Ugrás a tartalomhoz

História 1993-056

Glatz Ferenc , Bíró Mária , Kubinyi András , Váczy Péter , Endrei Walter , Knézy Judit , Stefány Judit , Gál Edit, B. , Kovács Éva , Ráday Mihály , Frisnyák Zsuzsa , Juhász Gyula , Haselsteiner, Horst , Erényi Tibor , Kákosy László , Kertész István , Ormos Mária , Egyed Ákos , Sipos Péter , Gergely Jenõ , Murányi Gábor , Bozó Gyula , Szakály Ferenc , Varga Éva

História

17. fejezet -

Katyni dokumentumok

Katyni dokumentumok

Teljesen titkos

Különleges dosszié

Egyetlen példány

1. 1987. július 10.

Tájékoztatás az 1939–1941 között kötött szovjet–német titkos egyezményekről [Az SZKP pártvezetésének készített tájékoztató]

Az 1939–1941 között kötött szovjet–német titkos szerződések (felsorolásuk mellékelve) 1952. október 30-án, V. M. Molotov titkárságáról kerültek az SZKP KB Archívumába.

1956. július 2-án az SZKP KB Elnöksége határozatot hozott a „diplomáciai dokumentumok szisztematikus kiadásának megszervezéséről”. A SZKP KB engedélyével a Külügyminisztérium munkatársai megismerkedtek a KB Archívumának 1923–1933-ra vonatkozó dokumentumaival.

1974. február 21-én az SZKP KB Titkársága egyetértett a KB Általános Osztályának azon javaslatával, hogy a továbbiakban ne engedjék be a Külügyminisztérium apparátusának munkatársait az Archívumba, de a Külügyminisztérium kérésére válasszák ki a szükséges dokumentumokat, azokat az osztályon vizsgálják meg, és a KB engedélyével küldjék a Külügyminisztériumba.

Ennek a határozatnak megfelelően néhány, az Archívumból származó külpolitikai dokumentum másolatát elküldték a Szovjetunió Külügyminisztériumába, annak írásos kérésére.

Az 1939–1941-ben aláírt titkos szovjet–német szerződések másolatát kétszer küldték a Külügyminisztériumba: – 1975. július 8. – I. N. Zemszkov miniszterhelyettes nevére, A. A. Gromiko tájékoztatására (a másolatok 1977. március 4-én érkeztek vissza és kerültek megsemmisítésre). – 1979. november 21.– „Személyesen” I. N. Zemszkov címére (a másolatok 1980. február 1-jén érkeztek vissza és kerültek megsemmisítésre).

Senki másnak nem küldték el ezeket a dokumentumokat megismerés céljából. Az információs munkában ezeket a dokumentumokat nem használták fel. Csak az SZKP KB Archívumának, a dokumentumok feldolgozását és őrzését végző munkatársai kerültek érintkezésbe ezekkel a dokumentumokkal. Az eredetieket különösen szigorú rendszabályok közepette őrzik.

1948-ban az említett dokumentumok nagy részét publikálták (angol nyelven) az USA Külügyminisztériuma által kiadott „Náci–szovjet kapcsolatok, 1939–1941. Dokumentumok a német külügyminisztérium archívumából” c. könyvben. Megvannak a TASZSZ vonalán, abban az évben beérkezett fordítások. (Ld. melléklet)

Melléklet: 16 lapon

Az SZKP KB Általános Osztálya

VI. szektorának vezetője

L. Moskov

1987. VII. 10. No. 20-06 197

2. 1940. március 5.

L. Berija feljegyzése Sztálin és az SZKP KB részére: Javasolja a lengyel hadifoglyok kivégzését

Belügyi Népbiztosság

1940. március 5.

No 749/B

Moszkva

Szigorúan titkos!

40.III.5-én

SZK/b/P KB

Sztálin elvtársnak

Az SZSZSZR NKVD hadifogoly-táboraiban és Ukrajna és Belorusszia nyugati területeinek börtöneiben jelenleg nagyszámban vannak a lengyel hadsereg volt tisztjei, a lengyel rendőrség és felderítő szervek volt munkatársai, a lengyel nacionalista, ellenforradalmi pártok tagjai, nyílt ellenforradalmi felkelő szervezetek tagjai, szökevények stb. Ezek mind a szovjet hatalom esküdt ellenségei, áthatva a szovjet rendszer iránti gyűlölettel.

