Ugrás a tartalomhoz

História 1985-01

Pusztaszeri László , Glatz Ferenc , Kosáry Domokos , Rosonczy Ildikó , Sipos Péter , Nehring, Karl , Nerpel József , Wohlrab József , Berend T. Iván , Demeter Zsuzsanna , Kis András , Csurgó Béláné , Burucs Kornélia , Maris Zsolt

História

8. fejezet -

Írásszakértõ és történettudomány. Teleki Pál búcsúleveleinek írásszakértõi vizsgálata.

MODERN FORRÁSTUDOMÁNYOK

NERPEL József–WOHLRAB József

Írásszakértő és történettudomány

A História című folyóirat szerkesztőségének felkérése alapján megvizsgáltuk a gróf Teleki Pál miniszterelnöknek tulajdonított 2 db búcsúlevelet, valamint egy, kétséget kizáróan tőle származó, 1940-ben keletkezett levelet. Feladatunk volt, hogy írásszakértői eszközökkel és módszerekkel adjunk választ arra a kérdésre, hogy a búcsúleveleket írhatta-e gróf Teleki Pál.

A vizsgált anyagokat az Országos Levéltár bocsátotta rendelkezésünkre, ahol lehetővé tették számunkra, hogy gróf Teleki Pál miniszterelnök 1940–1941. évi határidőnaplójának saját kezű bejegyzéseit is tanulmányozzuk.

1. A VIZSGÁLAT TÁRGYAI:

A) Kérdéses anyagok:

1.1. A/5 méretű, szürkésfehér színű papírlapra töltőtollal írt, „Főméltóságú úr” megszólítású, négy sor terjedelmű, „Mély tisztelettel Teleki Pál” aláírású, „1941. ápr. 3.” dátumozású búcsúlevél kézírása. (Lásd: 1. sz. fénykép.)

1.2. A/5 méretű, szürkésfehér színű papírlap mindkét oldalára töltőtollal írt, „Főméltóságú úr” megszólítású, 16 sor terjedelmű, „Teleki Pál” aláírású, „1941. ápr. 3.” dátumozású búcsúlevél kézírása. (Lásd: 2–3. sz. fénykép.)

B) Összehasonlító anyagok:

1.3. 2 db duplalapos, „Ministerelnök” feliratú, előnyomtatott papírlap 7 oldalára írott; gróf Teleki Pál kezétől származó, „Főméltóságú Uram” megszólítású, „1940. szept. 1.” keltezésű, „Mélységes tisztelettel Teleki Pál” aláírású levél kézírása. (Lásd: 4–5. sz. fénykép.)

1.4. Gróf Teleki Pál miniszterelnök 1940–1941. évi határidőnaplójának saját kezű bejegyzései.

VIZSGÁLAT:

A felsorolt kézírásokat elemző és összehasonlító módszer alkalmazásával, közvetlen megfigyeléssel és optikai eszközök igénybevételével vizsgáltuk. Külön-külön elemeztük a kézírásokra jellemző általános és különös írásmozgás-sajátosságokat.

Vizsgálati eredményeinket speciális fényképfelvételeken szemléltetjük, melyeken a kézírás legjellemzőbb részleteit elemeztük. A fényképeken számokkal az egyező, bekeretezett számokkal (1, 2 stb.) az eltérő különös grafikai sajátosságokat jelöltük.

VIZSGÁLATI LELET:

1.1. A rövidebb búcsúlevél megszólításon, aláíráson és dátumozáson kívül egy közepesen hosszú, egy bekezdésbe foglalt mondatból áll. A megszólítás a papírlap felső harmadában a levél bal oldali sorával egy vonalban, az aláírás kissé jobbra elcsúsztatva közvetlen az utolsó sor alatt, a keltezés pedig a lap alsó harmadában bal oldalon helyezkedik el. Az írás vízszintes sorvonaltartása egyenes, enyhén emelkedő. A sorok a közepes méretű bal margóhoz igazodnak, jobb oldalon lépcsőzetesen fejeződnek be. A sorok és a szavak közötti távolság közepes, az írásjegyek erősen jobbra dőlnek. A levél nagy írássebességgel, magasan kidolgozott írással készült, melyre helyenként egyéni egyszerűsítés jellemző. A meghatározó mozgásformája egyenes vonalú hurkolt, az írásmozgás balról jobbra irányul. A kézírás közepesen kötött, közepes kéznyomású.

1.2. A hosszabb búcsúlevél 7 mondatból épül fel és 3 bekezdésre tagolódik. A megszólítás, aláírás és a keltezés elhelyezkedése, az írás sorvonaltartása, dőlése, kidolgozottsága és sebessége, a margó mérete és formája, a sorok és szavak közötti távolság, a meghatározó mozgásforma és iránya, a kötöttség és a kéznyomás megegyezik a rövidebb búcsúlevél vizsgálatánál tapasztaltakkal.

1.3. Az összehasonlító írásminta bekezdésekre tagolódó, rövid és közepes hosszúságú mondatokból épül fel, a 7. oldalán utóirat olvasható. Általános sajátosságai – a dátum elhelyezése és a nagyobb írássebesség kivételével – megegyezőek a két búcsúlevél elemzése során leírtakkal.

A továbbiakban a kézírások különös írásmozgás-sajátosságait alfabetikus kidolgozással tártuk fel.

1. A legjellemzőbb különös sajátosságok a következők:

Az összehasonlító vizsgálat során eltérőnek értékelt különös sajátosságok előfordulása ellentmondást nem eredményez, mert azok az írás variálódásából, az eltérő íráskörülményekből (lelki vagy egészségi állapotváltozás) keletkezhettek.

A vizsgálat során feltárt írásmozgás-sajátosságok alapján megállapítottuk, hogy a kérdéses búcsúlevelek gróf Teleki Pál kezétől származnak.

2. A búcsúlevelek és az írásminta aláírásait külön vizsgáltuk. Az összehasonlítás során megállapítottuk, hogy az aláírások vonalvezetése, sorvonaltartása, geometriai formája, tagoltsága, arányai – mint általános sajátosságok – egyezést mutatnak.

Elemezve az aláírásokra jellemző különös írásmozgás-sajátosságokat, a 9–11. számú fényképen dokumentálva a következő egyezések emelhetők ki:

I. a -T- indításának iránya, a törzs-, valamint tetőelemének kötése, II. az -e- hurok elemének kezdése,

III. a -k- formai kivitelezése,

IV. az -i-, -P- kötése és az utóbbi koordináltsága, V. az -á- oválindítása,

VI. az aláírás befejező reflexvonalának kialakítása.

Az aláírások vizsgálata alapján a kérdéses búcsúlevelek és az összehasonlító írásminta aláírásainak azonos kézeredetét vélelmezzük.

VÉLEMÉNY:

Az Országos Levéltárban őrzött, vélten gróf Teleki Páltól származó két búcsúlevelet, valamint a bizonyosan általa írt kézírásokat és aláírásokat megvizsgáltuk. Az írások összehasonlító-elemző vizsgálata alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a kérdéses búcsúlevelek gróf Teleki Pál kezétől származnak.

NERPEL JÓZSEF s.k. WOHLRAB JÓZSEF s.k.

igazságügyi írásszakértő igazságügyi írásszakértő