Ugrás a tartalomhoz

História 1993-056

Glatz Ferenc , Bíró Mária , Kubinyi András , Váczy Péter , Endrei Walter , Knézy Judit , Stefány Judit , Gál Edit, B. , Kovács Éva , Ráday Mihály , Frisnyák Zsuzsa , Juhász Gyula , Haselsteiner, Horst , Erényi Tibor , Kákosy László , Kertész István , Ormos Mária , Egyed Ákos , Sipos Péter , Gergely Jenõ , Murányi Gábor , Bozó Gyula , Szakály Ferenc , Varga Éva

História

3. fejezet -

Idõjárás, hõmérséklet és az ember

KOVÁCS Éva

Időjárás, hőmérséklet és az ember

Kr. e. több mint 1 millió évvel – Kr. e. 10–8. évezred

Paleolitikum, őskőkor vagy régibb kőkor. A földtörténeti újkorban (pleisztocén) erre az időszakra esett a 600 ezer éve kezdődött jégkorszak, amely eljegesedési (glaciális) és felmelegedési (interglaciális) időszakok váltakozását jelentette. (Európában négy eljegesedési korszakot különböztetnek meg: Günz, Mindel, Riss, Würrn.)

Kr. e. 1,5 millió évvel – Kr. e. 200 ezer–150 ezer évvel

Alsó paleolitikum, az őskőkorszak első szakasza. Ekkor – az interglaciálisok idején – jelentek meg az előember – (Archanthropus) típusok, mint pl. a Homo erectus fajba sorolt Pithecanthropus (jávai előember), Sinanthropus (pekingi előember), Homo heidelbergiensis (heidelbergi előember) és a magyar vértesszőlősi lelet is. A jávai előember már két lábon járt, kb. 920 cm3-es agykoponyája volt. Legfontosabb európai kultúrái: abbevilli, acheuli, clactoni. Vadászó életmódot éltek, megjelentek az első pattintott (szilánk) szerszámok.

Kr. e. 150 ezer–Kr. e. 35 ezer év

Középső paleolitikum, az őskőkorszak második szakasza. – A „valódi” ősember, a Paleoanthropus időszaka. Legismertebb közülük a Homo neanderthalensis (Neander-völgyi ősember). 150–160 cm magas volt, hajlott testtartású, rövid vaskos, izmos végtagokkal, 1500 cm3-es, vastag csontú koponyával, melyen az erős szemgödör felett csonttaraj és lapos homlok található. Jellemző volt rá a kiálló nyakszirt, az előrenyúló nagy arc, nagy, durva orral, erős fogakkal. Legfontosabb kultúrái: moustéri, micoqui, charanti.

Kr. e. 35 ezer–Kr. e. 10–8. évezred

Felső paleolitikum, az őskőkorszak utolsó időszaka. – A Homo sapiens fossilis megjelenése. Nevezetes típusa a cro-magnoni ember, aki Kr.e. 35 ezer körül jelent meg Európában. Jellemzője volt a hosszú fej, széles arc, magas termet (170 cm-nél magasabb), robusztus csontváz. A modern europid típus őse. Sok lelőhelyet találtak ebből az időszakból. A legfontosabb kultúrák aurignaci, solutréi, magdaléni, gravetti. A lándzsa-, pengehegyek mellett megjelent már a csiszolt csontszerszám és az íj is. Jellemzőek a barlangfestmények, kisméretű kultikus női szobrok, ékszerek. Magyarországon a középső paleolitikumtól az utolsó jégkorszakig eltelt időszakra vonatkozó leletek érdi, tatai vadásztelep, Subalyuk, Szeleta, istállóskői barlang.

Kr. e. 10 ezer–Kr. e. 8/7 ezer év

Mezolitikum, átmeneti kőkor. Az utolsó jégkort követő felmelegedés befolyásolta kialakulását, az ember megjelenhetett Európa északi részein is. Főként, Európában Nyugat- és Közép-Ázsiában, Észak-Afrikában vannak lelőhelyek. Gyűjtögető, halászó-vadászó életmódja mellett megtalálhatjuk az élelemtermelés első jeleit s a háziasított állatokat is (kutya, kecske). Pattintott és csiszolt szerszámok. Magyarországi lelőhelyek: Eger, Sződliget, Győr környéke.

Kr. e. 8/7 ezer–Kr. e. 2 ezer év

Neolitikum, újkőkor vagy csiszolt kőkor. Jellegzetessége az élelemtermelésre való áttérés, s az ezzel járó letelepült életmód (szövés-fonás, agyagedények) megjelenése. A legkorábbi neolit települések a Közel-Keleten jöttek létre. Magyarországi főbb kultúrái: Körös-kultúra, Alföldi vonaldíszes, Lengyeli kultúra, Tiszai kultúra, Zselici kultúra. Csiszolt, fúrt kőeszközöket (kapa, baltafélék, ásóbot, vésők) használtak.

Kb. 15 ezer évvel ezelőtt

Elkezdődött a holocén, a földtörténet jelenkori szakasza.