Ugrás a tartalomhoz

História 1989-012

Kákosy László , Kertész István , Lõrincz Barnabás , Engel Pál , Barta Gábor , Szakály Ferenc , Péter Katalin , Zimányi Vera , Varga J. János , Poór János , Gunst Péter , Lackó Mihály , Kosáry Domokos , Szent-Iványi István , Glatz Ferenc , Gergely András , Mucsi Ferenc , Gergely Jenõ , Gadanecz Béla , Kardos József , Romsics Ignác , Vida István , Stark Tamás , Izsák Lajos , Rainer M. János , Burillák Attila , Ravasz Károly , Szentirmay László , Rátki András , Balogh Sándor , Glatz Ferenc , Redõ Ferenc , Pótó János , Dömötörfi Tibor

História

24. fejezet -

MEFESZ (Magyar Egyetemi és Fõiskolai Egyesületek Szövetsége), MÉFB (Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága), MNB (Magyar Nemzeti Bizottmány), MFIP (Magyar Forradalmi Ifjúsági Párt). Pártprogramok 1956-ban

ÚJRAKEZDÉS

IZSÁK Lajos

MEFESZ, MÉFB, MNB, MFIP

1956. október 22-én, hétfőn az ország csaknem valamennyi felsőoktatási intézményében diákgyűlések voltak. Ezeken a gyűléseken fogalmazták meg az egyetemi hallgatók követeléseiket, és ott is megalakították a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) szervezeteket, ahol addig még nem működtek. Ezen túlmenően a budapesti egyetemeken elhatározták, hogy a követelések meghirdetésére, valamint a lengyel kommunisták, konkrétan a W. Gomułka nevével fémjelzett új pártvezetőség iránt megnyilvánuló szimpátia kifejezésére másnap, október 23-án tömegfelvonulást rendeznek Bem tábornok szobránál. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem diáksága a szegedi egyetemisták példáját követve – a DISZ helyébe – szintén megalakította a MEFESZ szervezetét, amellett állást foglalt az egyetemi ifjúság egyéb problémáinak (honvédelmi oktatás, menza, vasúti kedvezmény, szabad vizsga stb.) a megoldása mellett.

A tüntetés október 23-án 15 órakor kezdődött a Petőfi-szobornál. Innen a tüntetők a Bem térre, onnan pedig az Országház elé vonultak. Az Országház elé érkező tömegben már nem egyedül az egyetemisták voltak a hangadók, az általuk megfogalmazott követelések átalakultak. Ezek többsége a felvonuláson, különböző gyűléseken hangzott el, vagy röplapokon került az utcára.

A MEFESZ szervezetek újjáalakulását követő napokon a tragikus események felgyorsulásával együtt számos-szervezet alakult, illetve bontott zászlót, de közülük csak kevés jutott el a konkrét, részletes társadalmi, gazdasági, politikai program megfogalmazásáig, ennek nyomtatásban történő nyilvánosságra hozásáig. Ez utóbbiak közé sorolható a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága, amely 1956. október 28-án alakult az ELTE aulájában. Ez a szervezet arra vállalkozott, hogy tömörítse az ország valamennyi értelmiségi szervezetét, írókat, művészeket, tudósokat és egyetemistákat egyaránt. A bizottság megalakulása után kiáltványt intézett az ország valamennyi lakójához s ebben röviden elemezte az október 23-a utáni helyzetet, s annak a reményének adott kifejezést, hogy követeléseit, illetve programját a későbbiekben már békés úton, a kormánnyal egyetértésben és a lakosság széles körű támogatását élvezve válthatja majd valóra.

A meglehetősen ellentmondásos politikai múlttal rendelkező Dudás József és nagy létszámú csoportja, amely Magyar Nemzeti Bizottmánynak nevezte magát, október 28-án fogalmazta meg 25 pontos programját. A korabeli nyugati polgári sajtó, sőt néhány hazai lap is Dudást – megismerve politikai ambícióit – a „jövő emberének” tekintette. Dudás – programjuk nyilvánosságra hozásától kezdve lényegében egy ellenkormányért harcolt. Az események sodrában ezért többször is letartóztatták meglehetősen zavaros – s ma már alig kideríthető – körülmények között, hol Nagy Imre és Maléter Pál parancsára, hol másokéra, sőt november 4-én – egy rövid időre – még saját emberei is. Mivel az egyik legnagyobb fegyveres csoportot irányította, ezért a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma halálra ítélte, és 1957. január 19-én kivégezték.