A hadifogoly tisztek és rendőrök a táborban tartózkodva megpróbálják folytatni az ellenforradalmi munkát, szovjetellenes agitációt folytatnak. Mindegyikük csupán a szabadulást várja, hogy aktívan bekapcsolódhasson a szovjet hatalom elleni harcba.

Az NKVD szervei Ukrajna és Belorusszia nyugati részein egy sor ellenforradalmi felkelő szervezetet tártak fel. Ezen ellenforradalmi szervezetek mindegyikében a volt lengyel hadsereg tisztjei, rendőrök és csendőrök aktív vezető szerepet játszottak.

A letartóztatott szökevények és az államhatár megsértői között is kiemelkedően magas azoknak a személyeknek a száma, akik ellenforradalmi kém- és felkelő szervezetek tagjai.

A hadifogoly-táborokban (nem számítva a katonákat és az altiszti állományt) 14 736 tiszt, hivatalnok, földbirtokos, rendőr, csendőr, börtönőr és felderítő van – nemzetiség szerint több mint 97%-uk lengyel.

Közülük:

tábornok, ezredes, alezredes 295

őrnagy, százados 2080

főhadnagy, hadnagy, zászlós 6049

a rendőrség, határőrség, csendőrség tisztjei, altisztjei 1030

közrendőr, csendőr, börtönőr és felderítő 5138

hivatalnok, földbirtokos, katolikus pap 144

Ukrajna és Belorusszia nyugati területeinek börtöneiben összesen 18 632 letartóztatott van (közülük 10 685 lengyel) és pedig:

volt tiszt 1207

volt rendőr, felderítő és csendőr, kém és diverzáns 347

volt földbirtokos, gyáros és hivatalnok 465

különféle ellenforradalmi és felkelő szervezet tagjai

és különböző ellenforradalmi elemek 5345

szökevények 6127

Abból kiindulva, hogy ezek mind a szovjet hatalom megrögzött, javíthatatlan ellenségei az SZSZSZR NKVD szükségesnek tartja:

I. Javasolják az SZSZSZR NKVD-nek, hogy

1. A hadifogoly-táborokban található 14 700 ember, volt lengyel tisztek, hivatalnokok, földbirtokosok, rendőrök, felderítők, csendőrök, ellenforradalmárok és börtönőrök ügyét,

2. ugyanígy az Ukrajna és Belorusszia nyugati területeinek börtöneiben lévő letartóztatottak, mennyiségében 11 000 ember, különféle ellenforradalmi kém- és diverzáns szervezetek tagjai, volt földbirtokosok, gyárosok, lengyel tisztek, hivatalnokok és szökevények ügyét,

– különleges módon vizsgálják meg, a halálbüntetés – agyonlövés – meghozatalával.

II. Az ügyek vizsgálatát a letartóztatottak idézése nélkül és vádemelés nélkül, vizsgálat befejezéséről szóló határozat nélkül, vádirat nélkül kell végrehajtani – a következő módon:

a) A hadifogoly-táborokban lévő személyekre vonatkozóan az – SZSZSZR NKVD hadifogoly ügyekkel foglalkozó igazgatósága által kiállított igazolás alapján

b) A letartóztatott személyek vonatkozásában – az Ukrán SZSZR NKVD és Belorusz SZSZR NKVD által kiállított iratok alapján.

III. Az ügyek vizsgálatát és a határozat végrehajtását hármas bizottságra kell bízni, tagjai: Merkulov et., Kobulov et. és Bastakov et. (az SZSZSZR NKVD I. Speciális Osztályának vezetője).

A Szovjetunió Belügyi Népbiztosa

(L. Benja)

[Az SZK/b/P KB 1940. március 5-i ülésén a fenti határozatot jóváhagyta.]

3. 1965. március 9.

A. Selepin feljegyzése N. Sz. Hruscsovnak, a lengyel hadifoglyok kivégzésének aktáiról, az ügy kezeléséről

Szigorúan titkos!

Visszavárólag

0680

1965. márc. 9.

