Ugrás a tartalomhoz

História 1988-06

Glatz Ferenc , Izsák Lajos , Molnár János , Gergely Jenõ , Vida István , Antall József , Göncz Árpád , Vörös Vince , Glatz Ferenc , Kajári Erzsébet , Stefány Judit , Sipos Péter , Jeszenszky Géza , Erényi Tibor , Bartha Antal , Esti Béla

História

5. fejezet -

Nemzeti Tanácsok programjai, 1956. október.

MOLNÁR János

Nemzeti Tanácsok programjai

1956. október

Akármilyen hirtelen és igen nagy erővel bontakozott ki 1956 októberében a politikai pártok újjászervezése, ezek a pártok nem váltak a politikai események valóságos irányítóivá. Különböző okok miatt – egyebek mellett a rendelkezésre álló rövid idő következtében – nem is válhattak. Emellett közéleti szerepüket illetően jelentős különbségek voltak a főváros és a megyék között.

Mint ismeretes, a kormány a volt koalíciós pártok, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt újjászervezésére gondolt, amikor bejelentette a többpártrendszeren alapuló kormányzás visszaállítását. A volt koalíciós pártok újjászervezése nagyon hamar – 29-én, 30-án – megkezdődött. A Nagy Imre-kormány november 1-jére a volt koalíciós pártok képviselőiből álló kabinetté változott, a többpártrendszer alapjaira helyezkedett. Közismert azonban, hogy ez a kormány rendkívül szűk politikai bázissal rendelkezett: nyíltan szembefordultak vele, a felkelők képviselőikkel való kiegészítését követelték. A különböző pártvezetőségeknek – beleértve az MSZMP-t is – nem volt élő kapcsolatuk a lakosság különböző rétegeivel. Az újjászerveződött pártok központjaiban még igazi szervezeti élet nem alakulhatott ki. A belső, főként személyi viták szinte megbénították a sebtében létrehozott pártvezetőségek munkáját. A pártélet igazi, látható és valóban élő fórumai az újjáéledő pártlapok voltak. Még a kormányban résztvevő pártképviselők közül is sokan gyakorlatilag nem tudtak, vagy nem akartak bekapcsolódni a kormány munkájába. (Kéthly Anna, Kovács Béla, Kádár János stb.) Inkább tehát egy elvi pozíciónak lehet tekinteni, hogy az utolsó Nagy Imre-kormány a többpártrendszer alapján állt.

Fővárosban, vidéken

Ami a fővárost illeti, szembetűnő jelenség, hogy a volt koalíciós pártok mellett gomba módra szerveződtek a régi vagy új ellenzéki pártok. Ezek virulensebbnek bizonyultak, mint volt koalíciós társaik. Különösen élénk tevékenységet folytattak a katolikus egyház befolyása alatt álló vagy annak szellemi irányítását elfogadó pártok. Ezeknek azonban még afféle hatalom sem volt a kezükben az időben, mint amilyenre a koalíciósok a kormányban való részvételük révén hivatkozhattak.

De a fővárosra nézve is nyugodtan el lehet mondani, hogy politikai helyzete alakulására nem igazán ezeknek a pártoknak vagy a kormánynak a tevékenysége hatott, hanem a különféle, kerületenként szervezett forradalmi és egyéb bizottságoknak és különösen a fegyveres csoportoknak a működése.

