Ugrás a tartalomhoz

História 1988-06

Glatz Ferenc , Izsák Lajos , Molnár János , Gergely Jenõ , Vida István , Antall József , Göncz Árpád , Vörös Vince , Glatz Ferenc , Kajári Erzsébet , Stefány Judit , Sipos Péter , Jeszenszky Géza , Erényi Tibor , Bartha Antal , Esti Béla

História

12. fejezet -

Törvények és rendeletek az érdekképviseletrõl. II. rész 1945–1985

LEXIKON

STEFÁNY Judit

Törvények és rendeletek az érdekképviseletekről II. rész*

1945–1985

1945. évi 2.550. M.E. sz. rendelet az orvosi rendtartásról szóló törvényes rendelkezések hatálytalanítása tárgyában

2. §. „A kerületi orvosi kamarák, valamint Országos Orvosi Kamara működését… jelen rendelet… megszünteti”, ügyeiket a „Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete területileg illetékes helyi csoportjának átadni kötelesek”.

1946. évi 24.070. M.E. sz. rendelet az Országos Földmívelésügyi Tanács és földmívelésügyi tanácsok tárgyában

1. §. (1) „A mezőgazdaság érdekeinek képviselete és a mezőgazdaság újjáépítésének figyelemmel kísérése és előmozdítása céljából Országos Földmívelésügyi Tanácsot, illetőleg földmívelésügyi tanácsokat kell létesíteni.” (A 4.660/1945. M.E. sz. rendelet függesztette fel a mezőgazdasági kamarák önkormányzatát.)

2. §. „Az Országos Földmívelésügyi Tanács tagja a Magyar Parasztszövetségnek, a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetkezetének, az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetségének, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak, a Földmíves Szövetkezetek Országos Központjának, a Magyar Agrártudományi Egyetemnek, a Mezőgazdasági Szakemberek Országos Szövetségének és a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaságnak egy-egy küldötte.”

5. §. Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák jogkörét az Országos Földmívelésügyi Tanács, illetőleg a földmívelésügyi tanácsok veszik át.”

1947: XI. törvény [a szövetkezetekről]

157. §. „A szövetkezetek törvényes érdekképviseleti szerveként Magyar Szövetkezeti Kamarát kell felállítani. A Kamarának az ország minden szövetkezete törvénynél fogva tagja.”

158. §. A Kamara többek között „segíti a szövetkezeteket tagjaik társadalmi felemelkedését célzó munkájukban. Védi a szövetkezetek gazdasági érdekeit. Előmozdítja a különböző szövetkezetek között az összhang megteremtését… Állandó kapcsolatot tart a szövetkezetek érdekében az ipar és a kereskedelem törvényes érdekképviseleti szerveivel.”

1947. évi 15.380. M.E. sz. rendelet az Országos Földmívelésügyi Tanács és a földmívelésügyi tanácsok létesítéséről szóló 24.070/1946. M.E. sz. rendelet módosítása tárgyában

1. §. „A földmívelésügyi tanácsok és az Országos Földmívelésügyi Tanács a megalkotandó mezőgazdasági érdekképviseleti törvény értelmében létesülő új testületi érdekképviseleti szervek működésének megkezdésével megszűnnek.”

1949. évi 1.820. Korm. sz. rendeletaz Országos Földmívelésügyi Tanács és a földmívelésügyi tanácsok megszüntetéséről

„A magyar dolgozó parasztság új egyetemes érdekképviseleti szervének, a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetségének megalakulása után… a földmívelésügyi tanácsok feladataikat megfelelően ellátni nem tudják, így azok fenntartására szükség nincs.”

1. §. (2) „A tanácsok vagyona – ideértve a mezőgazdasági kamarák (1920:XVIII. tc.) külön kezelt vagyonát is – az államkincstárra száll át.”