Az SZKP KB Általános Osztályának 6. szektora

N. Sz. Hruscsov elvtársnak

A Szovjetunió Minisztertanácsa Mellett Működő Államvédelmi Bizottságnál 1940 óta őriznek nyilvántartási ügyiratokat és egyéb anyagokat, amelyek az abban az évben agyonlőtt, fogva tartott és internált tisztek, csendőrök, rendőrök, ellenforradalmárok, földbirtokosok és egyéb, a polgári Lengyelországból származó személyekre vonatkoznak. Összesen 21 857 embert lőttek agyon az NKVD speciális hármasának döntésére, közülük a katyni erdőben (Szmolensz megye) 4421 embert, a Harkov melletti sztarobelszki táborban 3820 embert, az osztaskovi tábortban (Kalinyini terület) 6311 embert, és 7305 embert lőttek agyon Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia más táboraiban és börtöneiben.

Az említett személyek likvidálására vonatkozó egész művelet az SZKP KB 1940. március 5-i határozata alapján zajlott le. A nyilvántartási adatok alapján, amelyeket mint hadifoglyokról és 1939-ben internáltakról vezettek, mindegyiküket halálbüntetésre ítélték.

A megnevezett műveletek végrehajtása után, vagyis 1940 óta az üggyel kapcsolatban senkinek semmilyen tájékoztatást nem adtak, és az összes iratot – mennyiségében 21 857db – egy lepecsételt helyiségben őrzik.

A szovjet szervek számára ezek az iratok mind hadi, mind történeti érték szempontjából érdektelenek. Aligha lehetnek valóban érdekesek lengyel barátaink számára. Ellenkezőleg, valamilyen előre nem látható véletlen, újabb konspirációkhoz vezethet a végrehajtott műveletekkel kapcsolatban az államunk számára, összes kedvezőtlen következményeivel együtt. Annál is inkább, mert a katyni erdőben agyonlőttekkel kapcsolatban létezik egy hivatalos álláspont, amelyet a szovjet hatalmi szervek által 1944-ben létrehozott nyomozó bizottság megerősített, nevezetesen: „A katyni erdőben a német fasiszta hódítók által agyonlőtt hadifogoly lengyel tisztek ügyében felállított speciális nyomozó bizottság.”

Ennek a bizottságnak a következtetései alapján az összes ott likvidált lengyelt a német megszállók semmisítették meg. A nyomozás anyagait abban az időben széles körben bemutatták a szovjet és a külföldi sajtóban. A bizottság következtetései szilárdan meggyökereztek a nemzetközi közvéleményben.

Ebből kiindulva, célszerű megsemmisíteni az 1940-ben, a fent nevezett művelet során megsemmisített személyek nyilvántartási iratait.

Az SZKP KB vagy a szovjet kormány lehetséges megkeresésének teljesítése céljából meg lehet tartani az NKVD hármasának üléseiről készült jegyzőkönyveket – amelyik a megnevezett személyeket főbelövésre ítélte és a trojka határozatának végrehajtásáról szóló aktákat. Mennyiségét tekintve ezek a dokumentumok nem jelentősek és egy különleges dossziéban tárolhatók.

Kéretik az SZKP KB határozat elrendelése.

A Szovjetunió Minisztertanácsa Mellett Működő Állambiztonsági Bizottság elnöke

A. Selepin

4. 1959–89

A lengyel hadifoglyok kivégzéséről tanúskodó iratok utóélete

Tervezet

Szigorúan titkos!

....1959

Az SZKP KB plénumának határozata

Engedélyezi az SZSZSZR Minisztertanácsa Mellett Működő Állambiztonsági Bizottságnak, hogy megsemmisítse az SZKP KB 1940. március 5-i határozatával kapcsolatban végrehajtott műveletek ügyiratait, kivéve az SZSZSZR NKVD hármasa üléseinek jegyzőkönyveit.

Az ebben a dossziéban lévő dokumentumokat K. U. Csernyenko elvtárstól kaptuk. leragasztott formában.

Jelentés J. V. Andropov elvtársnak 1981. ápr. 15.

Ebben a formában kaptuk Andropov elvtárstól a dokumentumokkal való megismerkedés után.

V. Galkin.

1981. IV. 15.

Tájékoztatás

V. I. Boldin elvtárstól kaptam dokumentumokat leragasztott dossziéban, együtt a No 1. számú csomag nyitott borítékjával, amely aznap át lett adva a 6. szektornak, az újra lepecsételt No 1. számú csomagban.

V. Galkin

89. IV. 18.

A dokumentumokat a Voproszi Isztorii folyóirat 1993/1. száma közölte. (A szerk.)