajtókonferenciája Párizsban. Kérdés az NBC amerikai TV-től: „Ha tudott ezekről a repülésekről (U-2), miért nem beszélt róluk Eisenhowernek az Egyesült Államokban tett látogatása során?” Hruscsov: „Amikor Camp Davidben beszélgettünk Eisenhower elnökkel, úgy gondoltam: meg kell mondanom neki. Már majdnem megszólaltam, hogy ezt elmondjam: jól beszélgettünk az elnökkel. Az elnök hozzám fordult és azt mondta: Elnök úr, szólítson engem »my friends«-nek és én önt oroszul »moj drug«-nak fogom szólítani! Olyan volt, mint egy fivér! Ekkor akartam elmondani a barátomnak, hogy nem szép dolog egy barát területe felett repülni, annak engedélye nélkül. De aztán jobban végiggondoltam ezt és úgy döntöttem: »Nem, nem mondom el neki, van ebben a barátban valami, ami nem késztet teljes őszinteségre«. És nem vetettem fel az ügyet!”

1960. július 20. USA: Polaris-rakéta kilövése alámerült tengeralattjáróról.

1960. augusztus 25. Az SZKP nyilatkozata elítéli a kínai vezetők dogmatizmusát.

1960. november 15. Elindul első útjára a George Washington, az első Polaris rakétákkal felszerelt amerikai tengeralattjáró.

1961. február 17–20. Az USA szervezésében 1400 kubai emigráns fegyveres inváziója Kuba ellen a Disznó-öböl partján, a kubai erők négy nap alatt visszaverik a támadást.

1961. április 12. Jurij Gagarin, a Vosztok I. űrhajón az első ember a világűrben.

1961. augusztus 13. Az NDK kormánya falat épít Berlin két része között.

1961. augusztus 31. A szovjet kormány bejelenti, hogy tekintettel a többi kormány álláspontjára, kénytelen folytatni nukleáris kísérleteit.

1961. december. A szovjet nukleáris légi robbantások újrakezdése 15 nappal az amerikai földalatti robbantások felújítása után.

1962. január. Újabb időpont megjelölése nélkül elnapolják a nukleáris robbantások betiltására vonatkozó genfi háromhatalmi konferenciát.

1962. február 20. John Glenn, amerikai űrhajós útja a Föld körül.

1962. február. A Newsweek beszámolója szerint egy szenátusi albizottság azt vizsgálta, hogy mennyire „fertőzöttek a marxizmussal” a tengerészgyalogosok. 32 véletlenszerűen kiválogatott katonával egy 24 kérdésből álló kérdőívet töltettek ki. Néhány kérdés: 1. Veszélyt jelent-e a nemzetközi kommunista összeesküvés a szabad emberek számára? 2. Tevékenykednek-e a kommunisták a fegyveres erők ellen? Ha igen, hogyan? 3. Van-e valami különbség egy konzervatív szervezet és egy kommunista harci csoport között? 4. Egyetért-e a következő megállapítással: „mindenkinek szükséglete szerint, mindenkitől képessége szerint”? Ha nem, miért nem? 5. Hány nemzet lett eddig a kommunizmus áldozata? 6. Becslése szerint hány óra ideológiai nevelésben részesül egy orosz katona? 7. Ha mint harci ellenfelet jól megismerne egy szovjet katonát, vajon utálná, tisztelné vagy félne tőle?

1962. március 14. Genfben megnyílik 18 ország külügyminiszterének leszerelési konferenciája. Franciaország elutasítja a részvételt.

1962. március 18. Eviani egyezmény az algériai háború befejezéséről.

1962. március. Első próbaútjára indul az első amerikai atommeghajtású kereskedelmi tengerjáró hajó.

1962. március. Svájci népszavazás elutasítja az atomfegyverről való lemondásra vonatkozó javaslatot. – Anglia kéri az EURATOM-ba való felvételét.

1962. május 7. Eldon Griffeths írja a Newsweekben: „Sajnos az oroszok még mindig szívesebben hisznek a saját propagandájuknak, hogy az Egyesült Államok meg akarja támadni őket. Ugyanígy mi elhisszük, vagy legalábbis úgy teszünk, mintha elhinnénk, hogy az oroszok támadást terveznek ellenünk. Mindaddig, amíg mindketten így gondolkodunk, addig tábornokok és tudósok meg tudják győzni parancsolóikat, hogy újabb bombakísérletekre van szükség, a bomba lesz továbbra is a király… Lehet, hogy a háború oltára előtt istentelen tömjénként kavargó gomba alakú felhők félelmetes látványa segít majd meggyőzni mindkét felet arról, hogy a Bomba király – és nem a másik – a leghalálosabb ellenség.”

1962. július 13. Hruscsov-nyilatkozat: „Rakétánk egy legyet eltalál a világűrben. Nem kérkedem…”

1962. október 22–november 21. A kubai válság. Október 22-én Kennedy elnök bejelenti, hogy információi szerint a Szovjetunió Kubában rakétabázist létesít s 24-én elrendeli a szovjet fegyverszállítás megakadályozását, Kuba blokádját. A válság kompromisszummal zárul: a Szovjetunió fegyvereket von ki Kubából, az USA pedig feloldja a blokádot.