1950:I. törvény [a helyi tanácsokról]

Indoklás: „A helyi tanácsok az államhatalom helyi szervei, de egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom és az államigazgatás összes szervei a dolgozó néptől kapják megbizatásukat és mindegyikük célja azonos: a dolgozó nép szolgálata, hazánk felemelkedése, a szocializmus építése országunkban. A Magyar Népköztársaságban ezért nincs szembenálló országos és helyi érdek…”

1950. évi 36. sz. törvényerejű rendelet az állami társadalombiztosítás szervezetéről

1. §. „Az állami társadalombiztosítás igazgatását a szakszervezetekbe tömörülő dolgozók látják el a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányításával.”

3. §. Ügyviteli feladatokat a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Központja végez.

1951. évi 7. sz. törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyve

6. §. (2) „Az állami szervek a munkafeltételeket… a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezeteknek, mint a dolgozók érdekképviseleteinek közreműködésével szabályozzák.”

7. §. „A kollektív szerződés… biztosítja a dolgozóknak azt a jogát, hogy a szocialista üzem működése felett társadalmi ellenőrzést gyakorolhasson.”

1952. évi 23. (III. 27.) M.T. sz. rendelet a kisipari szövetkezetekről

5. §. (1) „A kisipari szövetkezetek a körös irányítás és ellenőrzés” valamint közös érdekeik képviselete céljából Budapesten és minden megyében szövetkezetet alakítanak. A Kisipari Szövetkezetek Szövetségét (KISZOV) több megye területére összevontan vagy iparáganként… is lehet alakítani.

(2) A kisipari szövetkezetek és szövetségeik irányító szerve az Országos Kisipari Szövetség (OKISZ). Az OKISZ a Minisztertanács felügyelete alatt áll.”

6. §. A kisipari szövetkezeteket érintő állami rendelkezések kiadása előtt az OKISZ-t meg kell hallgatni.

1953. évi 25. sz. törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvéről szóló 1951. évi 7. sz. törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről.

4/A. §. „A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a szakszervezetnek – mint a dolgozók érdekképviseletének – joga… a dolgozók képviseletében azok jogainak érvényesítése és megvédése érdekében hatóságok és bíróságok előtt fellépjenek.”

1955. évi 23. (III. 20.) M.T. sz. rendelet az ügyvédséggel összefüggő egyes kérdések újabb szabályozásáról

1. §. „Az ügyvédi kamara feladatai közé tartozik az ügyvédi tevékenység felügyelete.”

2. §. „Az ügyvédi kamarák feladatainak ellátásáért a kamarák közgyűlésének, az ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának és az igazságügy-miniszternek felelősséggel tartoznak.”

1957. évi 1.010. Korm. sz. határozat a kisipari szövetkezetekről

3. §. „A kisipari szövetkezetek autonómiáját helyre kell állítani. Az Országos Kisipari Szövetséget a szövetkezetek érdekképviseletének vezető szervévé kell alakítani.”

1958. évi 12. sz. törvényerejű rendelet az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről

28. §. (1) „Az ügyvédek… ügyvédi kamarák keretében intézik közös ügyeiket. Az ügyvédi kamarák képviselik az ügyvédek testületi érdekeit, gondoskodnak az ügyvédi hivatás gyakorlásával járó jogok védelméről és kötelességek ellenőrzéséről.”

(2) „Az ügyvédi kamara szervei: a) a közgyűlés, b) az elnökség és c) az ellenőrző bizottság.”

29. §. A közgyűlés titkos szavazással választja a testületeket.

33. §. Az Országos Ügyvédi Tanács az ügyvédi kamarák elnökeiből és a tanácstagi tisztet betöltő tagokból áll. Az igazságügy-miniszter tanácsadó szerve.

1959:IV. törvény [a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről]

65. §. (1) „A szövetkezetek a közös irányítás, ellenőrzés, továbbá érdekképviseleti és a szövetkezeti mozgalom népszerűsítése céljára szövetségeket és központokat hozhatnak létre.”