Még inkább így volt ez vidéken. Az ország minden megyéjében létrejöttek a volt koalíciós pártok. (Vidéken igen kivételes eset volt, hogy ezeken kívül katolikus vagy más ellenzéki pártok is újjászerveződjenek.) Mégis, a vidéki helyzet alapvető jellemvonása volt, hogy a 19 megyében, egyet kivéve, ezek az új pártok sehol sem játszottak szerepet az MDP és a tanácsok hatalmi funkcióit kisajátító különféle elnevezésű új szervezetekben. (Az egy kivételnek számító Csongrád megye helyzete is igen ellentmondásos ilyen szempontból. A megye akkori székhelye Hódmezővásárhely volt, ahol a koalíciós pártok képviselőiből alakították meg a megyei nemzeti bizottságot. Ennek azonban igen kicsi szerepe volt az októberi napokban és a megyeszékhely legnagyobb városa – Szeged – nem is ismerte el a szervezet főhatóságát.) Általános jelenség volt, hogy az új hatalmi-politikai szervek keményen felléptek a pártok ellen, nem egy helyen nem is engedték meg a szervező munkájukat. 18 megyében a nemzeti vagy forradalmi-nemzeti elnevezésű bizottságok vették kezükbe az irányítást. Ezek közül sok politikai platformot is nyilvánosságra hozott. Bár ezek a nyilatkozatok igen gyakran sebtében készültek és egy szűk kör hozta létre azokat, sok helyen mégis maguk a testületek hagyták jóvá a nyilvánosságra hozatal előtt. Az alábbiakban a korabeli hatalmi szervek néhány programját közöljük.

DOKUMENTUMOK

1956. október 30. A Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács felhívása

(A Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács október 26-án alakult meg 23 taggal. Első kiáltványa október 28-án jelent meg a Veszprémmegyei Népújságban és itt a szervezet magát „a néphatalom legfőbb birtokosának” nyilvánította. A szervezetet 31-én újjáalakították. (A régi elnök – az erősödő antiszemita hangulat láttán – lemondott.) A felhívásban idézett MDP intéző bizottsági nyilatkozat a Veszprémmegyei Népújság október 29-i számában jelent meg.)

A munkás, paraszt, diák és értelmiségi küldöttek gyűlése által 1956. október 26-án megválasztott Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács átvette a megyében a legfőbb néphatalom gyakorlását, a közigazgatás és a karhatalom irányítását. A Nemzeti Forradalmi Tanács teljes mértékben elfogadja és magáévá tette a Veszprémi Vegyipari Egyetem MEFESZ szervezete által húsz pontban felállított követeléseket. A Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács örömmel állapítja meg, hogy az új nemzeti kormány a követelések közül többet elfogadott, de szükségesnek látja, hogy tovább folytassa a harcot az alábbiakban összegezett és a küldöttek gyűlése által 1956. október 29-én elfogadott nemzeti követeléseinek teljes és maradéktalan megvalósítása érdekében.

1. Független, semleges Magyarországot, szocialista demokráciát, önálló gazdaságpolitikát, nemzeti külpolitikát.

2. A szovjet csapatok haladéktalanul kezdjék meg – a békeszerződéssel összhangban – az ország területéről a kivonulást és azt legkésőbb 3 hónapon belül teljesen fejezzék be. Ennek biztosítására a magyar kormány kérjen kormánynyilatkozatot a szovjet kormánytól.

3. Szovjet–magyar barátságot a teljes egyenjogúság alapján!

4. A magyar kormány fordítson fokozott figyelmet a határainkon túl élő magyarság sorsára, helyzetére és a velük való kapcsolatra. Az országgyűlés külügyi bizottsága kezdeményezze a varsói szerződés felülvizsgálatát és vesse fel a dunai konföderáció gondolatát.

5. A kormány ismerje el a forradalmi tanácsokat a helyi államhatalom törvényes szerveinek, ismerje el és valósítsa meg az e szervekben kifejezésre jutó népakaratot. Tisztítsák meg az államapparátust a sztálinista-rákosista régi rend híveitől és a hazaáruló, népellenes elemektől.

6. Követeljük az általános szabad, demokratikus választások azonnali kiírását és legkésőbb 1957. március 15-ig való megtartását, oly módon, hogy választókerületenként több jelölt indulhasson

7. A magyar nemzeti kormányban kapjon helyet a szabadságharcosok képviselője is.

8. Követeljük az általános emberi szabadságjogok legteljesebb biztosítását, az alkotmány betartását. Abszolút tájékoztatási és sajtószabadságot. Követeljük a bírói függetlenség intézményes biztosítását és politikai perekben a halálbüntetés eltörlését.