1963. január 14. Charles de Gaulle tábornok sajtóértekezlete: ,,…arra az elhatározásra jutottunk: konstruáljuk és adott esetben felhasználjuk saját magunk, saját atomfegyverünket.”

1963. január 22–29. Franciaország válaszul arra a megállapodásra, mely szerint az amerikaiak rakétákkal szerelik fel az angol hadseregeket (1962. december 18.), együttműködési szerződést ír alá az NSZK-val, majd zátonyra juttatja Brüsszelben a Nagy-Britanniával folyó közöspiaci belépési tárgyalásokat.

1963. április. Pierre Messmer cikke a Revue de Défense Nationale-ban: „A nukleáris fegyverzet nem jelenti azt, hogy Franciaország a világ egyik óriásává válna, de lehetővé teszi, hogyne számítson elhanyagolható tényezőnek, ha élet-halál kérdéséről van szó… Hogy Európa megmaradhasson, szükséges, hogy felvállalja saját védelmének terhét és felelősségét, vagyis, hogy atomfegyverzettel rendelkezzen.”

1963. június 10. Kennedy beszéde a washingtoni egyetemen: „A két ország népeinek sok közös vonása között a háború kölcsönös utálata a legerősebb. Szinte egyedülálló a nagyhatalmak között, hogy mi még sohasem álltunk háborúban egymással… Felül kell vizsgálnunk a hidegháborúval kapcsolatos álláspontunkat… Nem a bűnöst keressük… Úgy kell vennünk a világot, ahogy van, nem úgy, mint hogyha az elmúlt 18 év története más lett volna.”

1963. június 14. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága jóváhagyja a szovjet párthoz intézendő levél szövegét, amely 25 pontban összegzi a nézeteltéréseket: „Ha a nemzetközi kommunista mozgalom fő vonalát egyoldalúan a → békés egymás mellett élésre, a »békés versenyre« és a »békés átmenetre« redukálják, ezzel megsértik az 1957-es nyilatkozat és az 1960-as állásfoglalás [a kommunista pártok értekezleteiről van szó] forradalmi alapelveit… Egyes személyek egyoldalúan eltúlozzák a szocialista országok és az imperialista országok közötti együttműködést, arra téve kísérletet, hogy az elnyomott népek forradalmi harcait a békés egymás mellett élés elvével cseréljék fel… A nukleáris fegyverek nem oldják és nem oldhatják meg a jelenkori világ alapvető ellentmondásait.”

1963. június 20. Megállapodás a Moszkva és Washington közötti távkapcsolásról. („Forró drót” a Fehér Ház és a Kreml között.)

1963. július 4. Hruscsov beszéde Frankfurt an der Oder-ban (NDK): „Nem háborúval, hanem osztályharccal akarjuk megvalósítani a kommunizmust.”

1963. július 20. Eredmény nélkül befejeződnek Moszkvában az ideológiai ellentétek áthidalása céljából folytatott szovjet–kínai megbeszélések.

1963. augusztus 5. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia külügyminiszterei aláírják Moszkvában a részleges „atomcsend”-szerződést. A felek vállalják, hogy az ún. zárt földalatti robbantásokon kívül lemondanak mindenfajta nukleáris robbantásról.

1963. november 22. Kennedy amerikai elnököt Dallas városában meggyilkolják.

1964. július 30. Az USA légiereje megkezdi a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását.

1964. augusztus 31–szeptember 10. Konferencia Genfben az atomenergia békés felhasználásáról, 75 országból mintegy 4000 résztvevővel.

1964. október 16. Felrobbantják az első kínai atombombát.

1965. május 3. Johnson amerikai elnök bejelenti, hogy az USA a nyugati féltekén minden eszközzel megakadályozza „egy második Kuba” létrejöttét (Johnson-doktrína).

1965. május 28. A Time szerkesztőségi cikkéből: ,,…az Egyesült Államok dobta le az első atombombát, ennek eredményeként azóta is állandóan támadják a kommunisták és a semlegesek, mint a világ legnagyobb nukleáris veszélyhordozóját, pedig az oroszok azok, akik éveken át megakadályozták a nukleáris ellenőrzés bármilyen rendszerének megvalósítását.”

1965. június 3–7. Az amerikai Gemini-4 űrprogramja során az egyik űrhajós 20 perces űrsétát tesz.

1965. július 10–17. Béke Világkongresszus Helsinkiben.

1965. szeptember 29. A szovjet kormány bejelenti, hogy segítséget fog nyújtani a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak.

1965. november 19. Részlet a Time-nak a nagy észak-amerikai áramkimaradásról szóló beszámolójából: ,,…az áramszünet időszerű figyelmeztetés lehet. »Gondoljuk meg, hogy mit tehet egy orosz egy fogóval« – jegyezte meg az észak-ontariói gáztársaság elnöke…”

1965. december 3. Az ENSZ közgyűlése atommentes övezetté nyilvánítja egész Afrikát.