1964. évi 6. sz. törvényerejű rendelet a társadalombiztosítás szervezetének egyesítéséről

(Indoklás tartalmából: a szakszervezeteknek a társadalombiztosítás terén végzett eredményes munkája teszi indokolttá, hogy további társadalombiztosítási feladatokat a szakszervezet hatáskörébe utaljanak.)

1. §. (1) „A Magyar Népköztársaság a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét és ellenőrzését teljes egészében a Szakszervezetek Országos Tanácsa útján látja el és gondoskodik arról, hogy a társadalombiztosítás ellátásához szükséges anyagi eszközök a Szakszervezetek Országos Tanácsának rendelkezésére álljanak.”

2. §. (2) „A társadalombiztosítás igazgatási és ügyviteli feladatainak ellátására létre kell hozni a Szakszervezetek Országos Tanácsa Társadalombiztosítási Főigazgatóságát.”

5. §. A főfelügyeletet a Minisztertanács látja el.

1967: II. törvény [a Munka Törvénykönyvéről]

11. §. (1) „A szakszervezetnek – mint a dolgozók képviseleti és érdekvédelmi szerveinek – joga, hogy a dolgozók anyagi, szociális és kulturális színvonalának emelése, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaik és érdekeik védelme, illetőleg érvényesítése céljából rendszeres működést fejtsenek ki.” A dolgozókat „a munkáltató vezetősége és az állami szervek előtt képviseljék”.

17. §. (1) „A Szakszervezetek Országos Tanácsa az államtól kapott felhatalmazás alapján ellátja a dolgozók biztonságának és egészségének védelme, valamint a társadalombiztosítás lebonyolítása érdekében reábízott feladatokat…”

1967: III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

101. §. (1) „A Termelőszövetkezetek az együttműködésből eredő előnyök kihasználása érdekében egyes feladatok elvégzésére, illetőleg összehangolására, érdekképviseletük ellátására és egymás kölcsönös segítésére termelőszövetkezeti területi szövetségeket alakítanak.

106. §. A területi szövetség legfőbb szerve a termelőszövetkezetek küldötteiből álló küldöttgyűlés.

113. §. (1) „A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelőszövetkezetek kongresszusa által választott érdekképviseleti szerv.”

121. §. „A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tevékenysége felett a Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány gyakorol felügyeletet.”

1971: I. törvény [a tanácsokról]

2. §. „A tanácsok és szervei a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviselet önkormányzati és államigazgatási szervei.”

9. §. (1) „A tanács tevékenysége során: a) képviseli a lakosság érdekeit; b) gondoskodik a jogszabályok végrehajtásáról…”

38. §. (1) „A tanácstag köteles: a) képviselni a választókerülete, illetőleg a település lakosságának érdekeit…”

1971: III. törvény [a szövetkezetekről]

91. §. „A területi szövetség képviseli működési területén a szövetkezetek társadalmi és gazdasági érdekeit.”

99. §. (1) „Az országos tanácsok a szövetkezetek jogi személyként működő társadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szervei.

103. §. (1) „Az országos tanács feladatai különösen a) a szövetkezetek érdekeinek képviselete…”

106. §. „Az Országos Szövetkezeti Tanácsot a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei hozzák létre és viselik a fenntartásával kapcsolatos költségeket.”

1972. évi 28. (IX. 27.) M.T. sz. rendelet a mezőgazdasági szakcsoportokról

28. §. A mezőgazdasági szakcsoportok „érdekképviseletét annak a szövetkezetnek az érdekképviseleti szerve látja el, amelynek keretében a szakcsoport működik”.

1975. évi 6. (VII. 12.) Bk.M. sz. rendelet a Magyar Szálloda Szövetségről

1. §. (1) „A Magyar Szálloda Szövetség szállodai tevékenységet végző szakemberek, valamint ezen tevékenységet folytató gazdálkodó és más szervezetek szakmai érdekképviseleti szerve.”