9. Szabad érintkezést mind Kelettel, mind Nyugattal. Minden 18 éven felüli magyar állampolgár kapjon útlevelet bármely országba.

10. Sürgősen fejezzék be az összes politikai perekben elítéltek rehabilitációját. Hozzák nyilvánosságra a rehabilitációs perek gyorsírásos bírósági jegyzőkönyvét.

11. Követeljük a törvénysértők felelősségre vonását és szigorú megbüntetését. Zárják ki a pártból és nyilvánosan állítsák bíróság elé Rákosit, Gerőt, Hegedüst és mindazokat, akiket fő felelősség terhel a magyar nép szabadságtörekvéseinek durva és véres elnyomásáért.

12. Maradéktalanul szereljék le az államvédelmi szervek embereit és állítsák statáriális bíróság elé azokat, akik a békés tömegre lőttek.

13. A parasztpolitikát vizsgálják felül, szüntessék meg az erőszakosságokat, állítsák helyre a termelési biztonságot, és sürgősen javítsák meg a parasztság helyzetét.

14. A gyárak, üzemek és vállalatok teljes gazdasági és politikai vezetését adják a munkástanácsok kezébe. Helyezzék reális alapokra a tervgazdaságot és kössék szakképzettséghez a műszaki vezetést.

15. Rendezzék a normákat és a béreket, állapítsák meg a létminimumhoz igazodó legalacsonyabb és ugyanakkor a legmagasabb fizetést is.

16. Követeljük az összes statisztikai adatok és az összes külföldi kötelezettségeink rendszeres nyilvánosságra hozatalát. Részletes és pontos adatokat kívánunk a magyar uránérc és bauxit lelőhelyeire, mennyiségére és hasznosításának módjára nézve. Magyar kézbe a magyar uránt!

17. Szüntessék meg a káderlap minden formáját és ezzel együtt a személyzeti osztályokat!

18. Követeljük a katonai szolgálati idő 12 hónapra való leszállítását a sorköteleseknek. Magyar egyenruhát honvédeinknek!

19. Teljes egyetemi autonómiát!

20. Kultúrpolitikánkban, oktatásunkban nemzeti hagyományaink teljes érvényesítését, a különféle művészi, alkotói módszerek teljes szabadságát. Nemzeti kultúránk kincseinek s a műemlékeknek hatásos védelmét.

Végül leszögezzük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja Veszprém megyei Intézőbizottságának felhívásával a legteljesebb mértékben egyetértünk és a magunk részéről is követeljük a Pártkongresszus összehívását és olyan új Központi Vezetőség megválasztását, amely tagjainak többsége nem volt az 1956. október 23-án hivatalban lévő KV tagja.

Annak érdekében, hogy népgazdaságunkat a jóvátehetetlen károktól megkíméljük, a korábban meghirdetett ÁLTALÁNOS SZTRÁJKOT EZENNEL FELOLDJUK. Amennyiben azonban a kormány legkésőbb 1956. november 5-ig a 2., 5., 6., 7., 12. és 19. pontokban foglalt követeléseinket nem teljesíti, illetőleg ezek teljesítésére megfelelő biztosítékot nem nyújt, úgy 1956. november 5-től kezdődően az általános sztrájkot követeléseink teljesítéséig ismét meghirdetjük.

Felhívjuk a szomszédos Győr-Sopron, Vas, Zala, Somogy, Fejér és Komárom megyék Forradalmi Nemzeti Bizottságait, a Dunántúl és az egész ország népét, hogy csatlakozzék követeléseinkhez és támogassa igazságos küzdelmünket! Veszprém, 1956. október 29.

A Veszprém Megyei Nemzeti Forradalmi Tanács

(Veszprémmegyei Népújság, 1956. október 30.)

1956. október 31. Megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács

(A Dunántúli Nemzeti Tanács október 30-án alakult meg Győrben, a közlésekből kitűnően elég feszült körülmények között. Az alakuló ülés elé terjesztett felhívás viszonylag mérsékelt hangú volt, a vita során azonban igen szélsőséges nézetek is hangot kaptak. A Győr-Sopron megyei Hírlapból és a Veszprémmegyei Hírlapból közöljük a határozatokat. A határozatnak több változata is ismert.)