A Magyar Forradalmi Ifjúsági Párt 1956. október 31-én alakult meg. A párt központját az Izabella utca 62. számú házban rendezték be, amely korábban az AVH tulajdonában volt. Vezetőiről, összetételéről kevés információ áll rendelkezésre. Egyik gyűlésükről adott tudósítás – valószínű többet nem is rendeztek – szerint a párt ideiglenes vezetősége kijelentette: „Nem akarjuk az 1947-es választások szomorú történetét megismételni, amikor a koalícióban részt vevő pártok úgy szerezték meg a hatalmat, hogy a becsületes magyar társadalom erőit sok pártban forgácsolták szét. Mi magyar fiatalok forradalmat csináltunk fegyverrel és forradalmasítani fogjuk politikai eszközökkel az egész magyar közéletet. Ne felejtsétek magyar ifjak, hogy a kivívott eredmények csak úgy maradhatnak meg, ha az újonnan választott képviselőházban az ifjúság is képviseletet kap.” (Magyar Függetlenség, 1956. november 2.) Október 23. című lapot is szerettek volna kiadni, de erre már nem került sor.

DOKUMENTUMOK

1956. október 22. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem MEFESZ szervezetének határozata

1. Az MDP Központi Vezetőségének azonnali összehívása, az időközben alulról megválasztott új pártvezetőségek által az új Központi Vezetőség megalakítása.

2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével.

3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar–szovjet és magyar–jugoszláv barátság megalakítása. Az összes szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében.

4. Általános, egyenlő, titkos választásokat, több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával.

5. A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával és ennek keretében a magyar uránérc leggazdaságosabb felhasználását. Hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet.

6. A teljes ipari munkásság azonnali normarendezését és a munkásautonómia bevezetését az üzemekben.

7. Beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását, és az egyénileg dolgozó parasztság támogatását.

8. Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálását, a politikai foglyok részére teljes amnesztiát, az ártatlanul elítéltek, ill. hátrányos helyzetbe kerültek rehabilitálását. Legyen nyilvános Farkas Mihály tárgyalása.

9. A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását; március 15-ét és október 6-át nyilvánítsák általános nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá.

10. Teljes vélemény és sajtószabadság megvalósítását (Rádiót is) és ennek keretében külön napilapot az új MEFESZ szervezetnek, a régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését,

Megjegyzés

A jövő Mérnökében megjelent 10 pontos Határozaton kívül stencilen sokszorosítottak egy másikat is, amely a 10 ponton kívül még a következőket tartalmazta: „Rákosi Mátyást, aki elsősorban felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszék elé”; a beszolgáltatási rendszer felülvizsgálata helyett a stencilezett röplap a „beszolgáltatás azonnali eltörlését, a termények okszerű felhasználását” sürgette, valamint a politikai és gazdasági perek felülvizsgálatán túl a következőket: a „Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.” Végül külön pontként fogalmazta meg: „Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomásjelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le és helyébe az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.”

1956. október 28. A Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának programja

Magyarok!

Lehetnek köztünk véleménykülönbségek, de a legfontosabb követelésekben egyetértünk, s javasoljuk a kormánynak, hogy a következőket tűzze ki programul:

1. A kormány haladéktalanul rendezze viszonyunkat a Szovjetunióval az egyenjogúság alapján. A szovjet csapatok kezdjék meg kivonulásukat az ország egész területéről.

2. Szüntesse meg a kormány a hátrányos külkereskedelmi szerződéseket. Hozza nyilvánosságra a már megkötött külkereskedelmi megállapodásokat, beleértve az uránércre és a bauxitra vonatkozókat is.

3. Általános, titkos választásokat! A nép szabadon állítson jelölteket.

4. A gyárak, a bányák legyenek valóban a munkásoké. Gyárat, földet tőkéseknek, földbirtokosoknak vissza nem adunk. Üzemeink igazgatását a szabadon választott munkástanácsokra kell ruházni. A kormány biztosítsa a magán kisipar és a magánkereskedelem működését.