(2) Feladata: a szállodaipar színvonalának emelése, illetve érdekeinek képviselete.

2. §. A Szövetség jogi személy, felügyeletét a belkereskedelmi miniszter látja el.

1977. évi 6. sz. törvényerejű rendelet a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról és kiegészítéséről

19. §. A szövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a szövetkezetek, társulásaik, valamint a tagság érdekeinek képviseletét és a társadalom érdekeivel történő egyeztetést.”

20. §. A területi szövetség feladata többek között: „ellátja a szövetkezeti tagság egészét vagy jelentős rétegeit érintő érdekvédelmet és segíti a tagok egyéni érdekvédelmét.”

1977. évi 14. sz. törvényerejű rendelet a kisiparról

24. §. „A Kisiparosok Országos Szövetsége a kisiparosok társadalmi és érdekképviseleti szerve; feladata különösen a) a kisipar érdekeinek képviselete…, közreműködik a kisiparosokat érintő társadalombiztosítás és egyéb szociális feladatok ellátásában.”

1977. évi 15. sz. törvényerejű rendelet a magánkereskedelemről

17. §. „A Kiskereskedők Országos Szövetsége a magánkereskedők társadalmi érdekképviseleti szerve; feladatai különösen: a magánkereskedelem érdekeinek képviselete…, közreműködés a magánkereskedőket érintő társadalombiztosítási és szociálpolitikai feladatok ellátásában.”

1980. évi 62. (XII. 28.) MT. sz. rendelet a Magyar Kereskedelmi Kamaráról

1. §. „A Magyar Kereskedelmi Kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységet, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységet lát el, közgyűlése által megállapított alapszabály alapján működik, és feladatainak ellátását társadalmi úton szervezi.”

6. §. „A Kereskedelmi Kamara tagjai lehetnek az állami és szövetkezeti gazdálkodó szervezetek, gazdasági társulatok, intézetek, intézmények.”

1981. évi 16. sz. törvényerejű rendelet a kisiparról szóló törvényerejű rendelet módosítása

11. §. A Kisiparosok Országos Szövetségének feladata még „a kisiparosok gazdasági tevékenységének elősegítése…”

12. §. „A Kisiparosok Országos Szövetsége látja el az érdekképviseleti feladatokat a gazdasági munkaközösségeknél is, ahol a tagoknak több mint fele kisiparos.”

1982. évi 7. sz. törvényerejű rendelet a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. sz. törvényerejű rendelet módosításáról

12. §. A Kiskereskedők Országos Szövetségének feladata még „a magánkereskedők tevékenységének elősegítése, gazdaságszervező és koordinációs feladatok ellátása, a magánkereskedők részére szolgáltatások nyújtása.”

1982. évi 30. sz. törvényerejű rendelet a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. szövetkezeti törvény módosításáról

16. §. Az országos tanács feladatai még: „a szövetkezetek egymás közötti, továbbá a szövetkezetek és állami vállalatok közötti gazdasági együttműködésnek, valamint a szövetkezeti és kisüzemi és más vállalkozási formák alkalmazásának előmozdítása és általános tapasztalatainak figyelemmel kísérése… A szövetkezeti tagság egészét érintő érdekvédelem ellátása, a tagok egyéni és fontosabb réteg-érdekei védelmének szervezése és segítése, a tagok és alkalmazottak érdekvédelmének összehangolása, közreműködés a tagok szociális nevelésében, oktatásában és más társadalmi feladatok ellátásában.”

1983. évi 4. sz. törvényerejű rendelet az ügyvédségről

31. §. „Az ügyvédi kamara az ügyvédi kamarák területi, önkormányzati szervezete, amely a fővárosban és a megyékben szervezi és irányítja, ellenőrzi az ügyvédek és munkaközösségeik tevékenységét. Képviseli a kamarai tagok érdekeit, gondoskodik jogaik védelméről…”