1966. május 7. Johnson amerikai elnök javasolja, hogy a Hold és minden égitest álljon nyitva minden nemzet számára a kutatások céljaira és ott egyetlen hatalom se helyezhessen el tömegpusztító fegyvereket.

1966. június 4. A Kínai Kommunista Párt meghirdeti a „kulturális forradalmat”.

1967. január 27. Aláírják az amerikai–angol–szovjet egyezményt a világűr békés kutatásáról és hasznosításáról. Számos további állam csatlakozik az egyezményhez.

1967. március 29. Vízre bocsátják az első francia atomtengeralattjárót 16 nukleáris rakétával felszerelve.

1967. június 17. Az első hidrogénbomba-robbantás Kínában.

1968. július 1. Moszkvában, Washingtonban és Londonban aláírják az atomsorompó szerződést. Ez többek között megállapítja: ,,… minden olyan atomfegyverrel rendelkező állam, amely csatlakozott a szerződéshez, kötelezi magát, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem ad át senkinek atomfegyvert, sem más nukleáris robbantó berendezést… Nem fogadja el … az ilyen fegyver … fölötti ellenőrzés átruházását.”

1968. július 15. Közvetlen légijárat létesül Moszkva és Washington között.

Katonai költségvetés USA dollárban (1960-as árfolyam, millió dollárban)

1949 1951 1953 1955 1957 1959 1961 1963 1965 1967 1969

Amerikai Egyesült 16 629 37 781 54 409 44 428 46 843 47 085 47 335 50 527 48 618 66 889 64 386

Államok

Szovjetunió 18 857 22 948 26 238 26 691 23 029 22 310 27 619 33 095 30 476 34 450 42 143

Franciaország 1 870 2 651 3 796 2 977 4 028 3 793 3 876 4 110 4 293 4 615 4 608

Nagy-Britannia 3 354 4 394 5 718 5 031 4 639 4 499 4 628 4 768 4 925 5 023 4 643

Német Szövetségi 12 1887 1646 1920 2 236 2 685 3 082 4 371 4 131 4 225 3 908

Köztársaság

Csehszlovákia 8741099 878 - 1050 1014 1125 1315 1180 1392 1584

Magyarország - - - - 109 144 204 348 277 293 426

Fegyverkezési verseny. Krónika, 1945–1968.

Nagyobb fegyverek importértékei, 1950–1969, USA dollárban (1968-as árfolyam, millió dollárban)

1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969

Görögország és A 10 20 70 140 110 50 110 70 330 90 110 30 20 100 70 150 80 80 40 60

Törökország B 70 80 90 100 130 130 140 130 110 70 70 70 90 100 90 80

Közel-Kelet A 30 30 10 60 70 130 270 230 190 210 90 110 240 230 200 260 210 600 590 520

B - - 40 60 110 150 180 210 200 170 170 180 170 210 230 300 370 440

Észak-Afrika A - - 20 - - 5 5 20 20 20 10 70 50 50 20 20

B - - - - 5 5 10 10 10 30 30 40 40 40

Közép-Afrika A - 5 5 10 10 10 - - - 30 20 30 30 30 30 70 20 40 20 20

B 5 10 10 5 5 10 10 20 20 30 30 40 40 40 30 30

Dél-Afrika A 5 - 10 10 10 10 40 10 10 10 - - 10 70 20 100 110 100 10 40

B 10 10 20 20 20 20 20 10 5 20 20 40 60 80 70 70

Indiai félsziget A 20 20 10 80 90 60 70 160 310 90 160 190 130 140 60 100 250 170 190 17Q

országai B 40 50 60 110 140 140 160 180 180 150 140 130 140 150 160 180

Távol-Kelet A 100 160 60 170 120 180 140 170 330 300 340 130 220 190 240 150 250 120 70 300

Vietnam nélkül B 120 140 130 150 190 220 250 250 260 230 220 190 210 190 170 180

Közép-Amerika A - 20 10 10 10 10 5 10 10 30 90 150 20 20 10 10 5 - -

B 10 10 10 10 10 10 10 30 60 60 60 60 40 10 10 5

Dél-Amerika A 40 80 20 60 110 140 90 90 110 30 120 140 50 40 20 50 70 60 80 90

B - 60 80 80 100 110 90 90 100 90 80 80 60 50 50 60 70

Észak- és A - - - 10 10 10 5 40 5 20 90 100 40 50 40 270 530 580 230

Dél-Vietnam B - - - - 10 10 20 30 50 50 60 60 100 200 300 330

A = éves adatok 8 = ötéves átlagban SIPRI Yearbook ol World Armaments and Disarmament 1969/1970, Stockholm

Bejelentett nukleáris robbantások 1945–1970. július 3.

lég- víz föld összes

térben alatt alatt

Amerikai 193 5 333 531

Egyesült

Államok

Szovjetunió 161 1 67 229

Nagy-Britannia 21 - 4 25

Franciaország 19 - 9 28

Kína 9 - 1 10

SIPRI Yearbook ot World Armaments and Disarmament 1969/1970, Stockholm