5. Szüntesse meg a kormány a kiszipolyozó normarendezéseket. Gazdasági lehetőségeinkhez mérten emelje fel az alacsony béreket és a nyugdíjakat.

6. A szakszervezetek legyenek a munkások valóságos érdekvédő szervezetei, szabadon választott vezetőkkel. Alakuljanak meg a dolgozó parasztok saját érdekvédelmi szervei.

7. Biztosítsa a kormány a mezőgazdasági termelés szabadságát és biztonságát az egyéni termelők és az önkéntes szövetkezetek támogatása révén. Töröljék el a parasztokat kirabló gyűlöletes beszolgáltatási rendszert.

8. Szolgáltassanak igazságot és adjanak anyagi kárpótlást a tagosítással és egyéb törvénytelen intézkedésekkel sújtott parasztoknak.

9. Teljes szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadságot!

10. Október 23-át, nemzeti felszabadító harcunk kezdetének napját nyilvánítsa a kormány nemzeti ünneppé.

1956. október 28. Magyar Nemzeti Bizottmány 25 pontja

1. Magyar Nemzeti Bizottmány meghajtja a kivívott és drága vérrel szentelt szabadság zászlaját a hősi halottak, sebesültek, az egész magyar nép előtt. Köszönetet mondunk a magyar nép igazi barátainak, az ENSZ tagjainak, újságoknak, bizottságoknak, mindazoknak a tudósítóknak, akik a magyar szabadság ügyét magukévá tették és hathatós segítséggel támogatták a magyar népet jogainak helyreállításában, melyeket az ENSZ alapokmánya biztosít.

2. Felkérjük a Biztonsági Tanácsot, hogy ismerje el a Magyar Nemzeti Bizottmányt és a Szabadság Harcosok Vezérségét hadviselő félnek, küldjön fegyverszüneti bizottságot Magyarországra.

3. Magyarország függetlenségének megvédésére kérjük a Biztonsági Tanácsot, hogy küldjön Magyarországnak anyagi és szükség esetén katonai segítséget.

4. A magyar nép és a Nemzeti Bizottmány felmondja a Varsói Szerződést, mivel az ellenkezik a magyar békeszerződéssel és az ENSZ alapokmányával, ezzel egyidejűleg a Biztonsági Tanács (ENSZ) védelme alá helyezi Magyarországot, minden fajtájú agresszió ellen. Az oroszok azonnal vonuljanak ki Magyarországról, kitűzött fehér zászlókkal.

5. Magyarország kinyilvánítja semlegességét Ausztria mintájára, jó barátságot kíván a világ minden népével az egyenlőség alapján.

6. Tiszteletben tartjuk a tűzszünetet. A fegyvert nem tesszük le, a szabadságharcosok fegyverben maradnak, fegyverüket nyíltan hordják. A Nemzeti Bizottmány adja ki a fegyverviselési engedélyt, a szokásos karhatalmi alakulatok: rendőrség, honvédség a fegyvereseket nem igazoltathatja csak rendbontás esetén, a Nemzeti Bizottmány igazolványával rendelkező fegyverest csak saját alakulata vehet őrizetbe.

7. A szabadságharcosok felléphetnek a kivívott szabadság értelmében bárhol és bármikor bárki ellen.

8. Mindenkit, aki részt vett a szabadságharcban, szabadság érdemrenddel tűntetünk ki, a halottak díszsírhelyet kapnak, hozzátartozóik segélyt vagy nyugdíjat, a sebesültek ápolást és segélyt, a rokkantak nyugdíjat.

9. A rendfenntartó karhatalom kiegészül a szabadságharcosok egységeivel.

10. Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt [Nagy Imre 1956. október 24-étől hivatalban levő kormányáról van szó. I. L.].

11. A kormány alakuljon át ideiglenes jelleggel. Tagjai legyenek a szabadságharcosok vezérségéből, a Nemzeti Bizottmány választott tagjai, valamint Kovács Béla, Nagy Imre és Kádár János.