Tegnap délután 4 órakor a dunántúli nemzeti tanácsok, valamint az ország más részeiből is összegyűlt nemzeti tanácsok Győrött közös ülésen vitatták meg problémáikat és aggályaikat afelett, hogy a kormánynak, még mindig nem eléggé határozott és erélyes intézkedései következtében a vidék népei nem látják biztosítottnak a forradalmi követelések maradéktalan megvalósítását. A túlfútött forradalmi hevület tüzében szélsőséges indítványok is hangzottak el, amelyek éles vitára adtak alkalmat. Az ország sorsa és jövője feletti mélységes felelősség végül is egyhangú elhatározásra ösztökélte valamennyi kiküldöttet és éjfélbe nyúló hosszas tanácskozás után elfogadták a következő határozati javaslatot:

1. A dunántúli nemzeti tanácsok Győrben megjelent küldöttei 1956. október 30-án. megalakították a Dunántúli Nemzeti Tanácsot.

A Dunántúli Nemzeti Tanács jelenlegi székhelye Győr.

A Tanács teljes mértékben azonosítja magát a szabadságharc hőseivel.

2. A Dunántúli Nemzeti Tanácsban a csatlakozott megyék nemzeti tanácsai 4-4, valamint a megyei jogú városok nemzeti tanácsai és Győr város Nemzeti Tanácsa 2-2 küldöttel képviselik magukat.

3. A Dunántúli Nemzeti Tanács maga állapítja meg szervezetét és ügyrendjét.

4. A Dunántúli Nemzeti Tanács csatlakozásra hívja fel az ország összes többi Nemzeti Tanácsát, és megállapítja, hogy Borsod megye nemzeti tanácsai, a Bács-Kiskun megyei nemzeti tanácsok és a Csepeli Munkástanács már csatlakozott.

5. A Dunántúli Nemzeti Tanács elhatározta, hogy a kormánnyal 24 órán belül tárgyalásokat kezd a nemzet követeléseinek teljesítése érdekében.

6. A Dunántúli Nemzeti Tanács bizonyságot kíván szerezni és biztosítékokat kapni a kormány ígéreteinek valóra váltásáról, elsősorban a szovjet haderőnek az ország területéről való kivonásáról és annak időpontjáról.

7. A Dunántúli Nemzeti Tanács tudomásul vette a pápai, a győri, a tatai és a zalaegerszegi honvédalakulatok csatlakozását és azt a határozott ígéretet, hogy a népet minden idegen támadás ellen – esetleges felsőbb utasítás ellenére is – megvédi.

A Dunántúli Nemzeti Tanács kívánatosnak tartja Dunántúlon az egységes katonai vezetés megszervezését.

Dunántúli Nemzeti Tanács

(Győr-Sopron megyei Hírlap, 1956. október 31.)

1956. november 1. Megalakult a Dunántúli Nemzeti Tanács

Dunántúl megyéi, járásai, városai Nemzeti Forradalmi Tanácsának küldöttei közös ülésen vitatták meg problémáikat és aggályaikat afelett, hogy a kormány nem elég erélyes intézkedései miatt nem látják biztosítottnak követeléseik teljesítését.

A tanácskozáson szélsőséges javaslatok is elhangzottak. A felelősségérzet azonban a teljes egyhangú álláspontot hozta és a Tanács a következő határozati javaslatot fogadta el:

l. A Dunántúli Nemzeti Tanácsok Győrben megjelent küldöttei 1956. október 30-án megalakították a Dunántúli Nemzeti Tanácsot Győr székhellyel. A tanács teljes mértékben támogatja a szabadságharcosokat.

2. A csatlakozott megyék 4-4 taggal vesznek részt a Dunántúli Nemzeti Tanácsban.

3. A Dunántúli Nemzeti Tanács maga állapítja meg szervezetét és ügyrendjét.

4. Csatlakozásra hívja fel a többi megyéket és megállapítja, hogy Borsod, Bács-Kiskun megyék s Csepel már csatlakoztak.

5. Elhatározza a Dunántúli Nemzeti Tanács, hogy a kormánnyal 24 órán belül tárgyalásokat kezd a nemzet követeléseinek teljesítése érdekében.