12. A Diákparlament, a Munkás-, Paraszt-, Katonatanácsok azonnal alakuljanak meg, hatáskörük a kivívott szabadság megőrzése, az alkotmány kidolgozásában vegyenek részt, tagjaikat küldjék a Nemzeti Bizottmányok soraiba.

13. Új szakszervezeti vezetők megválasztása, a régi szakszervezeti demokrácia alapján, a munkásság sztrájkjogát biztosítjuk.

14. Az egészségügyi, élelmezési és közművek alkalmazottai dolgozzanak, a munka többi területén tovább sztrájkolunk az ideiglenes kormány megalakulásáig.

15. Teljes lelkiismereti, vallás, sajtó és gyülekezési szabadságot.

16. Magyarországon demokratikus pártok alakulhatnak. Azonnal működhetnek, tevékenységüket senki sem akadályozhatja.

17. Az összes társadalmi osztályok és rétegek fajra, nemre és nyelvre való tekintet nélkül a magyar nép egységes, szétválaszthatatlan részei. Általános politikai amnesztiában részesül a zsarnokság minden áldozata és megfelelő kártalanítást kap, különös tekintettel leszünk azokra, akik a szabadságharc előharcosai voltak a zsarnokság ellen.

18. Azonnal engedjék szabadon Mindszenti [Sajtójuk, a Függetlenség közölte így. I. L.] bíborost.

19. Az ÁVH azonnal feloszlik, az egységes rendőrség tagjai sorában az ÁVH egyetlen tagja sem foglalhat helyet, ellenben helyt kell nyerjenek a szabadságharcosok.

20. Az ország gazdasági rendje nem igazodhatik semmiféle dogmához, hanem kizárólag az ésszerűség, a szabadság és szakszerűség elve vezesse. A kisiparosok, földművesek, diákok, művészek állami támogatást kapnak. Az üzemi munkásság részesedést kap az üzem tiszta jövedelméből.

21. Szabad külföldi utazás, a külföldiek szabad látogatása Magyarországon.

22. A külföldi segély szétosztását a szabadságharcosok és a Nemzeti Bizottmány végzi a Vöröskereszttel együtt.

23. Az összes kiváltságos ellátmányokat azonnal megszüntetjük, a párt és kormány magán célt szolgáló raktárkészleteit a sebesültek ellátására igény bevesszük.

24. Menedékjogot és ha kívánják, magyar állampolgárságot adunk az orosz katonai alakulatoknak, azok minden tagjának, akik a magyar szabadságharcosokat segítették és nem kívánnak visszatérni országukba.

25. Jelen határozatunkat megküldjük: az ENSZ minden tagállamának, Dobi Istvánnak, Nagy Imrének, Kádár Jánosnak, Kovács Bélának, és nyilvánosságra hozzuk az egész világ előtt.

1956. november 2. A Magyar Forradalmi Ifjúsági Párt programja

1. Az ország végleges és teljes függetlensége, semlegessége.

2. Nem kívánunk osztályharcot.

3. Olyan gazdasági és politikai rendszert akarunk kialakítani, amely megszünteti a holnap bizonytalanságból fakadó nyomasztó érzését és egyben megszünteti az ország gazdasági bizonytalanságát. Létbiztonságot teremt.

4. Kívánjuk a teljes politikai, gazdasági, sajtó- és vallásszabadságot.

5. A munkásosztály jogaiért harcolunk oly formában, hogy teljes birtokosa legyen a gyárnak, és a gyár termelési értékének emelkedésével emelkedjen az élet nívója.

6. A parasztságnak megvédjük a forradalomban visszaszerzett jogait. Elősegítjük gazdasági megerősödését.

7. A családfőnek olyan kereseti lehetőséget kívánunk biztosítani, amelyből családja gondtalan ellátása mellett kulturális és egyéb igényeit is ki tudja elégíteni.

8. Támogatjuk a magyar kisiparosok, kiskereskedők magánkezdeményezését.

9. Lakáskérdés sürgős megoldására rövidesen konkrét javaslatokat fogunk tenni.

10. Új iskolapolitika kialakítását akarjuk és azt, hogy a magyar értelmiség kapja meg az őt megillető helyet a társadalomban.

11. Minden eszközzel megvédjük a forradalom vívmányait és meg fogjuk teremteni a legszorosabb nemzeti egységet és összefogást.