6. A Dunántúli Nemzeti Tanács bizonyságot kíván szerezni és kapni a kormány ígéreteinek valóra váltására, elsősorban a szovjet csapatok kivonásáról és annak időpontjáról.

7. Tudomásul veszi, hogy a pápai, győri és zalaegerszegi honvéd alakulatok csatlakoztak és megígérték, hogy a népet minden támadó ellen, esetleges varsói utasítás ellenére is megvédik. A Dunántúlon egységes katonai vezetést kívánnak megszervezni.

8. A kormány a szovjet csapatok kivonása után, de legkésőbb január végéig írjon ki általános és titkos választásokat.

9. A nemzeti kormány hozza létre az új karhatalmi szerveket.

10. Az országgyűlés összehívásáig a honvéd[ség] ezredes és annál magasabb rendfokozatú tagjait a kormány a nemzeti tanáccsal egyetértésben nevezze ki.

11. A kormány összetételére vonatkozólag tárgyalásokat kíván folytatni és biztosítani kívánja a szabadságharcosok részvételét a kormányban.

12. A kormány jelentse be az ENSZ felé Magyarország semlegességét.

13. Teljes szólás, gyülekezés és sajtószabadságot.

14. Amennyiben a kormány nem teljesíti e követeléseket, továbbra sem ismeri el és a sztrájkot tovább folytatja. Küldöttséget indít Budapestre és a küldöttség haladéktalanul felveszi a kapcsolatot Nagy Imrével.

A Dunántúli Nemzeti Tanács és a csatlakozott Borsod-Bács-Kiskun és Csepel nemzeti tanácsai.

(Veszprémmegyei Hírlap, 1956. november 1.)

1956. november 1. A Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács legutóbbi ülésének határozataiból

(A Somogy megyei Forradalmi Nemzeti Tanács október 27-én alakult. Itt közölt határozata a szó szoros értelmében nem program, de elvi állásfoglalások vannak benne, ezért a testület programjaként fogható fel. Így fogták ezt fel a megyében is, és az országban szinte egyedül működőképesnek maradó ifjúsági kör- a Zrínyi Miklós Kör – több állásfoglalásában is elítélte a testület itt közölt határozatát.)

1. A Nemzeti Tanács utasítja a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalatot, hogy sajtóterméket a Nemzeti Tanács hozzájárulása nélkül ne bocsásson közre.

2. A pénzügyi rend fenntartása érdekében a bankok munkáját a Nemzeti Tanács összhangba hozza és ezentúl egy szerv biztosítja a város pénzügyi gazdálkodását.

3. A Nemzeti Tanács a Megyei Tanács Elnökét, három elnökhelyettesét és titkárát állásából azonnali hatállyal elmozdítja. A Nemzeti Tanács a Megyei Tanács vezetésével Poldesz Albert tagot bízza meg, a helyettesévé Óvári Józsefet nevezik ki. A Nemzeti Tanács felhatalmazza Poldesz Albertet és Óvári Józsefet, hogy a szükséges személyi változtatásokat hajtsák végre.

4. A Nemzeti Tanács a Légvédelmi Parancsnokság segítségével rövidhullámú rádió-adóállomás létesítését határozta el. A rádióműsor összeállításával kapcsolatos teendőket a rádió- és sajtóbizottság hatáskörébe utalja.

5. A Nemzeti Tanács utasítja a közigazgatás vezetőjét, hogy haladéktalanul intézkedjék aziránt, hogy a volt iparos székház ismét a kisiparosok kezébe kerüljön. Ugyancsak utasítja a Nemzeti Tanács a közigazgatás vezetőjét, hogy aziránt is intézkedjék, hogy a volt kereskedők székháza ismét a kereskedők kezébe kerüljön. A közigazgatás vezetője folyamatosan vizsgálja felül a megye területén lévő volt székházak eredeti tulajdonosoknak való visszajuttatásának kérdését.

6. A Nemzeti Tanács utasítja a mezőgazdasági bizottságot, hogy egy nap alatt dolgozza ki a termelőszövetkezetekből való kilépés helyét, módozatait és az ezzel kapcsolatos javaslatát terjessze a Tanács elé.

7. A Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy a káderlapok elégetésének illetve nyilvánosságra hozatalának kérdését az egyes munkástanácsok döntésére bízza.

A Nemzeti Tanács utasítja a mezőgazdasági és a jogi bizottságot, hogy október 31-én 14 óráig dolgozza ki a munkástanácsokra vonatkozó szervezeti szabályzatot, részletesen kidolgozva a munkástanácsok jogkörét és feladatait.

8. Utasítja a Nemzeti Tanács az illetékes szerveket, hogy az összes régi funkcionáriustól vonja be a fegyvert.

9. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy az összes volt ÁVH-s egyéneket haladéktalanul őrizet alá kell helyezni.

10. A nemzetőrséget a szükségletnek megfelelően szervezzék át és gondoskodjanak a létszám megfelelő felemeléséről. Ezt az átszervezést október 31-én délig végre kell hajtaniok.

11. A Forradalmi Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy a gyűlölt politikai tiszti intézményt megszünteti, mivel az a kommunista párt elnyomó eszköze volt. A politikai tisztek további megtartásának vagy leszerelésének kérdését a helyi katonai tanács dönti el.

12. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy Martics Pál ezredest, Száraz Pál őrnagyot és Molnár Lajos századost a legutóbbi események alatti magatartása miatt további beosztásukban nem tartja meg és utasítja a katonai forradalmi tanácsot, hogy helyezze őket védőőrizet alá.

13. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy Csiszár János megyei ügyészt hivatalából elmozdítja és beosztott ügyészi tisztségbe helyezi át. Ugyanakkor a Megyei Ügyészség vezetője a Nemzeti Tanács dr. Szirányi László volt ügyészt nevezi ki.

14. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy az igazságtalan 4 százalékos gyermektelenségi adó eltörlését a kormánynak javasolja.

15. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy felül kell vizsgálni minden állampolgár tevékenységét demokratikus alapon, abból a szempontból, hogy mennyiben, szolgálta ki az elmúlt rendszert.

16. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy mindennemű szemináriumi és politikai oktatás a mai nappal megszűnik.

17. A Nemzeti Tanács határozatilag kimondja, hogy a megyében teljes vallásszabadság van és mind a hittan-tanítás, mind az orosz nyelv oktatása fakultatív.

18. A Nemzeti Tanács az alábbi bizottságokat alakította meg:

Kulturális bizottság: Elnök: Hamvas József.

Propaganda bizottság:

a) Sajtó-albizottság: Elnök: Kunszabó Ferenc.

b) Rádió-albizottság: Elnök: dr. Élthes János.

Mezőgazdasági bizottság: Elnök: Kovács József.

Gazdasági bizottság: Elnök: Farkas László Jogi és közigazgatási bizottság:

a) Közigazgatási albizottság: Elnök: Óvári József

b) Jogi albizottság: Elnök: dr. Élthes István.

19. A Nemzeti Tanács meghallgatta a pécsi urániumbányák küldöttét, aki elmondotta, hogy Pécs térségében nincsenek szovjet csapatok és az urániumérc-bányák a magyar munkások és fiatalok kezén vannak. A Nemzeti Tanács örömmel vette és viszonozta a szabad pécsi bányászok üdvözletét. Előadta még a küldött, hogy október 31-én délelőtt 10 órakor a pécsi dolgozók nagygyűlést tartanak és arra szabad Kaposvár küldötteit szeretettel meghívják. A Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy a nagygyűlésen az alábbi küldöttekkel fogja képviseltetni magát: Bella József, Varga István, dr. Aszódi Pál és Bajzik Lajos.

(Szabad Somogy, 1956. november 1.)